62008CJ0077[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. március 19-i ítélete. Dachsberger & Söhne GmbH kontra Zollamt Salzburg, Erstattungen. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Graz - Ausztria. Export-visszatérítés - Differenciált visszatérítés - A kérelem benyújtásának időpontja - Kiviteli nyilatkozat - A rendeltetési országban történő szabad forgalomba bocsátásához szükséges alakiságok elvégzésének megtörténtét igazoló okmány hiánya - Szankció. C-77/08. sz. ügy

C-77/08. sz. ügy

Dachsberger & Söhne GmbH

kontra

Zollamt Salzburg, Erstattungen

(az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Graz [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Export-visszatérítés - Differenciált visszatérítés - A kérelem benyújtásának időpontja - Kiviteli nyilatkozat - A rendeltetési országban történő szabad forgalomba bocsátásához szükséges alakiságok elvégzésének megtörténtét igazoló okmány hiánya - Szankció"

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Export-visszatérítések - Differenciált visszatérítés

(3665/87 bizottsági rendelet, 3. cikk, (5) bekezdés, 11. cikk, (1) bekezdés és 47. cikk, (1) és (2) bekezdés)

A 495/97 rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy differenciált visszatérítés esetében a visszatérítés differenciált részét nem a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem vagy a rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében előírt visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok, hanem a rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmány benyújtásával egy időben igénylik. Az alkalmazható visszatérítésnél feltételezhetően magasabb visszatérítéshez vezető és tévesnek bizonyuló adatok feltüntetése az említett iratokban következésképpen az említett 11. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében előírt szankció alkalmazásához vezet, az ugyanezen rendelet 11. cikke (1) bekezdésének harmadik és hetedik albekezdésében meghatározott eseteket kivéve.

(vö. 45. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2009. március 19.(*)

"Export-visszatérítés - Differenciált visszatérítés - A kérelem benyújtásának időpontja - Kiviteli nyilatkozat - A rendeltetési országban történő szabad forgalomba bocsátásához szükséges alakiságok elvégzésének megtörténtét igazoló okmány hiánya - Szankció"

A C-77/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Graz (Ausztria) a Bírósághoz 2008. február 15-én érkezett, 2008. február 4-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Dachsberger & Söhne GmbH

és

a Zollamt Salzburg, Erstattungen

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök (előadó), T. von Danwitz, Juhász E., G. Arestis és J. Malenovský bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. január 22-i tárgyalásra,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Dachsberger & Söhne GmbH képviseletében O. Wenzlaff Rechtsanwalt,

- az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Vollkommer és F. Erlbacher, meghatalmazotti minőségben,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1994. december 2-i 2945/94/EK bizottsági rendelettel (HL L 310., 57. o.) módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 351., 1. o.) 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmezésére irányul.

2 Ezt a kérelmet a Dachsberger & Söhne GmbH, osztrák jog szerinti társaság, valamint a Zollamt Salzburg, Erstattungen (salzburgi vámhivatal, visszatérítésekkel foglalkozó részleg) között sertéshús Európai Közösségen kívülre irányuló exportja tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy mivel az alapeljárás sertéshús Európai Közösségen kívülre irányuló, 1999 januárjában bejelentett exportjára vonatkozó export-visszatérítések kifizetéséről szól, az előzetes döntéshozatalra irányuló kérdést az 1997. március 18-i 495/97/EK bizottsági rendelettel (HL L 77., 12. o) módosított 3665/87 rendeletre (a továbbiakban: 3665/87 rendelet) tekintettel kell vizsgálni.

4 A 3665/87 rendelet 3. cikke így rendelkezik:

"(1) A kivitel napja az a nap, amelyen a vámhatóságok elfogadják a visszatérítés igénylését feltüntető kiviteli nyilatkozatot.

(2) A kiviteli nyilatkozat elfogadásának napja határozza meg:

a) az alkalmazandó visszatérítési rátát, amennyiben a visszatérítést előzetesen nem rögzítették;

b) a visszatérítési ráta esetleges kiigazítását, amennyiben ezt előzetesen így rögzítették.

(3) Bármely más cselekményt, amely jogilag azonos hatású a kiviteli nyilatkozat elfogadásával, azzal egyenértékűnek kell tekinteni.

(4) A kivitel napja az irányadó az kivitt termék mennyisége, természete és jellemzői megállapítása során.

