62002CJ0384[1]

A Bíróság (nagytanács) 2005. november 22-i ítélete. Knud Grøngaard és Allan Bang elleni büntetőeljárás . Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Københavns Byret - Dánia. 89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - Bennfentes információk átadása harmadik személyek számára - Tilalom. C-384/02. sz. ügy.

C-384/02. sz. ügy

Knud Grøngaard

és

Allan Bang

elleni büntetőeljárás

(a Københavns Byret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - Bennfentes információk átadása harmadik személyek számára - Tilalom"

M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. május 25.

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2005. november 22.

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Bennfentes kereskedelem - 89/592 irányelv - A bennfentes információk harmadik személyek számára történő átadásának tilalma - Kivétel - A bennfentes információknak a munkavégzés szokásos keretében történő átadása - Fogalom - Valamely vállalkozás igazgatótanácsának vagy vállalkozáscsoport összekötő bizottságának tagja, aki ilyen információkat ad át azon szakszervezet elnökének, amely az ezt a személyt választó munkavállalókat tömöríti - Megengedhetőség - Feltételek - Ezeket az információkat a munkatársaknak átadó elnök - Megengedhetőség - Feltételek

(89/592 tanácsi irányelv, 3. cikk, a) pont)

A bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló 89/592/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének a) pontjával - amely tiltja bizonyos személyek számára, hogy valamely bennfentes információt harmadik fél számára átadjanak, kivéve ha az információ átadására munkavégzésük, foglalkozásuk vagy kötelezettségeik teljesítésének szokásos menetében kerül sor - ellentétes, hogy valamely személy, aki valamely vállalkozás igazgatótanácsában a munkavállalók képviselőjeként vagy a vállalkozáscsoport összekötő bizottságának tagjaként bennfentes információkhoz jut, ezeket az információkat átadja azon szakszervezet elnökének, amely ezt a személyt az összekötő bizottság tagjává választó munkavállalókat tömöríti magába, kivéve ha szoros kapcsolat van ezen információ átadása és a személy munkája, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítése között, és ha ez az információátadás feltétlenül szükséges az említett munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettség teljesítéséhez.

A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen figyelemmel kell lennie arra a tényre, hogy a bennfentes információk átadásának tilalma alóli hivatkozott kivételt megszorítóan kell értelmezni; arra a körülményre, hogy minden további információátadás alkalmas lehet arra, hogy növelje az információnak a 89/592 irányelv céljával ellentétes felhasználásának kockázatát, valamint a bennfentes információ jelentőségére.

Az említett 3. cikk a) pontja tiltja, hogy valamely szakszervezet elnöke bennfentes információkat adjon át munkatársainak - mint a szervezet alelnökei és a szakszervezet titkárságának legmagasabb beosztású igazgatási vezetője -, kivéve ha ugyanezek a feltételek teljesülnek. A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen ezeket a feltételeket kell figyelembe vennie.

(vö. 48., 54. pont és a rendelkező rész 1-2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2005. november 22.(*)

"89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - Bennfentes információk átadása harmadik személyek számára - Tilalom"

A C-384/02. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Københavns Byret (Dánia) a Bírósághoz 2002. október 25-én érkezett 2002. augusztus 14-i határozatával terjesztett elő az előtte

Knud Grøngaard,

és

Allan Bang

ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, tanácselnökök, J.-P. Puissochet, R. Schintgen, S. von Bahr (előadó), J. N. Cunha Rodrigues és R. Silva de Lapuerta bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. március 24-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- Knud Grøngaard képviseletében L. Kjeldsen advokat,

- Allan Bang képviseletében J. Juul advokat,

- a dán kormány képviseletében J. Bering Liisberg, később: J. Molde, meghatalmazotti minőségben,

- a svéd kormány képviseletében A. Kruse, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében N. B. Rasmussen és G. Zavvos, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. május 25-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló, 1989. november 13-i 89/592/EGK tanácsi irányelv (HL L 334., 30. o.) 3. cikke a) pontjának értelmezésére irányul.

2 A kérelmet a K. Grøngaard és A. Bang ellen a 89/592 irányelvet a dán jogba átültető, az értékpapírok kereskedelméről szóló törvény (værdipapirhandelsloven) megsértése miatt indult büntetőeljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 89/592 irányelv 1. cikke előírja:

"Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

(1) bennfentes információ: olyan, átruházható értékpapír egy vagy több kibocsátójával vagy egy vagy több átruházható értékpapírral kapcsolatos információ, amelyet nem hoztak valamilyen pontosan meghatározott módon nyilvánosságra, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó átruházható értékpapír vagy értékpapírok árára."

