A Kúria Pfv.20474/2012/15. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 326. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Kártérítés iránti követelés elévülésének megítélése. Az elévülés nyugvására okot adó körülmény vizsgálata. 1959. IV. Tv. 324. § (1), 1959. IV. Tv. 326. § (1), 1959. IV. Tv. 360. § (1)

***********

Pfv.IV.20.474/2012/15.szám

A Kúria a Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szentjóbi Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 9.P.20.962/2010. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.463/2011/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében, amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt .. beavatkozott, a felperes által 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint 1997. szeptember 4-én a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter támogatási szerződést kötött a felperessel, amelynek alapján a Központi Környezetvédelmi Alapból 2.000.000 forint kamatmentes, visszafizetendő támogatást kapott "valós idejű, zárt láncú madármegfigyelés és multimédia" céljára. A megállapodás szerint a .. területén megvalósítandó fejlesztéshez elnyert támogatáson felül a felperes 6.004.000 forintot biztosított saját forrásként.

1997. április 21-én az alperes engedélyezte a kanalasgémek videokamerával történő felvételét azzal, hogy a beavatkozás a fészkeket közvetlenül nem érintheti. A technikai eszközök levételére pedig csak a fiókák kirepülése után kerülhet sor.

Az engedély megadása után a 7. számú halastavon kitelepítették a rendszert. Az alperes természetvédelmi őrei kezdettől ellenezték a megfigyelő rendszer kiépítését. 1998. márciusában levélben is tiltakoztak a kamerarendszer működtetése ellen, mert a madarakat zavarja a kamera kihelyezése, beállítása és az üzemi hiba elhárítása.

Az alperes ezt követően nem járult hozzá a kanalasgémtelep filmezéséhez.

A .. igazgatója 1998. május 5-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a fokozottan védett fajok filmezése a természet védelméről szóló 1996. évi LIIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján úgy végezhető, hogy a tevékenység a faj egyedeit semmilyen élettevékenységében ne zavarja. A 7. számú tóegység nádszigetén az eddigi évtizedekben tapasztalt egyedszám töredékében telepedtek meg a kanalasgémek, a kolónia másik tóegységre települt át, amiben valószínűleg szerepet játszott a múlt évi filmezéssel járó zavarás.

A felperes tudomásul vette, hogy 1998. tavaszától a zárt láncú kamerarendszert a korábbi módon nem üzemeltetheti.

A felperes a kamatmentes támogatást határidőben nem fizette vissza, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által indított perben a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével kötelezte a felperest és mögöttes felelősként a jelen per beavatkozóját a felvett 2.000.000 forint és kamatai visszafizetésére. A beavatkozó e perben 2002. szeptember 5-én előterjesztett előkészítő iratában úgy nyilatkozott, hogy a .. törvénysértő módon járt el, amikor akadályozta a támogatási szerződésben előírt közcélú fejlesztést. Úgy akadályozta a támogatási szerződésben előírt közcélú fejlesztést, hogy nem hozott határozatot arról, amit néhány munkatársuk megalapozatlanul állított, mégis megtiltották az általuk kijelölt helyszínen a tevékenységet.

2002. június 27-én a felperes a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól felügyeleti vizsgálat kezdeményezését kérte, amiatt, hogy a .. a videokamara alkalmazásával történő madármegfigyelést megtiltotta. Kérte, hogy a minisztérium szólítsa fel a .. szabályos eljárás lefolytatására. A minisztérium válaszában közölte: a .. hatóságként jár el, tőle nem vonható el hatáskör.

A felperes 2006. június 13-án pert indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben 56.020.000 forint és kamatai megfizetése iránt, államigazgatási jogkörben okozott kár, illetve biztatási kár jogcímén, amely keresetet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban elutasított.

A felperes módosított keresetében 55.720.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján. Keresetét arra alapította, hogy az alperes valójában közigazgatási határozatot hozott, amikor 1998. tavaszán megtiltotta a területén a kanalasgém videokamerával történő megfigyelését, így az 1998. május 5-ei levél maga a határozat. Kára abból ered, hogy a levélben hamis adatokat közöltek, és ezért látszólag nem volt jogorvoslati kérelem előterjesztésére indoka. .. a Fővárosi Bíróság előtt 2008. szeptember 26-án tett tanúvallomásáig az elévülés nyugodott, mert ekkor jutott tudomására az, hogy a kanalasgémek a kamerázást követő évben még az érintett szigeten fészkeltek, és ekkor vált előtte ismertté, hogy ha jogorvoslati jogával él, az eredményre vezetett volna. Kárának összegszerűsége az eszköztelepítés költségeként felmerült 8.000.000 forintból, a "kényszerű ellenbizonyítás" költségeként felmerült 200.000 forintból és elmaradt hasznából tevődött össze.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mivel álláspontja szerint a követelés elévült.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla határozata indokolásában megállapította, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a .. feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI.26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve 6. § (1) bekezdés n) és o) pontja alapján az alperes eljárása államigazgatási eljárásnak minősül. Azzal, hogy hozzájárult az alperes a kamerarendszer telepítéséhez, engedélyezte a videokamerával való felvételt, a megfigyelést, majd később nem engedélyezte a filmezést, államigazgatási jogkörében eljárva az adott terület tulajdoni helyzetétől függően vagyonkezelői vagy a természeti értékek védelmével kapcsolatos jogokat gyakorolt. Mindemellett ezen alkalmak során nem hatóságként járt el, ezért nem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai alkalmazhatók, így az alperesnek nem kellett határozatot hoznia, nem kellett jogorvoslati lehetőséget biztosítani a levélben megfogalmazottak alapján.

Mindezeken túlmenően a felperes követelése elévült. Ugyanis a felperes kártérítési igénye érvényesíthetőségéhez már 1998-ban minden szükséges adattal rendelkezett. Tudomással bírt arról, hogy a keresetlevélben részletezett kára keletkezett, azt az alperes okozta az 1998. május 5-én írt levelével, amelyben nem engedélyezte a kanalasgémek filmezését. Ebből következően nem lett volna akadálya annak, hogy kárigényét a .. ellen indult perben érvényesítse. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ellen indított kártérítési per nem eredményezte az alperessel szembeni követelés elévülésének nyugvását, ez nem volt előzetes eljárás. Nem tartozik az elévülés nyugvása körébe az igényérvényesítés bizonyíthatósága sem. Ezért nem tekinthető .. tanúvallomása olyan körülménynek, amely a nyugvó elévülés megszakadását eredményezte. Ez a tanúvallomás csupán egy bizonyíték, amit a bíróságnak a Pp. 206. §-ának megfelelően a többi bizonyítékkal összevetve kell értékelnie.