(5) A visszatérítési jogosultság megszerzése céljából a kivitelkor felhasznált okmánynak tartalmaznia kell a visszatérítés kiszámításához szükséges minden adatot, különösen:

a) a termékek visszatérítési nómenklatúra szerinti leírását;

b) a termékek nettó tömegét, vagy adott esetben, a visszatérítés kiszámításához használandó mértékegységben kifejezett mennyiséget;

[...]

(6) Az elfogadás, illetve e cselekmény időpontjában a termékek a Közösség vámterületének elhagyásáig vámfelügyelet alá kerülnek" [nem hivatalos fordítás].

5 A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése az export-visszatérítések túlfizetett összegének visszafizetéséről, valamint a szankciókról rendelkezik. Az (1) bekezdés az elsőtől a harmadik albekezdéséig, valamint hetedik albekezdésében a következőképpen szól:

"(1) Amennyiben megállapításra kerül, hogy export-visszatérítés kifizetésekor valamely exportőr a jogosultságot meghaladóan igényelt visszatérítést, a szóban forgó kivitel után járó visszatérítés a tényleges exportált termékekre járó összeg lesz, amelyet csökkenteni kell a következőkkel:

a) az igényelt visszatérítés és a tényleges exportra vonatkozó visszatérítés közötti különbség fele;

b) az igényelt visszatérítés és az abban az esetben járó visszatérítés közötti különbség kétszerese, amelyről az exportőr szándékosan adott meg téves adatokat.

Az igényelt visszatérítést a 3. vagy 25. cikk (2) bekezdése szerint megadott adatokból kiszámított összegnek kell tekinteni. Amennyiben a visszatérítés a rendeltetési hely szerint változik, az igényelt visszatérítés differenciált részét a 47. cikk szerint megadott mennyiségre, súlyra és rendeltetési helyre vonatkozó adatok felhasználásával kell kiszámítani.

Az első albekezdés a) pontjában megállapított szankció nem alkalmazható:

a) vis maior eseteiben;

b) kivételes esetekben, amikor az exportőr, saját kezdeményezésre, közvetlenül azután, hogy tudomására jut, hogy az igényelt visszatérítés túllépi a jogosan járót, és erről írásban értesíti az illetékes hatóságot, kivéve ha az illetékes hatóság tájékoztatja az exportőrt, hogy a kérelmet kivizsgálni szándékozik, vagy erről az exportőr más módon tudomást szerez, illetve ha az illetékes hatóság már megállapította, hogy az igényelt visszatérítés jogosulatlan;

c) az igényelt visszatérítés nyilvánvaló hibája esetében, amelyet az illetékes hatóságok felismertek;

d) olyan esetekben, amelyekben az igényelt visszatérítés megfelel az 1222/94/EK bizottsági rendeletnek, és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének, és kiszámítása egy meghatározott időszak során átlagos mennyiségek alapján történt;

e) súlymódosítás esetében, amennyiben a súlykülönbséget az alkalmazott mérési módszerben fennálló különbség okozza.

[...]

A szankciók nem alkalmazhatók önmagában azon okból, hogy az igényelt visszatérítés nagyobb, mint a 2a. cikk (2), 20. cikk (3), 33. cikk (2) bekezdése és/vagy a 48. cikk szerint járó visszatérítés" [nem hivatalos fordítás].

6 A 3665/87 rendelet 2. címének 2. szakaszában szereplő "Differenciált visszatérítés" című 16. cikke az (1) bekezdésében előírja, hogy ha a rendeltetési hely szerint változik a visszatérítési ráta, a visszatérítést a rendelet - ugyanezen szakaszában található - 17. és 18. cikkében megállapított további feltételek szerint kell kifizetni.

7 A 3665/87 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a termékeket főszabály szerint a kiviteli nyilatkozat elfogadásának napjától számított 12 hónapon belül, változatlan állapotban importálni kell abba a harmadik országba vagy azon harmadik országok valamelyikébe, amelyre a visszatérítés vonatkozik. A rendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerint a termék akkor tekinthető importáltnak, ha a harmadik országban történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságokat elvégezték.

8 Az említett rendelet 18. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat az okmányokat, amelyeket a harmadik országban szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságok elvégzése megtörténtének igazolására elfogadnak.

9 A 3665/87 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése a 16. cikktől való eltérésről rendelkezik, amelynek értelmében ki kell fizetni a visszatérítés egy részét annak igazolását követően, hogy a termék elhagyta a Közösség vámterületét.