4 Ugyanezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"(1) Minden tagállam eltilt minden olyan személyt, aki:

- a kibocsátó igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületében való tagsága folytán,

- a kibocsátó tőkéjében való részesedése folytán, vagy

- mert hozzáfér ilyen információkhoz munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítése folytán,

rendelkezik bennfentes információkkal annak érdekében, hogy a tények teljes ismeretében az információkból eredő előnyökre tegyen szert azáltal, hogy közvetlenül vagy közvetve, saját számlájára vagy harmadik személy számlájára az információhoz kapcsolódó kibocsátó vagy kibocsátók átruházható értékpapírjait megvásárolja vagy eladja."

5 Az irányelv 3. cikkének értelmében:

"Minden tagállam megtiltja a bennfentes információval rendelkező valamennyi személynek, akire a 2. cikkben megállapított tilalom vonatkozik, hogy:

a) bármely harmadik fél számára ezt az információt felfedje [helyesen: átadja], kivéve ha az információ átadására munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítésének szokásos menetében kerül sor;

b) harmadik félnek javaslatot tegyen arra vonatkozólag, vagy megbízza őt azzal, hogy a szóban forgó bennfentes információ alapján, az 1. cikk (2) bekezdésének utolsó mondatrészében említett értékpapírpiacokon forgalmazott átruházható értékpapírokat vásároljon vagy eladjon."

6 A 89/592 irányelv 4. cikke szerint:

"Minden tagállam hasonlóképpen kiterjeszti a 2. cikkben elrendelt tilalmat minden olyan személyre, akiről az említett cikkben nem történt említés, de a tények teljes ismeretében olyan bennfentes információval rendelkezik, amelynek közvetlen vagy közvetett forrása nem lehet más, mint a 2. cikkben említett valamelyik személy."

7 Ugyanezen irányelv 6. cikkének értelmében:

"Minden tagállam elfogadhat az ezen irányelvben megállapítottaknál szigorúbb, valamint további rendelkezéseket is, feltéve hogy ezeket a rendelkezéseket általánosan alkalmazzák. Ezek különösen a 2. cikkben megállapított tilalom hatályát terjeszthetik ki, és a 4. cikkben hivatkozott személyekre is kiterjeszthetik a 3. cikkben megállapított tilalmakat."

A nemzeti szabályozás

8 A 89/592 irányelvet az értékpapírok kereskedelméről szóló törvény 34-39. és 93-96. cikke ültette át a dán jogba.

9 E törvény 35. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"Nem vásárolhat, nem adhat el értékpapírt, illetve mást értékpapír megvásárlására vagy eladására nem bírhat rá az a személy, aki olyan bennfentes információkkal rendelkezik, amelyek ezen ügyleteket befolyásolhatják."

10 A hivatkozott törvény 36. cikkének (1) bekezdése szerint:

"A bennfentes információval rendelkezők számára tilos, hogy az ilyen információt bármely más személyeknek előtt átadják, kivéve ha az információ átadására munkavégzésük, foglalkozásuk vagy kötelezettségeik teljesítésének szokásos menetében kerül sor."

11 Az információ átadásának a 36. cikk (1) bekezdésében szereplő tilalma minden bennfentes információval rendelkező személyre vonatkozik, függetlenül attól, hogy ez a személy a 89/592 irányelv 2. cikkében található felsorolásnak megfelelően vagy más módon jutott az ilyen információ birtokába.

12 Az értékpapírok kereskedelméről szóló törvény 94. cikke (1) bekezdésének 1. pontja az ugyanezen törvény 36. cikke (1) bekezdésének megsértését pénzbüntetéssel vagy másfél évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdések

13 A. Bang a Finansforbundetnek, a pénzügyi dolgozók szakszervezetének az elnöke. A Finansforbundetnek mintegy 50 000 tagja van.

14 K. Grøngaard a tőzsdén jegyzett jelentős, mintegy 7000 alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi intézménynek, a RealDanmark társaság igazgatótanácsának alkalmazottak által választott tagja volt. K. Grøngaardot a Finansforbundet a RealDanmark csoport összekötő bizottságának (a továbbiakban: összekötő bizottság) tagjává is kinevezte. Ez a bizottság a Finansforbundet és a RealDanmark közötti megállapodás alapján jött létre. K. Grøngaard képviselte a szakszervezetet ebben a bizottságban. Végül, K. Grøngaard elnöke volt a Finansforbundet 11 szakcsoportja egyikének, a Kapitalkreds-nek is, amely mintegy 6500 tagjával a RealDanmark alkalmazottjainak több mint 90%-át tömörítette magába.

