ÍH 2011.62 VILLAMOS ENERGIA VÉTELEZÉSI SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A fogyasztásmérő berendezés megrongálása esetén a szolgáltató kártérítési igényt, a vételezéssel összefüggő szerződésszegés miatt pedig kötbér követelést támaszthat. A kötbér számításának módja pedig szerződésszegésenként ugyancsak eltérő [villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 23. §-a].

B. B. (a továbbiakban: fogyasztó) a villamos energia vételezésére szerződést kötött a felperesi szolgáltatóval. Ezt megelőzően a felperes megbízottja az B., P. u. 9. III. em. 16. szám alatti fogyasztási helyen (a továbbiakban: fogyasztási hely) elvégezte a szerződéskötéshez szükséges ellenőrzést. A mérőhelyi ellenőrzésről 2008. január 2. napján felvett 524118 számú felülvizsgálati lap megjegyzés rovata tartalmazza, hogy "a hibás kismegszakítót kicseréltük". Ezek után a fogyasztó havi átlagfogyasztása egyenletes volt, amely alapján 18 000-20 000 forintos számlákat fizetett. 2008 márciusától ez az összeg 35 000 forintra ugrott. Az indokolatlan fogyasztás növekedés miatt tett felhasználói bejelentés alapján a felperes munkatársai a helyszínen elvégezték a fogyasztásmérő vizsgálatát. A 2008. július 24. napján felvett ténymegállapító jegyzőkönyv szerint a 9900425259 gyártási számú fogyasztásmérő 100%-nál is nagyobb pozitív hibával mér. Ez külső mágneses befolyásolásra utalhat. Az ugyanezen a napon felvett 010885 sorszámú lap az ellenőrző vizsgálat megállapításai rovatban tartalmazza, hogy a "bal oldali ... (olvashatatlan írás) nyomott". A mérőt a felperes munkatársai leszerelték és szakértői vizsgálatra elszállították. A L. P. villamosmérnök igazságügyi szakértő által 2008. november 19. napján az E. Kft. hivatalos helyiségében felvett vizsgálati jegyzőkönyv szerint a 9900425259 gyártási számú fogyasztásmérő berendezésen külsérelmi nyomok nem találhatók, a belső szerkezeti vizsgálat alapján pedig az alumínium forgótárcsán befolyásolásra utaló nyomok nincsenek. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a mérő hibái meghaladják a megengedett határértéket, az hibás. Szakvéleménye szerint a vizsgálat eredményei igazolják, hogy a mérőt mágnessel befolyásolták. Ennek bizonyítéka a mérő durva, plusz 139,0%-os hibája; a mérő legyengített fékező nyomatékkal gyorsan fut. A fék-mágnes is legyengített. Ilyen mértékű mágnesezettség vesztés természetes úton nem jön létre, ez csak lemágnesezés eredménye lehet. Mindezeket követően a felperes szerződésszegésre hivatkozással 375 000 forint kötbér követelést támasztott a felhasználóval szemben.

A fogyasztó panasza alapján eljárva a Magyar Energia Hivatal alperes a 2009. október 20. napján kelt FVO-790-6(2009) számú határozatával kötelezte a felperest a 375 000 forint kötbér törlésére. Indokolása szerint a szakértői vizsgálat jegyzőkönyvéből nem állapítható meg, hogy a szakértő milyen mérőeszközzel végezte az ellenőrző mérést és, hogy milyen mértékű lehet a még elfogadható, természetes úton keletkezett mágnesezettség vesztés, amihez viszonyítva kijelenthető, hogy szándékos lemágnesezés történt. Ennek hiányában a szakértői vizsgálat nem vehető figyelembe.

