A Kúria Pfv.20474/2012/15. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 326. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Kártérítés iránti követelés elévülésének megítélése. Az elévülés nyugvására okot adó körülmény vizsgálata. 1959. IV. Tv. 324. § (1), 1959. IV. Tv. 326. § (1), 1959. IV. Tv. 360. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.20960/2010/22., Debreceni Ítélőtábla Pf.20463/2011/7., *Kúria Pfv.20474/2012/15.*, 3187/2013. (X. 9.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.474/2012/15.szám

A Kúria a Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szentjóbi Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 9.P.20.962/2010. számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.463/2011/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében, amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt .. beavatkozott, a felperes által 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint 1997. szeptember 4-én a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter támogatási szerződést kötött a felperessel, amelynek alapján a Központi Környezetvédelmi Alapból 2.000.000 forint kamatmentes, visszafizetendő támogatást kapott "valós idejű, zárt láncú madármegfigyelés és multimédia" céljára. A megállapodás szerint a .. területén megvalósítandó fejlesztéshez elnyert támogatáson felül a felperes 6.004.000 forintot biztosított saját forrásként.

1997. április 21-én az alperes engedélyezte a kanalasgémek videokamerával történő felvételét azzal, hogy a beavatkozás a fészkeket közvetlenül nem érintheti. A technikai eszközök levételére pedig csak a fiókák kirepülése után kerülhet sor.

Az engedély megadása után a 7. számú halastavon kitelepítették a rendszert. Az alperes természetvédelmi őrei kezdettől ellenezték a megfigyelő rendszer kiépítését. 1998. márciusában levélben is tiltakoztak a kamerarendszer működtetése ellen, mert a madarakat zavarja a kamera kihelyezése, beállítása és az üzemi hiba elhárítása.

Az alperes ezt követően nem járult hozzá a kanalasgémtelep filmezéséhez.

A .. igazgatója 1998. május 5-én kelt levelében közölte a felperessel, hogy a fokozottan védett fajok filmezése a természet védelméről szóló 1996. évi LIIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján úgy végezhető, hogy a tevékenység a faj egyedeit semmilyen élettevékenységében ne zavarja. A 7. számú tóegység nádszigetén az eddigi évtizedekben tapasztalt egyedszám töredékében telepedtek meg a kanalasgémek, a kolónia másik tóegységre települt át, amiben valószínűleg szerepet játszott a múlt évi filmezéssel járó zavarás.

A felperes tudomásul vette, hogy 1998. tavaszától a zárt láncú kamerarendszert a korábbi módon nem üzemeltetheti.

A felperes a kamatmentes támogatást határidőben nem fizette vissza, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által indított perben a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével kötelezte a felperest és mögöttes felelősként a jelen per beavatkozóját a felvett 2.000.000 forint és kamatai visszafizetésére. A beavatkozó e perben 2002. szeptember 5-én előterjesztett előkészítő iratában úgy nyilatkozott, hogy a .. törvénysértő módon járt el, amikor akadályozta a támogatási szerződésben előírt közcélú fejlesztést. Úgy akadályozta a támogatási szerződésben előírt közcélú fejlesztést, hogy nem hozott határozatot arról, amit néhány munkatársuk megalapozatlanul állított, mégis megtiltották az általuk kijelölt helyszínen a tevékenységet.

2002. június 27-én a felperes a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól felügyeleti vizsgálat kezdeményezését kérte, amiatt, hogy a .. a videokamara alkalmazásával történő madármegfigyelést megtiltotta. Kérte, hogy a minisztérium szólítsa fel a .. szabályos eljárás lefolytatására. A minisztérium válaszában közölte: a .. hatóságként jár el, tőle nem vonható el hatáskör.

A felperes 2006. június 13-án pert indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben 56.020.000 forint és kamatai megfizetése iránt, államigazgatási jogkörben okozott kár, illetve biztatási kár jogcímén, amely keresetet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban elutasított.

A felperes módosított keresetében 55.720.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján. Keresetét arra alapította, hogy az alperes valójában közigazgatási határozatot hozott, amikor 1998. tavaszán megtiltotta a területén a kanalasgém videokamerával történő megfigyelését, így az 1998. május 5-ei levél maga a határozat. Kára abból ered, hogy a levélben hamis adatokat közöltek, és ezért látszólag nem volt jogorvoslati kérelem előterjesztésére indoka. .. a Fővárosi Bíróság előtt 2008. szeptember 26-án tett tanúvallomásáig az elévülés nyugodott, mert ekkor jutott tudomására az, hogy a kanalasgémek a kamerázást követő évben még az érintett szigeten fészkeltek, és ekkor vált előtte ismertté, hogy ha jogorvoslati jogával él, az eredményre vezetett volna. Kárának összegszerűsége az eszköztelepítés költségeként felmerült 8.000.000 forintból, a "kényszerű ellenbizonyítás" költségeként felmerült 200.000 forintból és elmaradt hasznából tevődött össze.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mivel álláspontja szerint a követelés elévült.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla határozata indokolásában megállapította, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a .. feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI.26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve 6. § (1) bekezdés n) és o) pontja alapján az alperes eljárása államigazgatási eljárásnak minősül. Azzal, hogy hozzájárult az alperes a kamerarendszer telepítéséhez, engedélyezte a videokamerával való felvételt, a megfigyelést, majd később nem engedélyezte a filmezést, államigazgatási jogkörében eljárva az adott terület tulajdoni helyzetétől függően vagyonkezelői vagy a természeti értékek védelmével kapcsolatos jogokat gyakorolt. Mindemellett ezen alkalmak során nem hatóságként járt el, ezért nem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetve a közigazgatási hatósági eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai alkalmazhatók, így az alperesnek nem kellett határozatot hoznia, nem kellett jogorvoslati lehetőséget biztosítani a levélben megfogalmazottak alapján.