15 A RealDanmark rendkívüli igazgatótanácsi ülése után K. Grøngaard 2000. augusztus 23-án a Danske Bankkal, egy másik jelentős dán pénzügyi intézménnyel történő egyesülésről szóló tárgyalásokra vonatkozó információkat közölt A. Banggal.

16 2000. augusztus 28-a és szeptember 4-e között A. Bang megbeszéléseket folytatott két alelnökével, Madsennel és Nielsennel, valamint K. Christensennel, a Finansforbundet. titkárságán dolgozó egyik munkatársával, és velük is közölte a K. Grøngaardtól kapott információkat. 2000. augusztus 31-én K. Christensen RealDanmark-részvényeket vásárolt, mintegy 48 000 EUR értékben.

17 2000. szeptember 18-án K. Grøngaard részt vett a RealDanmark igazgatótanácsának ülésén, amelynek során az egyesülés részletei kerültek megvitatásra. 2000. szeptember 22-én K. Grøngaard részt vett az összekötő bizottság rendkívüli ülésén, amelynek során szintén szóba kerültek az egyesülés részletei. 2000. szeptember 26-án ismét A. Banghoz fordult, azzal a céllal, hogy segítsen az alkalmazottaknak az egyesülés következményeire való felkészülésben. Elsősorban az egyesülés várható időpontját, valamint a RealDanmark részvényei árfolyamának előreláthatólag 60-70%-os emelkedését vitatták meg.

18 2000. szeptember 27-én, illetve 28-án A. Bang elsősorban az egyesülés bejelentésének várható időpontjára és az előre látható árfolyamváltozásra vonatkozó információkat közölt Larsennel, a Finansforbundet titkárságának vezetőjével, illetve kollégájával, K. Christensennel. 2000. szeptember 29-én K. Christensen új RealDanmark-részvényeket vásárolt, mintegy 214 000 EUR értékben.

19 2000. október 2-án bejelentették a RealDanmark és a Danske Bank egyesülését, a RealDanmark részvényeinek árfolyama pedig mintegy 65%-kal emelkedett. K. Christensen 2000. október 2-án és 3-án eladta RealDanmark-részvényeit, amiből körülbelül 180 000 EUR haszonra tett szert. Ezt követően hat hónap szabadságvesztésre ítélték, az értékpapírok kereskedelméről szóló törvény 35. cikkének (1) bekezdésébe ütköző bennfentes kereskedelem miatt.

20 K. Grøngaarddal és A. Banggal szemben büntetőeljárás indult a Københavns Byret előtt, mert a hivatkozott törvény 36. cikke (1) bekezdésének megsértésével bennfentes információkat adtak át.

21 Az ügyben eljáró Københavns Byret az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és az alábbi kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"1) A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja-e, hogy valaki bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz azon vállalkozás igazgatótanácsának alkalmazottak által választott tagjaként jutott, amely vállalkozásra a bennfentes információk vonatkoznak, és az információkat azon szakszervezet elnökének adja át, amely ezt a személyt az igazgatótanács tagjává választó alkalmazottakat tömöríti magába?

2) A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja-e, hogy valaki bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz a vállalkozás összekötő bizottságának tagjaként jutott, és az információkat azon szakszervezet elnökének adja át, amely ezt a személyt az összekötő bizottság tagjává választotta?

3) A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja-e, hogy valamely szakszervezet elnöke bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz az első kérdésben leírt körülmények között jutott, és ezeket az információkat

a) két alelnökének,

b) a szakszervezet titkársága legmagasabb beosztású igazgatási vezetőjének, illetve

c) a szakszervezete titkárságán belüli munkatársainak adja át?

4) A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja-e, hogy valamely szakszervezet elnöke bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz a második kérdésben leírt körülmények között jutott, és ezeket az információkat,

a) két alelnökének,

b) a szakszervezet titkársága legmagasabb beosztású adminisztratív vezetőjének, illetve

c) a szakszervezete titkárságán belüli munkatársainak adja át?