A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatásával a fogyasztó panaszának elutasítását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a fogyasztó szerződésszegő magatartása miatt jogszerűen igényelt tőle kötbért. Előadta, hogy a fizika törvényszerűségei alapján a fogyasztásmérőben található fék mágnes külső beavatkozás nélkül nem veszítheti el a mérőtárcsa felgyorsulását eredményező mágnesezettségét. Ehhez egy nagy mágneses erővel történő külső behatásra van szükség, amely a fék mágneses terét legyengíti és ezáltal a mérő tárcsa lelassul. Álláspontja szerint az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. §-ának (2) bekezdés b) pontját, 50. §-ának (1) bekezdését és az 58. §-ának (1) bekezdés a) pontját, mert figyelmen kívül hagyta az Országos Mérésügyi Hivatal által akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálat alapján készített igazságügyi szakértői véleményt. Amennyiben az alperes álláspontja szerint ez hiányos, úgy bizonyítást kellett volna lefolytatnia. A hitelesített mérő fék mágnese külső bemágnesezés nélküli lelassulására, a mágneses tér elvesztéséhez a fék mágnesre gyakorolt mágneses erő nagyságára, a mérő működése körében a külső bemágnesezés következményeire, a fogyasztás növekedése és a bemágnesezés ténye, valamint a külső mágnes eltávolítása közötti összefüggésre vonatkozóan műszaki igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a fék-mágnes gyengülésének oka szakértő módszerekkel megállapítható. Kijelentette, hogy amennyiben a mérőt hiteles állapotban felszerelik, illetve a fogyasztónak átadják, akkor a mérő meghibásodása esetén őt nem terheli külön bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a fogyasztásmérő mikor vált képtelenné a hiteles mérésre. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása esetén a fogyasztó szerződésszegő magatartására visszavezethető mérőhiba miatt pedig jogosult kötbért követelni a fogyasztótól.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy bár az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a mérő hibáját mágneses befolyásolás okozta, e megállapítást azonban sem mérési adatokkal, sem más ellenőrizhető szakértői módszerekkel nem támasztotta alá. A szerződésszegés csak akkor róható a fogyasztó terhére, ha a felperes minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a mérő felróható befolyásolása abban az időszakban következett be, amely időszakban az érintett fogyasztó volt a fogyasztási hely birtokosa. A mágnes gyengülése pedig önmagában nem elegendő a fogyasztó szerződésszegésének megállapításához. Hangsúlyozta még, hogy a mérőcserét megelőző fogyasztási adatok lényegesen és egyenletesen 30-40%-kal magasabbak voltak, mint a mérőcserét követő fogyasztási adatok, így feltételezhető, hogy a mérő meghibásodása nem a jelenlegi fogyasztó szerződéskötését követően következett be.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és a fogyasztó panaszát elutasította, a kötbér törlésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. Indokolása szerint pertakarékossági okokból nem rendelt ki igazságügyi szakértőt, ugyanakkor felhasználta és a felek vitatásának hiányában maradéktalanul el is fogadta a Fővárosi Bíróság által a 28.K.31.058/2009. és 28.K.32.336/2009. számú perekben beszerzett igazságügyi szakértőtől származó szakvéleményeket. Ezekben megállapításra került, hogy a fogyasztás növekedése egyértelmű kapcsolatban állt a külső mágneses befolyásolással. A szakértők rögzítették, hogy a mérő befolyásolásához szükséges erős mágnes a mindennapi élet szokványos közegeiben nem fordul elő, a fogyasztásmérő mágnesét vélelmezhetően a műszer közelébe, szándékosan elhelyezett mágnes hatása zavarta meg. Megítélése szerint a felperes bizonyította, hogy a mérő felróható befolyásolása abban az időszakban következett be, amikor a fogyasztó volt a fogyasztási hely birtokosa. A szakvéleményekre figyelemmel így megállapítható, hogy a szabálytalan vételezés a felperes által megállapított módon megtörtént, amelyet alátámaszt a fogyasztót terhelő objektív helytállási kötelezettségre vonatkozó következetes bírósági ítélkezési gyakorlat is. Mindezek alapján az alperes megsértette a Ket. 50. §-ának (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettséget. A per érdemére is kiható eljárási hiba azonban a bírósági eljárásban orvosolható volt.