A Kúria Gfv.30152/2011/10. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 75. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az eljárás megszüntetéséről döntő, keresettel nem támadott határozata után a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpt.) 11. §-ának megsértése miatt, kártérítés megfizetése iránt indult perben, a bíróság jogosult volt a 88/B. § (4) bekezdése alapján a GVH-t véleménye kifejtésére felhívni, mely nyilatkozat bizonyítékként veendő figyelembe. A GVH fenti versenyhivatali eljárásban hozott és az eljárást megszüntető határozatát bizonyítékként kell értékelni. A Kúria megítélése szerint a 88/B. § (6) bekezdésének rendelkezéséből (figyelemmel a jogszabály szerkezetére is) az következik, hogy akkor van kötve a bíróság, a GVH keresettel nem támadott határozata törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez, ha e döntés meghozatalára olyan eljárásban kerül sor, amikor a peres eljárásról történt értesülésre tekintettel indította meg a GVH a versenyfelügyeleti eljárást. A Tpvt. 11. §-a nem sérthető meg egyoldalú magatartással. Ha tehát egy vállalkozásnak nincs eljárásrendje, mely meghatározná, hogy kivel milyen feltételek mellett köt megállapodást, az a Tpvt. 11. §-a megsértését nem alapozhatja meg, mert annak alapvető feltétele, hogy két vagy több, a Tpvt. 11. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő jogalany között jöjjön létre a versenyt korlátozó, torzító megállapodás, összehangolt megállapodás. EK- Szerződés 81. cikk EUMSZ 101. cikk 1400/2000/EK rendelet 1. cikk (1) h), 1996. LVII. Tv. 11. § (1), 1996. LVII. Tv. 11. § (2) f), 1996. LVII. Tv. 75. § (1), 1996. LVII. Tv. 88/B. § (4), 1996. LVII. Tv. 88/B. § (6), 19/2004. Korm. rend. 2. § (1) j)

***********

Gfv.IX.30.152/2011/10.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Kovács A. József ügyvéd által képviselt felperesnek, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 14.G.41.095/2007. szám alatt indult és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.485/2010/3. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.485/2010/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak, külön felhívás alapján 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok gyártásával foglalkozó HMC és a HAH Kft. 2001. január 1-én megkötött disztribútori szerződésben megállapodtak abban, hogy a HAH Kft. kizárólagos disztribútorként végezi a HMC termékek magyarországi forgalmazását, kiépíti és felügyeli az értékesítésben résztvevő dílerhálózatot, valamint kiépíti a szervízhálózatot és felel ezek működéséért. A HAH Kft. a forgalomba hozott H gépkocsik garanciális és garancián kívüli javítása tárgyában 2001. december 14-én a felperessel is kötött megbízási szerződést.

A HMC és a HAH Kft. 2003. június 23-án megállapodtak abban, hogy - mivel Magyarország Európa Unióhoz való csatlakozására tekintettel várhatóan 2004. november 1-től Magyarországon is hatályba lép az 1400/2000.EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) - disztribútori megállapodásuk az EK rendeletnek hatálybalépése előtti napon megszűnik, majd az EK rendeletnek megfelelő új megállapodást kötnek egymással. 2004. augusztus 26-án viszont a HMC már azt közölte a HAH Kft-vel, hogy disztribútori jogosultságát 2004. november 1-től megszűntnek tekinti és az új szerződés megkötése elől elzárkózott.

A HMC 2004. november 23-án alapította egyszemélyes gazdasági társaságaként az alperest, és vele kötött a H-i gépjárművek kizárólagos magyarországi fogalmazására és a szervízhálózat kiépítésére vonatkozó szerződést, mely szerződés 2004. novemberétől 2007. július 1-ig volt hatályban.

A HAH Kft. a szervizek, közöttük a felperes képviseletében eljárva 2004. decembere és 2005. februárja között megkereséseket intézett az alpereshez az eladási és szervizelési tevékenységgel kapcsolatos elvárások és az ehhez kapcsolódó auditálási eljárás közlése érdekében. Miután az alperesnek az volt az álláspontja, hogy minden jelentkezőnek önállóan és közvetlenül kell vele tárgyalnia, 2005-2006. folyamán a felperes fordult közvetlenül az alpereshez, kérve a márkaszervizzé váláshoz szükséges valamennyi információ megküldését, márkaszervizként való elismerését. Az alperes 2006. szeptember 5-én azt közölte a felperessel, hogy nem kíván addig jelentkezésével foglalkozni, amíg a felperes bejelentései alapján indult versenyhivatali eljárások be nem fejeződnek, 2007. április 5-én pedig úgy nyilatkozott, hogy mindaddig nem köteles a felperessel szerződést kötni, amíg a felperesi cégben jelentős mértékű befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel bíró HAH Kft. és annak ügyvezetője V T fel nem hagy jogellenes magatartásával, ugyanis nevezett személyek és az alperes között márkanév és logó jogellenes használatával összefüggésben több eljárás van folyamatban.

Az alperes 2007. július 16-óta végelszámolás alatt áll.

A HMC-vel 2007. júliusában kötött szerződés alapján jelenleg a HHH Kft. jogosult a H-i gépjárművek kizárólagos magyarországi forgalmazására és a szervizhálózat fenntartására.

2005. szeptember 23-án a HAH Kft., a felperes és más cégek bejelentése alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2005. szeptember 23-án versenyfelügyeleti eljárást indított az alperes, valamint a H-i cégcsoport másik két tagja ellen, mely eljárás annak megállapítására irányult, hogy az eljárás alá vontak magatartása alkalmas volt-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ában foglaltak megsértésére. A Versenytanács a 2007. április 26-án tartott tárgyaláson az eljárás egy hónapig tartó szünetelését rendelte el annak érdekében, hogy kiküszöbölhető legyen jelen per alperesének a verseny szabadságát csekély fokban veszélyeztető magatartása. Az utóvizsgálat megállapította, hogy a szünetelés alatt az alperes kidolgozta a hivatalos márkaszervizként való elfogadás eljárásrendjét. A Versenytanács 2007. június 13-án meghozott Vj-158/2005/148.számú határozatával valamennyi eljárás alá vont személy vonatkozásában megszüntette az eljárást jelen per alperese tekintetében arra hivatkozással, hogy az alperes kiküszöbölte a csekély fokú jogsértést.

A GVH felhívására készített eljárásrend szerint az alperes fenntartotta magának a jogot, hogy azok jelentkezését visszautasítsa, akikkel szemben az alperesnek bármilyen függő, az eljárásrendben részletezett jogi eljárása van folyamatban ("perben, haragban" állásra vonatkozó, rendelkezés).