5) Az első és a negyedik kérdésre adandó válasz tekintetében mi a jelentősége annak a ténynek, hogy az átadott bennfentes információk

a) arra a tényre vonatkoznak, hogy tárgyalások kezdődtek két, tőzsdén jegyzett vállalkozás egyesüléséről,

b) két, tőzsdén jegyzett vállalkozás egyesülésének időpontjára vonatkoznak, vagy

c) valamely tőzsdén jegyzett olyan vállalkozás részvényei árfolyama emelkedésének mértékére vonatkoznak, amely emelkedés akkor várható, amikor a vállalkozás valamely másik, tőzsdén jegyzett vállalkozással egyesül?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Előzetes észrevételek

22 A 89/592 irányelv a célból tiltja a bennfentes kereskedelmet, hogy megóvja az értékpapírok másodlagos piacába vetett befektetői bizalmat, következésképpen biztosítsa e piac hatékony működését.

23 Hasonlóképpen, a 89/592 irányelv 2. cikke tiltja, hogy azok a személyek, akik különösen igazgatási testületben való tagságuk folytán, illetve munkavégzésük, foglalkozásuk vagy kötelezettségeik teljesítésének okán bennfentes, tehát olyan információval rendelkeznek, amelyet nem hoztak valamilyen pontosan meghatározott módon nyilvánosságra, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely értékpapír vagy értékpapírok árára, ezt az információt a szóban forgó értékpapírok megvásárlása vagy eladása céljából kihasználják.

24 A célból, hogy korlátozza az ilyen információt az ez által érintett értékpapírok megvásárlása vagy eladása céljából vélelmezhetően kihasználó személyek számát, a 89/592 irányelv 3. cikke megtiltja a 2. cikkben említett valamennyi személynek, hogy bármely harmadik fél számára bennfentes információkat adjon át.

25 Ez a tilalom azonban nem feltétlen.

26 A 89/592 irányelv 3. cikke a) pontjának értelmében a bennfentes információ átadásának tilalma nem vonatkozik arra az esetre, ha az információ átadására az említett személy munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítésének szokásos menetében kerül sor.

27 Bár ez a rendelkezés az alkalmazott kifejezések tekintetében feltehetően jelentősen eltérő helyzetekre vonatkozik - és mivel általános tilalom alóli kivételről van szó, valamint a 89/592 hatékony érvényesülésére is figyelemmel - e rendelkezést megszorítóan kell értelmezni.

28 A K. Grøngaard és A. Bang ellen indított eljárás büntető jellege és az ilyen eljárásban alkalmazható büntetések jogszerűségének elve nem befolyásolja a 89/592 irányelv 3. cikke a) pontjának megszorító értelmezését. Amint arra Poiares Maduro főtanácsnok is hivatkozik indítványa 24. pontjában, valamely irányelv alkalmazási körének értelmezése nem függ attól, hogy az alapeljárás polgári, közigazgatási vagy büntető jellegű-e.

29 Másrészt, a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy valamely irányelv végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabálynak az ezen irányelv szövegének és célkitűzésének fényében történő értelmezése során a jogbiztonság elvének tiszteletben tartását biztosítsa (a C-74/95. és C-129/95. sz., X egyesített ügyekben 1996. december 12-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-6609. o.] 26. pontja).

30 Arra is emlékeztetni kell, hogy a nemzeti bíróságnak korlátozott az a kötelezettsége, amely szerint nemzeti joga vonatkozó szabályainak értelmezése során az irányelv tartalmára kell hivatkoznia, különösen amikor ez az értelmezés arra irányul, hogy az irányelv alapján és az ezen irányelv végrehajtása keretében hozott belső törvényétől függetlenül megállapítsa, vagy súlyosítsa azoknak a büntetőjogi felelősségét, akik a rendelkezéseit megsértve járnak el (lásd különösen a 80/86. sz., Kolpinghuis Nijmegen ügyben 1987. október 8-án hozott ítélet [EBHT 1987., 3969. o.] 13. pontját és a fent hivatkozott X-ügyben hozott ítélet 24. pontját).

31 A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontjában szereplő kivétel terjedelmével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy - mivel bennfentes információ átadásának helye van valamely személy munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítésének szokásos menetében - az említett kivétel azt a feltételt támasztja, hogy az információ átadásának megindokolásához szoros kapcsolatnak kell lennie ezen információ átadása és e munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettség teljesítése között.

32 Ez utóbbi feltétel alkalmazási körét a 89/592 irányelv célkitűzéseire figyelemmel kell értékelni.

33 A 89/592 irányelv másodiktól ötödik preambulumbekezdéséből kiderül, hogy az irányelv célja az értékpapírok másodlagos piaca hatékony működésének biztosítása és a befektetők bizalmának megóvása, amely bizalom azon a tényen nyugszik, hogy a befektetők egyenlő bánásmódban részesülnek, és megvédik őket a bennfentes információkkal való visszaéléssel szemben.