10 Az említett rendelet 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően ez a rész annak a visszatérítésnek felel meg, amelyet az exportőrnek akkor fizetnének, ha terméke olyan rendeltetési helyre jutna el, amelyre a legalacsonyabb visszatérítési ráta vonatkozik, mivel ha nem állapítottak meg visszatérítési rátát, úgy kell tekinteni, hogy a legalacsonyabb ráta alkalmazandó.

11 A rendelet 20. cikkének (3) bekezdése így rendelkezik:

"Amikor a visszatérítés előzetes rögzítésével kiadott engedélyek 7. rovatában a megjelölt rendeltetési helyet nem tartják be:

a) amennyiben a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítési ráta egyenlő vagy nagyobb, mint a 7. rovatban megjelölt rendeltetési helyre vonatkozó ráta, akkor a 7. rovatban megjelölt rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítési ráta az érvényes;

b) amennyiben a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítési ráta kisebb, mint a 7. rovatban megjelölt rendeltetési helynek megfelelő ráta, akkor a kifizetendő visszatérítés a következő:

- a tényleges rendeltetési helynek megfelelő ráta alkalmazásával kiszámított visszatérítés,

- amelyből le kell vonni, vis maior eseteinek kivételével, a 7. rovatban megjelölt rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítés és a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítés közötti különbség 20%-át.

Az első albekezdés alkalmazásában számításba veendő visszatérítési ráták azok, amelyek az engedély iránti kérelem beadásának napján érvényesek.

Amennyiben az első és második albekezdés és a 11. cikk rendelkezései ugyanarra az exportműveletre vonatkoznak, az első albekezdésnek alkalmazásával kapott összeget csökkenteni kell az 11. cikkben foglalt szankcióval" [nem hivatalos fordítás].

12 A 3665/87 rendelet "A visszatérítések kifizetésének eljárása" címet viselő 4. címe a következő 47. cikket tartalmazza:

"(1) Visszatérítések kifizetése kizárólag az exportőr konkrét kérelmére és annak a tagállamnak a részéről történhet, amelynek területén a kiviteli nyilatkozatot elfogadták.

A visszatérítés iránti kérelmet:

a) írásban kell benyújtani, amely célra a tagállamok külön formanyomtatványt állapíthatnak meg; vagy

b) elektronikus irat formájában, az illetékes hatóságok által megállapított szabályok szerint, a Bizottság hozzájárulásával.

[...]

(2) A vis maior eseteinek kivételével a visszatérítés kifizetésével vagy a biztosíték felszabadításával kapcsolatos iratokat a kiviteli nyilatkozat elfogadása napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtani.

[...]" [nem hivatalos fordítás].

A nemzeti szabályozás

13 1998. április 1-je óta az osztrák szabályozás lehetővé teszi, hogy a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kifizetési kérelemre vonatkozó adatok közvetlenül a kiviteli nyilatkozatban szerepeljenek.

Az alapeljárás alapját képező tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 1999. január 18-án az alapeljárás panaszosa a 0203 21 10 9000 vámtarifaszám alá tartozó, fagyasztott egész- vagy félsertés hús Közösségből történő kivitelét jelentette be, Oroszország mint rendeltetési ország megadásával, és a kiviteli nyilatkozatban egyidejűleg export-visszatérítés megállapítását kérte.

15 Az említett húsok kiviteli vámkezelése során benyújtott, a visszatérítés előzetes rögzítését tartalmazó kiviteli engedély 1999. január 14-ét tünteti fel az előzetesen rögzített visszatérítés érvényességének napjaként. A sertéshúsra vonatkozó export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 1998. december 8-i 2634/98/EK bizottsági rendelet (HL L 333., 24. o.) szerint akkoriban a rendeltetési helytől függően az alábbi visszatérítési ráták voltak alkalmazhatók az alapügyben szereplő vámtarifaszámot illetően: 20,00 ECU/100 kg nettó súly a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Románia és a Szlovén Köztársaság esetében, 70,00 ECU/100 kg nettó súly az Orosz Föderáció esetében, valamint 40,00 ECU/100 kg nettó súly egyéb rendeltetési helyek esetében.

16 1999. február 18-án az osztrák kifizető ügynökséghez, a Zollamt Salzburg, Erstattungenhez benyújtottak egy orosz hatóságok által kiállított vámkezelési okmányt és egy fuvarlevél-másolatot. A kifizető ügynökség 1999. március 15-én hozott határozatával megállapította az igényelt visszatérítést.

