BH 2023.12.296 I. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt, tekintettel a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegére, és arra, hogy a másodfokú bíróság nem követhetett el jogszabálysértést olyan kérdésben, amelyben nem tárgyalt, és nem hozott döntést.

II. Alapvető elvárás a felülvizsgálati kérelemmel szemben - annak érdemi elbírálásához -, hogy hivatkozásai megfeleltethetőek legyenek a jogerős ítéletnek; azaz a felülvizsgálatot kérő félnek a jogerős ítélet indokaival szemben, azok cáfolatára kell érveit megfogalmaznia.

III. Az a nemzeti bíróság, amely a fogyasztó által annak megállapítása iránt indított kereset tárgyában jár el, hogy az e fogyasztó által az eladóval vagy szolgáltatóval megkötött szerződésben foglalt bizonyos feltételek tisztességtelenek, csak azokat a feltételeket köteles megvizsgálni, amelyek kapcsolódnak a jogvitának a felek által meghatározott tárgyához. Nem köteles viszont hivatalból és egyenként megvizsgálni a nemzeti bíróság az összes többi olyan szerződési feltételt, amelyeket a fogyasztó keresettel nem támadott, annak vizsgálata érdekében, hogy e feltételek tisztességteleneknek minősülnek-e [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 93/13/ EGK irányelv].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék P.20299/2019/47., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40148/2022/3., Kúria Gfv.30507/2022/14. (*BH 2023.12.296*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek mint hitelfelvevők és zálogkötelezettek az alperessel mint hitelnyújtóval és zálogjogosulttal 2008. június 2-án hitel- és zálogszerződést (a továbbiakban: Szerződés I.) kötöttek MKB svájci frank magánhitelhez elnevezéssel, annuitásos törlesztéssel, lakáshitel kiváltására 122 000 CHF összegben, legfeljebb 16 800 000 forint erejéig folyósítva, magáncélú felhasználásra, 300 hónap futamidő mellett. A kölcsön folyósításának feltételeként az alperes kikötötte egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat létét.

[2] A szerződés 6/A/2/a) pontja szerint a hitelfelvevő súlyos szerződésszegése esetén a bank azonnali hatályú felmondási joggal élhet. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen a hitelszerződésből fakadó bármely fizetési kötelezettség harminc napot meghaladó késedelme vagy a teljesítés megszüntetése.

[3] Az alperes "KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZAT Devizahitelek árfolyam- és kamatkockázatával kapcsolatban" című, a felperesek által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozata szerint:

"A forinttól eltérő devizanemben történő hitelfelvétel előre pontosan nem becsülhető devizaárfolyam és kamatkockázat tudatos felvállalását jelenti a hitel devizanemétől függően a hitel teljes vagy adott esetben részleges futamidejére vonatkozóan. Erre tekintettel az Ügyfeleink által megkötni kívánt devizahitel szerződéssel kapcsolatban az alábbi, piac által indukált kockázatokra hívjuk fel a figyelmet:

A hitel futamideje alatt az árfolyam elmozdulások a nemzetközi pénzpiacok és a forint piaci helyzete változásától függően bármikor, előre meg nem becsülhető gyakorisággal, irányban és mértékben következhetnek be. Az árfolyamváltozás hatására változhat, kedvezőtlen esetben akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztőrészletek forintban számított összege. További kockázatot jelent a változó kamatozású hitelkonstrukciók esetében, hogy a deviza árfolyamváltozástól függetlenül a hitel devizanemére irányadó nemzetközi pénzpiaci kamatok is változhatnak, és a változás akár a forint kamatok változásával ellentétes irányú is lehet. Kedvezőtlen irányú kamatváltozás az árfolyam változatlansága esetén önmagában is növelheti a törlesztőrészletek összegét. Ugyanakkor az árfolyam és a kamat bármilyen irányú változása akár együttesen is bekövetkezhet, ami kedvezőtlen esetben a forintban számított adósságterhek kumulatív növekedését eredményezheti."

[4] Ugyanezen a napon a felperesek az alperessel - a fenti rendelkezéseket is tartalmazó - további két hitel- és zálogszerződést kötöttek (a továbbiakban: Szerződés II., Szerződés III.) egy értékmegőrző lakás- és magánhitel program keretében egyenként 49 000 CHF összegű devizahitelre, legfeljebb 6 600 000 forint kölcsön folyósítása érdekében. Mindkét szerződéshez tartozott a Szerződés I.-hez kapcsolódóval megegyező tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat, amelyben a felperesek tudomásul vették, hogy a devizaszerződést az abban foglaltak ismeretében, a piac által indukált esetleges kockázatok felelős mérlegelésével kötötték meg.

[5] A felek a szerződéskötés időpontjára a Szerződés I. 4.1. pontjában évi 3,00% ügyleti kamatlábat, a 4.2. pontban évi 1,5% mértékű kezelési költséget, a Szerződés II. és Szerződés III. 4.1. pontjában évi 4,00% ügyleti kamatlábat és évi 2,7% kezelési költséget határoztak meg.

[6] A felek a szerződéseket közjegyzői okiratba foglalták (tartozáselismerő nyilatkozat).

[7] A per alatt az alperes a szerződéseket felmondta a felperesek 30 napot meghaladóan lejárt, esedékes fizetési kötelezettségük fennállására hivatkozással. Felszólította egyúttal a felpereseket mint adósokat valamennyi megjelölt lejárt tartozásuk 8 napon belüli megfizetésére.

A kereseti kérelmek és az alperes védekezése

[8] A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy perbeli szerződések árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos feltétele érvénytelen az árfolyamváltozás kockázataira vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányában. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a szerződések felmondása hatálytalan, valamint a kezelési költség felszámításával kapcsolatos rendelkezés tisztességtelenségéből fakadóan a szerződések részlegesen érvénytelenek. Az érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen szerződési feltételek "kiesnek a szerződésekből", így az árfolyamkülönbözet figyelmen kívül hagyásával a Szerződés I. elszámolása esetében a tartozásuk 5 116 195 forint, a Szerződés II. esetében 2 401 531 forint, míg a Szerződés III. esetében 2 419 569 forint. Egyúttal az indokolatlan és aránytalan mértékű kezelési költség mérséklését is kérték.

[9] Arra hivatkoztak, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat elnevezésű tájékoztató a jogügylet fokozott kockázatairól nem tartalmazott elégséges tájékoztatást, ezért nem kerültek abba a helyzetbe, hogy megalapozottan tudjanak dönteni az árfolyamkockázattal járó szerződéses kötelezettség vállalásáról. A felmondások nem tartalmazták a fennálló tartozás összegét és a felmondás oka nem felelt meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 521. § (1) bekezdés e) pontjában rögzítetteknek, ezért a felmondások a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmisek. Szerintük az alperesi Üzletszabályzat 6.3.2. pontja bármilyen kis összegű tartozás esetére feljogosította az alperest a szerződések felmondására, ami tisztességtelen, emiatt a felmondások joghatás kiváltására sem alkalmasak.

[10] Az alperes érdemi ellenkérelme valamennyi kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú ítélet