34 E célkitűzésekre figyelemmel, valamint arra a tényre tekintettel, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja olyan kivételt képez, amelyet megszorítóan kell értelmezni, az ilyen információ átadása csak akkor indokolt, ha ez az információ feltétlenül szükséges valamely munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettségek teljesítéséhez, és tiszteletben tartja az arányosság elvét.

35 Ha információk egymást követő átadásáról van szó, minden egyes információátadásnak meg kell felelnie ezeknek a feltételeknek, hogy alkalmazni lehessen rá a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontjában előírt kivételt.

36 Amennyiben a bennfentes információk átadásának szükségességét kell értékelni, azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy minden további információátadás alkalmas lehet arra, hogy növelje az információnak a 89/592 irányelv céljával ellentétes felhasználásának kockázatát.

37 Annak megállapításához, hogy az információ átadása - sajátos helyzetben - indokolt-e, tekintetbe kell venni a szóban forgó bennfentes információ jelentőségét.

38 Különös óvatosságra van szükség abban az esetben, amikor a bennfentes információk átadása valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a szóban forgó értékpapírok árára. Ilyen körülmények között megállapítható, hogy két, tőzsdén jegyzett vállalkozás egyesülésére vonatkozó bennfentes információk általában különösen jelentősnek minősülnek.

39 Azt is meg kell állapítani, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontjában szereplő kivételt a vonatkozó nemzeti jog sajátosságainak figyelembevételével kell értékelni.

40 Az ugyanis, hogy mi tekinthető munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettségek teljesítésének szokásos menete keretében relevánsnak, a jogterület harmonizációjának hiányában nagyrészt a különböző nemzeti jogrendszerekben a kérdést szabályozó jogszabályoktól függ.

41 Végül arra kell emlékeztetni, hogy a 89/592 irányelv rögzíti a bennfentes információk felhasználása és átadása tilalmára vonatkozó minimális követelményeket.

42 A 89/592 irányelv 6. cikkének értelmében ugyanis minden tagállam elfogadhat az ezen irányelvben megállapítottaknál szigorúbb rendelkezéseket is, feltéve hogy ezeket a rendelkezéseket általánosan alkalmazzák.

Az első és a második kérdésről

43 Első két kérdésével - amelyeket célszerű együtt vizsgálni - az alapügyben eljáró bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja-e, hogy valaki bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz valamely vállalkozás igazgatótanácsának tagjaként vagy vállalkozáscsoport összekötő bizottságának tagjaként jutott, és az információkat azon szakszervezet elnökének adja át, amely ezen alkalmazottakat tömöríti magába, és amely ezt a személyt az összekötő bizottság tagjává választotta.

44 E tekintetben elsősorban azt kell megállapítani, hogy a tőketársaságok irányító vagy felügyeleti testületeinek jogállását és működését, valamint az e társaságok dolgozói képviselőinek jogállását és szerepét elsősorban a tagállamok jogrendszere szabályozza.

45 Ugyanez vonatkozik az összekötő bizottságok jogállására és működésére is.

46 Ebből következik, hogy az arra a kérdésre adandó válasz, hogy bennfentes információk e személy részéről az említett szakszervezet elnöke számára történt átadása kötelezettségeinek teljesítése szokásos menetébe tartozik-e, elsősorban a szóban forgó nemzeti jogrend e funkciókat szabályozó rendelkezéseitől függ.

47 Még ha az alkalmazandó nemzeti szabályozás lehetővé is tesz ilyen információátadást, ahhoz, hogy ez megfeleljen a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontjában szereplő kivételnek, a jelen ítélet 22-42. pontjában hivatkozott körülmények között kell történnie.

48 A fentiekre figyelemmel az első és a második kérdésre olyan értelemben kell válaszolni, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja megtiltja, hogy valaki bennfentes információkat adjon át, ha ezekhez az információkhoz valamely vállalkozás igazgatótanácsának tagjaként vagy vállalkozáscsoport összekötő bizottságának tagjaként jutott, és az információkat azon szakszervezet elnökének adja át, amely ezen alkalmazottakat tömöríti magába, és amely ezt a személyt az összekötő bizottság tagjává választotta, kivéve:

- ha szoros kapcsolat van ezen információ átadása és a személy munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítése között, és

- ha ez az információátadás feltétlenül szükséges az említett munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettségek teljesítéséhez.