17 Mindazonáltal, miután a Zollamt Salzburg, Erstattungen megállapította, hogy az Oroszországban történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságok elvégzése megtörténtének igazolásaként benyújtott vámkezelési okmány nem valódi, 2002. február 14-i határozatával visszakövetelte a megállapított export-visszatérítés differenciált részét, és ezenkívül a 3665/87 rendelet 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti szankciót alkalmazott az alapeljárás panaszosával szemben. Mivel igazolt, hogy a termék elhagyta a Közösség vámterületét, a visszatérítés megállapítása csak az alap-visszatérítés összege tekintetében volt jogos.

18 Miután jogorvoslati kérelmét elutasították, az alapeljárás panaszosa 2006. február 27-i levelével panaszt nyújtott be, amelyet az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Graznak kell elbírálnia.

19 A kérdést előterjesztő bíróság előtt az alapeljárás panaszosa vitatta a vele szemben alkalmazott szankció arányosságát. E tekintetben e bíróság megemlíti, hogy a Bíróság a C-210/00. sz. Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2002. július 11-én hozott ítéletében (EBHT 2002., I-6453. o.) megerősítette, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt szankciórendszer összeegyeztethető az arányosság elvével. A kérdést előterjesztő bíróság mindenesetre úgy véli, hogy továbbra is kérdéses az alkalmazott szankció jogszerűsége, és felmerül a kérdés, hogy differenciált visszatérítés esetében mely időponttól kell megállapítani a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében kérelmezett visszatérítést.

20 Ilyen körülmények között az Unabhängiger Finanzsenat, Außenstelle Graz úgy határozott, hogy az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [3665/87/EGK] rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondatát, amely szerint az igényelt visszatérítés differenciált része esetében a számítás szempontjából »az igényelt visszatérítés differenciált részét a 47. cikk szerinti, a mennyiségre, súlyra és rendeltetési helyre vonatkozó adatok felhasználásával kell kiszámítani«, hogy »a 47. cikk szerinti, a mennyiségre, súlyra és rendeltetési helyre vonatkozó adatok« kifejezés a 47. cikk (1) bekezdése szerinti konkrét kérelemben foglalt adatokra utal, és így a visszatérítés differenciált részét csak a 47. cikk (1) bekezdésének értelmében vett kérelem benyújtásának időpontjában igénylik?

2) Ha az első kérdésre igenlő válasz adandó, felmerül a kérdés, hogy a megjelölt rendelkezést úgy kell-e értelmezni, hogy abban az esetben, ha a [3665/87] rendelet 47. cikke (1) bekezdése szerinti fizetési kérelemmel már a »visszatérítési jogosultság megszerzése céljából a kivitelkor felhasznált okmányban« (itt: a kiviteli nyilatkozatban) élni kell, az igényelt visszatérítést a differenciált rész tekintetében a kiviteli nyilatkozatban foglalt adatok alapján kell kiszámítani, és így a visszatérítés differenciált részét a kiviteli nyilatkozattal is igénylik?

3) Ha az első kérdésre nemleges válasz adandó, felmerül a kérdés, hogy a megjelölt rendelkezést úgy kell-e értelmezni, hogy az igényelt visszatérítést a differenciált rész tekintetében a [3665/87] rendelet 47. cikke szerint benyújtandó okmányok alapján kell kiszámítani, és így a visszatérítés differenciált részét csak a [3665/87] rendelet 47. cikke (2) bekezdése szerinti, »a visszatérítés kifizetésével [...] kapcsolatos iratok« benyújtásának időpontjában igénylik?

4) Ha a harmadik kérdésre igenlő válasz adandó, felmerül a kérdés, hogy a megjelölt rendelkezést úgy kell-e értelmezni, hogy a visszatérítés differenciált részének igényléséhez a [3665/87] rendelet 47. cikke (2) bekezdése szerinti olyan okmányok benyújtása is elegendő, amelyek hiányosak, azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a visszatérítés differenciált része tekintetében is alkalmazni kell a [3665/87] rendelet 11. cikkében foglalt, szankcióra vonatkozó szabályozást?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első és a harmadik kérdésről

21 A kérdést előterjesztő bíróság az együtt vizsgálandó első és harmadik kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondatába foglalt kitételt, amely szerint "az igényelt visszatérítés differenciált részét a 47. cikk szerinti, a mennyiségre, súlyra és rendeltetési helyre vonatkozó adatok felhasználásával kell kiszámítani", úgy kell-e értelmezni, hogy differenciált visszatérítés esetében a visszatérítés differenciált részét a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem vagy e rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében előírt visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok benyújtásával egy időben igénylik.

