A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20807/2018/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 74. §, 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 5. §, (1) bek. c) pont, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §, (2) bek., 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.807/2018/9-I.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tordai Csaba ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt Süli János ( alperes címe.) alperes - amely perbe a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Lakatos Péter Tamás) által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. május 30. napján kelt 29.P.22.964/2017/32. számú ítélete ellen az alperes részéről 33. sorszám alatt előterjesztett, az alperesi beavatkozó részéről 34. sorszám alatt előterjesztett és Pf/3. sorszám alatt megindokolt, valamint a felperes részéről 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezései közül az EPC Szerződés - eredeti, nem módosított szöveg szerint értelmezett (továbbiakban: eredeti) - 20., 22. pontjai, a 38.2.-38.8., és a 38.15. pontjai, az Addendum 59. pontja továbbá a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A hatályon kívül helyezéssel érintett részben a felperes, az alperes, és az alperesi beavatkozó másodfokú perköltségét személyenként 10.000 (tízezer) forintban állapítja meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a továbbiakban részben megváltoztatja és az EPC Szerződés eredeti 7., 13., 14., 16., 23., 25., 26., 28.5-28.13., 29., 31., 32., 33., 34.3-5., 35., az O&M Szerződés eredeti 3., 7., 12.11., az Addendum 29-32., 33., 37., 38-41., 44-46., 49-53., 54., 60-62., 67. pontjában foglalt rendelkezések és az okiratokon található aláírások törlésére, vagy felismerhetetlenné tételére kötelezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya nemzetközi egyezményt kötött a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről, melyet a 2014. évi II. törvénnyel hirdettek ki (Kormányközi Egyezmény). A Kormányközi Egyezmény alatt több szerződés jött létre. A felek között atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról megállapodás született, amelyet a 2014. évi XXIV. törvény (Pénzügyi Kormányközi Egyezmény) hirdetett ki.

2014. december 9-én az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési Zrt. (Paks II.) és az alperesi beavatkozó, mint fővállalkozó között az alábbi Megvalósítási Megállapodások születtek:

I. EPC (Engineering, Procurement and Construction) Szerződés, amely a jelenleg is hatályos fővállalkozási szerződés a projekt kulcsrakész megvalósítására. Az EPC Szerződés minősítését 2017. április 27. napjától a szerződés 36. cikke, 1.2. számú melléklete, 2.5. számú melléklete és a 4.11. számú melléklete kivételével a minősítő megszüntette.

II. NFS Contract (Fuel Szerződés), amely a fűtőelemek és a használt fűtőelemek szállítását és kezelését rendezi.

III. OM Contract (O&M Szerződés), amely szándéknyilatkozati szinten rendezi a későbbi üzemeltetés és karbantartás egyes kérdéseit. A minősítő az O&M Szerződés minősítését 2017. április 27. napjától megszüntette.

2015. június 29-én jött létre az Addendum, amelyben a felek a fenti Megvalósítási Megállapodások technikai hibáit javították. Az Addendum minősítését a minősítő szintén 2017. április 27. napjától megszüntette.

A felperes közérdekű adat kiadása iránt igényt terjesztett elő az alpereshez, melyben a Paks II. és az orosz fővállalkozó közötti EPC Szerződések, illetve az O&M Szerződés nem minősített részeinek másolatban történő megküldését kérte.

Az alperes válaszában a Paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásokról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekt tv.) 5. §-ára, valamint a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) és (4) bekezdésében szereplő titoktartási klauzulára tekintettel, a kért adatok kiadását megtagadta.

A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest, hogy a felperesnek küldje meg Paks II. és az alperesi beavatkozó között 2014. december 9-én kötött EPC Szerződést, valamint az O&M Szerződést azzal, hogy abból tegye felismerhetetlenné a minősített adatokat.

Keresetében előadta, hogy a szerződés nagyobb része ma már nincs minősítve, a kereseti kérelem kifejezetten csak a nem minősített részekre vonatkozott. A Megvalósítási Megállapodások jogszabályban ki nem hirdetett, magánjogi jogalanyok között kötött polgári jogi szerződések, az abban szereplő titoktartási klauzulák nem képezik akadályát az adatigénylés teljesítésének.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az alperes adatkezelő és a kért adatok közérdekű adatok. Hivatkozott azonban arra, hogy a kért adatok harmadik személyek üzleti titkát képezik. Előadta, hogy a kért adatok minősítése a bizottsági eljárások előrehaladtával változott, táblázatot csatolt, melyben részletesen megjelölte, hogy az egyes szerződéses rendelkezéseket mikor, milyen TÜK iktatószám alatt minősítették, illetve mikor szüntették meg az okiratok minősítését.

Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen hivatkozott a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény (Kormányközi Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (Egyezmény tv.) által kihirdetett Kormányközi Egyezmény 13. cikk 3. pontjára és az Info tv. 27. § (2) bekezdésére. Másodlagosan a Paks Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekt tv.) 5. §-ra, harmadlagosan pedig az információszabadságról és a személyes adatok védelméről szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 27. § (3) bekezdés második fordulatára.

Érvelése szerint a Magyar Állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelésére és arra, hogy a Megvalósítási Megállapodások bizalmas adatait nem hozza nyilvánosságra, az adat kiadásával ezt a nemzetközi jogi kötelezettségét megszegi. A Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelését előíró, a 13. cikk 3. pontjába foglalt nemzetközi jogi kötelezettség nem azonos az üzleti titok vagy a minősített adat védelmének rendszerével. A Kormányközi Egyezmény ugyanis egy külön rendszert hozott létre a Megvalósítási Megállapodások bizalmas információinak védelmére, amely további szabályokat állapít meg a "Bizalmas" információk tekintetében.