A Fővárosi Törvényszék K.34837/2009/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 159. §, 168. §] Bíró: Surányi Katalin

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

7.K.34.837/2009/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda,dr. Kalló János Márk ügyvéd(cím.) által képviselt

cím (cím)

Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd (cím.) által képviselt

Magyar Energia Hivatal (cím) alperes ellen alperes ellen

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2009. október 20. napján kelt FVO-790-6(2009) számú határozatát akként változtatja meg, hogy személy1 a felperes ellen benyújtott panaszát elutasítja, valamint a kötbér törlésére vonatkozó kötelezést mellőzi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az előzetesen lerótt 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illeték a felperes részére visszajár.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de jelen bírósághoz kell írásban benyújtani

I n d o k o l á s:

A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

személy1 (a továbbiakban: felhasználó) 1997. évben, mint eltartó költözött az cím. számú ingatlanba (a továbbiakban: fogyasztási hely), majd miután nagymamájának nővére, vagyis az eltartott meghalt, 2007. december 18. napján kötött szerződést a felperessel. A felhasználó havi átlagfogyasztása egyenletes volt, amely alapján 18.000-20.000 forintos számlákat fizetett. Ez 2008. márciustól megugrott 35.000 forintra, amelyet a felhasználó nem értett, tekintettel arra, hogy nem vásárolt semmilyen új, energiát fogyasztó dolgot, amely indokolttá tette volna a fogyasztás növekedését. Ezért a felpereshez fordult segítségért. 2008. július 24. napján a felperes munkatársai a helyszínen elvégezték a fogyasztásmérő vizsgálatát, és megállapították, hogy 100 %-nál nagyobb hibával mér, ezért leszerelték, és bevizsgálásra elszállították.

2008. november 19. napján a fogyasztásmérő bevizsgálása során a felperes megállapította, hogy a készülék 139 %-kal mér többet. Ezt követően a felperes a felhasználó részére benyújtotta 375.000 forintos kötbérkövetelését szerződésszegésre hivatkozva.

A 2009. március 2. napján megtartott egyeztető tárgyaláson a felhasználó és a felperes között megállapodás nem született, ugyanis a felhasználó nem ismerte el a szerződésszegést, ezért nem tartotta elfogadhatónak az ellene benyújtott kötbér követelést.

A felhasználó 2009. március 6. napján fordult panaszával az alpereshez.

Az alperes 2009. október 20. napján hozott FVO-790-6(2009) számú határozatában a felhasználó a felperes, mint elosztó hálózati engedélyes ellen benyújtott panaszának helyt adott, és kötelezte a felperest a 375.000 forint kötbér törlésére.

Az alperes határozata indokolásában előadta, hogy a szakértői vizsgálat jegyzőkönyvéből nem volt megállapítható egyrészt az, hogy milyen mérőeszközzel végezték az ellenőrző mérést, és hogy milyen mértékű lehetett a még elfogadható természetes úton keletkezett mágnesezettség vesztés, amelyhez viszonyítva kijelenthető, hogy szándékos lemágnesezés történt. Az alperes rögzítette, hogy a természetes úton keletkezett mágnesezettség vesztés maximális értékének meghatározása nem történt meg, így nem hasonlítható a szakértői vizsgálatkor mért értékkel, ezért a szakértői vizsgálat megállapításait a panasz elbírálásához és a határozat meghozatalához nem vette figyelembe.

A panasz vizsgálatával kapcsolatban a felperes megadta a panaszban érintett időszakra és az azt megelőző 6 évre vonatkozóan a fogyasztásmérők leolvasott mérőállásai alapján számított átlagfogyasztási adatokat, amelyből az alperes megállapította, hogy a 2008. július 24-i ellenőrzéskor elvégzett mérőcsere alkalmával rögzített mérőállásból számított napi átlagfogyasztás a másfélszerese volt az előző évek átlagfogyasztásának, amely a mérő meghibásodására utalt, ezért mérőcsere volt indokolt. Az alperes a helyszíni ellenőrzés alkalmával rögzített ellenőrző mérés és a napi átlagfogyasztási adatok értékelése alapján azt tekintette bizonyítottnak, hogy a fogyasztásmérő meghibásodott, és ez esetben az ebből nyert adatok számlázás alapjául nem szolgálhattak. Az alperes hivatkozott a hibás mérés elszámolásával kapcsolatban a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtására kiadott 273/2007. (X.19.) kormányrendelet (a továbbiakban VHSZ) 2. számú mellékletének 21. §-ára, amely meghatározza a felperes feladatát.

A felperes a bírósághoz 2009. november 27. napján érkezett kérelmében elsődlegesen arra kérte a bíróságot, hogy az alperes határozatát teljes egészében változtassa meg, mondja ki, hogy a panaszügyben a felperes a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el, és a fogyasztó panasza megalapozatlan volt. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A felperes álláspontja szerint a kiszámított kötbér a fogyasztó szerződésszegő magatartása miatt járt. A hibás mérés szabályainak alkalmazása nem zárta ki a fogyasztó szerződésszegő magatartása miatti kötbérigényt.

A fogyasztónál feltárt úgynevezett "mágnesezéssel" elkövethető szerződésszegéssel kapcsolatban rávilágított arra, hogy a fogyasztásmérőben található úgynevezett fékmágnes külső beavatkozás nélkül nem veszítheti el a mérőtárcsa felgyorsulását eredményező mágnesezettségét. A fizika törvényszerűségei alapján a fékmágnes önmagától nem veszítheti el mágneses terét, ehhez egy nagy mágneses erővel történő külső behatásra van szükség, amely a fék mágneses terét legyengíti, és ezáltal a mérőtárcsa lelassul.

A felperes vitatta az alperes azon megállapítását, hogy nem fogadta el személy2 okleveles igazságügyi szakértő véleményét, hanem azt figyelmen kívül hagyta. Megjegyezte, hogy a vizsgálat az I.kft országos mérésügyi hivatal által akkreditált laboratóriumában történt. Az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (1) bekezdés a) pontjába ütközően hagyta figyelmen kívül a szakértői véleményt. Felperes álláspontja szerint az alperesnek bizonyítást kellett volna lefolytatnia, amennyiben arra a következtetésre jutott, hogy a szakvélemény hiányos. A perbeli fogyasztásmérő hiteles mérésre képes állapotban került felszerelésre, mert az azt Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban OMH) 2001-ben hitelesítette.

Felperes hivatkozott a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 283. § (2) bekezdésében foglaltakra is, amely értelmében a dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat amelyeknek a minőségét tanúsítják. Az alperes kétséget kizáró ténymegállapítás helyett puszta feltételezésre alapítja határozati álláspontját, így az minden alapot nélkülöz.

A szakvéleményben megállapításra került, hogy erős külső mágneses befolyás történt az ügyben. A fékmágnes legyengülését követően a mérőtárcsa többé nem tudta betölteni beszabályozott működését biztosító szerepét, ennek okán a mágnes eltávolítása után a mérőtárcsa szükségszerűen felgyorsult.