22 Előzetesen emlékeztetni kell az export-visszatérítés kifizetésére vonatkozó, valamint a 3665/87 rendeletből következő szabályokra.

23 Először is az exportőrnek be kell nyújtania a 3665/87 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében szereplő iratot, amellyel a mezőgazdasági termék visszatérítésben részesülő kivitelére vonatkozó szándékát fejezi ki.

24 E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy a 3665/87 rendelet 3. cikkében említett adatok nem kizárólag a visszatérítés pontos összegének számtani meghatározását szolgálják, hanem elsősorban annak megállapítását, hogy fennáll-e a visszatérítési jogosultság, vagy sem, valamint hogy elindítsák a visszatérítési kérelem ellenőrzési rendszerét, amely az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően szankció alkalmazásával is járhat (lásd ilyen értelemben a C-985/03. sz. Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2997. o.] 22., 29. és 36. pontját, a C-309/04. sz., Fleisch-Winter ügyben 2005. december 1-jén hozott ítélet [EBHT 2005., I-10349. o.] 41. pontját, valamint a C-27/05. sz. Elfering Export ügyben 2006. április 27-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-3681. o.] 25. és 27. pontját).

25 Másodszor a 3665/87 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének megfelelően az exportőrnek kifizetés iránti kérelmet kell benyújtania, amellyel világosan tájékoztatja a vámhatóságokat, hogy a visszatérítés átutalását kéri.

26 E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy a kifizetés iránti kérelem technikai és eljárási jellegű dokumentum, amelyet az exportőrnek a visszatérítés kifizetése érdekében kell benyújtania. A kifizetés iránti kérelem előfeltétele, de nem jogalapja a visszatérítés kifizetésének (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet 26. és 27. pontját, valamint a szintén fent hivatkozott Fleisch-Winter ügyben hozott ítélet 40. pontját).

27 E megállapítások fényében határozott úgy a Bíróság valamely nem differenciált visszatérítés esetében, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdése értelmében kért visszatérítés összegét kizárólag az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmányok, vagyis a kiviteli nyilatkozat, vagy bármely más, a kivitel folyamán felhasznált okmány alapulvételével számítják ki (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet 22. és 23. pontját). Az említett iratban szereplő téves és az alkalmazható visszatérítésnél feltételezhetően magasabb visszatérítéshez vezető adatok a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdésében előírt szankció alkalmazásához vezetnek (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet 36. pontját és rendelkező részét).

28 Ami a differenciált visszatérítést illeti, a 3665/87 rendelet 20. cikkének (1) és (2) bekezdése az alap-visszatérítés kifizetését írja elő, amelyet a kivitel napján alkalmazandó legalacsonyabb visszatérítési ráta szerint számítanak ki, mihelyt az exportőr bizonyítja, hogy a termék elhagyta a Közösség vámterületét. A visszatérítés differenciált részének kifizetése a rendelet 17. és 18. cikkében meghatározott kiegészítő feltételeknek van alárendelve. Az exportőrnek ugyanis az adott országba történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságok elvégzésének bizonyításával igazolnia kell, hogy a nyilatkozat elfogadásának napját követő 12 hónapon belül a terméket importálták abba a harmadik országba vagy azon harmadik országok valamelyikébe, amely(ek)re a visszatérítés vonatkozik.

29 Meg kell tehát vizsgálni, hogy differenciált visszatérítés esetében a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondatának a rendelet 47. cikke szerint szolgáltatott adatokra vonatkozó kitétele azt jelenti-e, hogy a visszatérítés differenciált részét nem a 3665/87 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmány, hanem a 3665/87 rendelet 47. cikkében előírt kifizetési kérelem vagy visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok benyújtásával egy időben igénylik.

30 Meg kell jegyezni, hogy a 3665/87 rendelet 3. és 47. cikke közötti funkcionális megkülönböztetés, ahogy arra jelen ítélet 23-27. pontja felhívja a figyelmet, nem függ a visszatérítés differenciált vagy nem differenciált jellegétől.