A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen figyelemmel kell lennie:

- arra a tényre, hogy a bennfentes információk átadásának tilalma alóli hivatkozott kivételt megszorítóan kell értelmezni;

- hogy minden további információátadás alkalmas lehet arra, hogy növelje az információnak a 89/592 irányelv céljával ellentétes felhasználásának kockázatát és

- a szóban forgó bennfentes információ jelentőségére.

A harmadik és a negyedik kérdésről

49 Harmadik és negyedik kérdésével - amelyeket célszerű együtt vizsgálni - az alapügyben eljáró bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja lehetővé teszi-e, és milyen körülmények között, hogy valamely szakszervezet elnöke bennfentes információkat adjon át munkatársainak, ha ezekhez az információkhoz az első és a második kérdésben leírt körülmények között jutott.

50 E tekintetben arra kell emlékeztetni, hogy az olyan szakszervezet tevékenységét, mint az alapeljárásban szereplő és elnökének szerepét elsősorban - akárcsak az első két kérdés tárgyát képező igazgatási testületek és összekötő bizottság esetében - a szóban forgó nemzeti jogrend szabályozza.

51 Következésképpen az arra adandó válasz, hogy egy ilyen szakszervezet elnöke kötelezettségei teljesítése során átadhatja-e bármely harmadik fél számára a bennfentes információkat, elsősorban az alkalmazandó nemzeti jogtól függ.

52 Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy - amint az a jelen ítélet 47. pontjában megállapításra került - még ha az alkalmazandó nemzeti szabályozás lehetővé is tesz ilyen információátadást, ahhoz, hogy ez megfeleljen a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontjában szereplő kivételnek, a jelen ítélet 22-42. pontjában hivatkozott körülmények között kell történnie.

53 Ilyen körülmények között arra is emlékeztetni kell, hogy a 89/592 irányelv 2. cikkének és 3. cikke a) pontjának értelmében azokon a személyeken kívül, akik a kibocsátó igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületében való tagságuk folytán vagy a kibocsátó tőkéjében való részesedésük folytán rendelkeznek bennfentes információval, a bennfentes információk átadásának tilalmát azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik munkavégzésük, foglalkozásuk vagy kötelezettségeik teljesítésének szokásos menetében jutottak ehhez az információhoz.

54 A fentiekre figyelemmel a harmadik és a negyedik kérdésre olyan értelemben kell válaszolni, hogy a 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja tiltja, hogy egy szakszervezet elnöke olyan bennfentes információkat adjon át munkatársainak, mint az e kérdésekben hivatkozottak, az első és a második kérdésre adott válaszokban említett feltételek kivételével. A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen az e válaszban hivatkozott feltételeket kell figyelembe vennie.

Az ötödik kérdésről

55 Az első négy kérdésre adott válaszra figyelemmel az ötödik kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

56 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló, 1989. november 13-i 89/592/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének a) pontja tiltja, hogy ha valaki valamely vállalkozás igazgatótanácsában a munkavállalók képviselőjeként vagy a vállalkozáscsoport összekötő bizottságának tagjaként bennfentes információkhoz jut, ezeket az információkat átadja azon szakszervezet elnökének, amely ezt a személyt az összekötő bizottság tagjává választó munkavállalókat tömöríti magába, kivéve:

- ha szoros kapcsolat van ezen információ átadása és a személy munkavégzése, foglalkozása vagy kötelezettségei teljesítése között, és

- ha ez az információátadás feltétlenül szükséges az említett munkavégzés, foglalkozás vagy kötelezettségek teljesítéséhez.

A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen figyelemmel kell lennie:

- arra a tényre, hogy a bennfentes információk átadásának tilalma alóli hivatkozott kivételt megszorítóan kell értelmezni;

- arra a körülményre, hogy minden további információátadás alkalmas lehet arra, hogy növelje az információnak a 89/592 irányelv céljával ellentétes felhasználásának kockázatát és

- a bennfentes információ jelentőségére.

2) A 89/592 irányelv 3. cikkének a) pontja tiltja, hogy egy szakszervezet elnöke olyan bennfentes információkat adjon át munkatársainak, mint a harmadik és negyedik kérdésekben hivatkozottak, az első és a második kérdésre adott válaszokban említett feltételek kivételével.

A nemzeti bíróságnak vizsgálata során az alkalmazandó nemzeti jogszabályok fényében különösen az e válaszban hivatkozott feltételeket kell figyelembe vennie.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: dán.