31 A 3665/87 rendelet 3. cikkének (5) bekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy az ott említett okmánynak, bármi is legyen az elnevezése, "tartalmaznia kell a visszatérítés kiszámításához szükséges minden adatot", "különösen" azokat, amelyek elsősorban a termékek visszatérítési nómenklatúra szerinti leírására, másodsorban a termékek nettó tömegére vagy mennyiségére, harmadsorban - amennyiben a visszatérítés kiszámításához szükséges - az érintett termékek összetételére vonatkoznak. A Bíróság már leszögezte, hogy az említett (5) bekezdésben említett adatok nem képeznek kimerítő felsorolást (a fent hivatkozott Fleisch-Winter ügyben hozott ítélet 29. pontja, valamint a fent hivatkozott Elfering Export ügyben hozott ítélet 25. pontja). A "különösen" kifejezés ugyanis arra utal, hogy a közösségi jogalkotó ezen adatok közül csak néhányat határoz meg kifejezetten. A "minden adat" szóösszetétel jelentése az export-visszatérítés nyújtásának feltételeire vonatkozó valamennyi információra vonatkozik (lásd a 3665/87 rendeletet felváltó, a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet [HL L 102., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 129. o.] 5. cikke (4) bekezdésének a) pontját illetően a fent hivatkozott Elfering Export ügyben hozott ítélet 26. pontját).

32 A 3665/87 rendelet 3. cikkének (5) pontja így minden olyan adatot érint, amely annak megállapítására szolgál, hogy fennáll-e a visszatérítési jogosultság, vagy sem, beleértve a visszatérítés differenciált részét. A differenciált visszatérítés esetében ezek az adatok magukban foglalják azon harmadik ország vagy harmadik országok megjelölését, amelyekre a visszatérítés vonatkozik.

33 Ami rendelet 47. cikkét illeti, az csak az exportőr által a visszatérítés érdekében teljesítendő közigazgatási formalitásokat írja elő.

34 A 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdése második mondatának a rendelet 47. cikke szerint nyújtott adatokra vonatkozó kitétele nem célozza és nem is eredményezi azt, hogy megváltozzon a rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említett kifizetési kérelem és az ugyanezen rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratoknak - a rendelet értelmében - korlátozott és pusztán eljárási szerepe.

35 Ez a kitétel mindössze azt teszi lehetővé, hogy differenciált visszatérítés esetében figyelembe vegyék a termék mennyiségének, súlyának és/vagy rendeltetési helyének esetleges, a kivitel során a kiviteli nyilatkozat elfogadását követően bekövetkező változását. Ezeket a változásokat figyelembe kell ugyanis venni annak eldöntésekor, hogy helye van-e szankció alkalmazásának az exportőrrel szemben, és adott esetben e szankció összegének kiszámításakor.

36 A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése azon gazdasági szereplővel szemben írja elő a szankció alkalmazását, amely akár szándékosan, akár nem, magasabb export-visszatérítést igényel a ténylegesen teljesített exportra alkalmazandónál.

37 Amennyiben a visszatérítési ráta a rendeltetési hely függvényében változik, az illetékes hatóságoknak vizsgálniuk kell, hogy az érintett termékeket tényleg importálták-e azon harmadik országba vagy harmadik országok valamelyikébe, amely(ek)re a visszatérítés vonatkozik. A hatóságok e tekintetben támaszkodhatnak a visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratokra, és pontosabban a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámalakiságok elvégzésének megtörténtét igazoló okmányra. Ezek az iratok lehetővé teszik tehát az illetékes hatóságoknak, hogy meghatározzák a ténylegesen teljesített exportra alkalmazandó visszatérítés összegét.

38 Akkor is, ha - ahogy az alapeljárásban - gyakorlati okok miatt a kiviteli nyilatkozat és a kifizetési kérelem egyesíthető, tekintetbe kell venni, hogy a differenciált visszatérítést, beleértve a differenciált részt a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint az ugyanezen rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmány benyújtásával egy időben "igénylik".

39 A 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének ilyen értelmezése egyébiránt megfelel a visszatérítési kérelemre vonatkozó ellenőrzési és az e rendelet által bevezetett szankciórendszernek.

40 Az ezzel ellentétes értelmezésnek az lenne a következménye, hogy - a kifizetési kérelem vagy a visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok bemutatásával - érvényesen be lehetne nyújtani már kivitt és esetlegesen ellenőrzött termékekre vonatkozó visszatérítési kérelmet.

41 Ez a lehetőség nemcsak a 3665/87 rendelet 3. cikkét, hanem a visszatérítési kérelmekre vonatkozó ellenőrzési eljárást is megfosztaná hatékony érvényesüléstől. Márpedig azon termékek fizikai ellenőrzése, amelyek tekintetében visszatérítést igényeltek, az export-visszatérítések terén tapasztalt szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem fontos eszköze. Következésképpen ahhoz, hogy a vizsgálat célja teljes mértékben biztosítva legyen, elengedhetetlen, hogy a vizsgálat azután történjen, miután az exportőr a visszatérítés iránti kényszerítő erejű kérelmet benyújtotta (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2005. április 14-én hozott ítélet 27. és 28. pontját).

42 Ezenkívül, ha a visszatérítést - beleértve a differenciált részt is - a kiviteli nyilatkozat elfogadásától számított 12 hónapon belül kell igényelni, az exportőr akár a kivitelt követően tetszése vagy az esetleges ellenőrzés eredménye szerint kiigazíthatná visszatérítési igényét, és így elkerülhetné a szankció alkalmazását. A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt szankciók visszatartó ereje ezáltal nagy részben elenyészne.

43 Igaz, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének hetedik albekezdése szerint az ezen bekezdés által előírt szankciók nem alkalmazhatók, ha az igényelt visszatérítés magasabb, mint az ugyanezen rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint járó visszatérítés. Ez utóbbi rendelkezés az első albekezdésének b) pontjában előírja, hogy amikor a visszatérítés előzetes rögzítésével kiadott engedélyekben megjelölt rendeltetési helyet nem tartják be, és amennyiben a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítési ráta kisebb, mint a megjelölt rendeltetési helynek megfelelő ráta, akkor a kifizetendő visszatérítés a tényleges rendeltetési helynek megfelelő ráta alkalmazásával kiszámított visszatérítés, amelyből - vis maior hiányában - le kell vonni a megjelölt rendeltetési helyre vonatkozó visszatérítés és a tényleges rendeltetési helynek megfelelő visszatérítés közötti különbség 20%-át.

44 Mindazonáltal, ahogy azt a Bizottság is megállapította, a 3665/87 rendelet nem ír elő különös rendelkezéseket az alapeljáráshoz hasonló helyzetre vonatkozóan, ahol az exportőr bizonyította, hogy a termékeket kivitték a Közösség vámterületéről, de nem bizonyította, hogy abban a harmadik országban vagy azon harmadik országok egyikében bocsátották őket szabad forgalomba, amely(ek)re a visszatérítés vonatkozik. Ilyen helyzetben ugyanis a szóban forgó termék "valós rendeltetési helyére" vonatkozó bizonyíték hiányában a rendelet 20. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazható. Mivel ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy az exportőr magasabb visszatérítést igényelt, mint ami alkalmazható, a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírt szankció alkalmazása kötelező, kivéve ha az ugyanezen bekezdés harmadik és hetedik albekezdésében kimerítően felsorolt mentességi feltételek egyike teljesül.

45 Az előzőek figyelembevételével azt kell válaszolni az első és a harmadik kérdésre, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy differenciált visszatérítés esetében a visszatérítés differenciált részét nem a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem vagy a rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében előírt visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok, hanem a rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmány benyújtásával egy időben igénylik. Az alkalmazható visszatérítésnél feltételezhetően magasabb visszatérítéshez vezető és tévesnek bizonyuló adatok feltüntetése az említett iratokban következésképpen az említett 11. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében előírt szankció alkalmazásához vezet, az ugyanezen rendelet 11. cikke (1) bekezdésének harmadik és hetedik albekezdésében meghatározott eseteket kivéve.

46 Figyelembe véve az első és harmadik kérdésre adott választ, a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második és a negyedik kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

47 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az 1997. március 18-i 495/97/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet 11. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy differenciált visszatérítés esetében a visszatérítés differenciált részét nem a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem vagy a rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében előírt visszatérítés kifizetésével kapcsolatos iratok, hanem a rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmány benyújtásával egy időben igénylik. Az alkalmazható visszatérítésnél feltételezhetően magasabb visszatérítéshez vezető és tévesnek bizonyuló adatok feltüntetése az említett iratokban következésképpen az említett 11. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében előírt szankció alkalmazásához vezet, az ugyanezen rendelet 11. cikke (1) bekezdésének harmadik és hetedik albekezdésében meghatározott eseteket kivéve.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.