A Fővárosi Törvényszék G.40512/2007/12. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 45. §, 57. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 3. §, 24. §, 54. §, 55. §] Bíró: Tóth Gyula

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40512/2007/12.*, Kúria Gfv.30505/2007/6. (BH 2009.10.299)

***********

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

Budapest, Varsányi I. u. 40-44. 15.G.40.512/2007/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!

A Fővárosi Bíróság dr. Mórocz István (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Pozsgai Ügyvédi Iroda (cím) képviseletében eljáró dr. Pozsgai Vince (cím) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000,-

(Kétszázötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az alperes 1999. november 4-én kelt szerződéssel megvásárolta a felperestől a ... kábeltelevíziós hálózatot, majd 2000. január 18-án kötött bérleti szerződéssel ezen hálózatot a felperes részére bérbe adta. A felperes bérleti díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az alperes rendkívüli felmondással a bérleti szerződést 2000. június 30. napjával megszüntette.

A választottbírósági eljárásban a felperes - a jelen per alperese - módosított keresetében 6.191.462,-Ft főkövetelés és ennek járulékai megfizetésére kérte kötelezni a jelen per felperesét, elmaradt bérleti díj címén.

A keresettel szembeni alperesi beszámítási kifogás és viszontkereset tekintetében arra hivatkozott, hogy a jog érvényesítése választottbírósági útra nem tartozik, választottbírósági szerződés hiányában. Továbbá hivatkozott arra, hogy a beszámítási kifogásban és a viszontkeresetben érvényesített vállalkozói díjakkal kapcsolatban a felek szerződést nem kötöttek. A választottbírósági eljárásban az alperes - jelen per felperese - a felperes bérleti díj iránti követelését 6.022.153,- Ft erejéig elismerte azzal, hogy a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját a kereset benyújtásának 2005. február 24-ei napjától kérte megállapítani. Egyebekben a kereseti követelés összegéig beszámítási kifogást, azt meghaladóan viszontkeresetet terjesztett elő, 1.273.846,- Ft-ot a felperes helyett kifizetett jogdíj címén, míg további 12.152.964,- Ft-ot a felperes részére elvégzett tervezési és kivitelezési munkákért kiszámlázott vállalkozói díj címén követelte. A felperessel szemben állította, hogy vállalkozási szerződést a felek ugyan nem kötöttek, de egy előszerződés tervezetet a felperes az alperes részére megküldött.

A Választottbíróság 2007. március 13. napján kelt ..., számú ítéletében az alperes fizetési kötelezettségét 6.022.153,- Ft-ban, a felperes fizetési kötelezettségét 1.028.058,- Ft-ban állapította meg. Ennek megfelelően kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.994.097,- Ft-ot és 6.022.153,- Ft után 2000. május 15. napjától, míg a felperes 1.028.056,- Ft után 2000. július 23. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre járó, a Ptk. 301. §-a szerint kiszámított késedelmi kamatot. A Választottbíróság a kereset után 630.885,- Ft-ban, míg a viszontkereset után 1.181.765,- Ft-ban határozta meg a választottbírósági díjat. A Választottbíróság kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül térítsen meg a felperesnek 504.000,- Ft választottbírósági díjat. A Választottbíróság a felperes részére 300.000,- Ft + Áfa, az alperes részére pedig 50.000,- Ft + Áfa ügyvédi költséget állapított meg. Az ezt meghaladó kereseti, valamint beszámítási kifogását és viszontkereseti követeléseket a Választottbíróság elutasította.

Az ítélet indokolásában a Választottbíróság elsődlegesen rámutatott arra, hogy a keresettel kapcsolatos hatáskörét a felek között 1999. november 4-én megkötött adásvételi szerződés 10.7. pontjában foglalt választottbírósági kikötés alapján állapította meg. A beszámítási kifogás, valamint a viszontkereset vonatkozásában a 845.767,- Ft összegű jogdíj, valamint a 182.889,- Ft ügyfélszolgálati iroda bérleti díja a Választottbíróság szerint olyan mértékben összefügg és kapcsolódik az adásvételi ügylethez, ami kétséget kizáró módon alapozza meg, hogy az adásvételi szerződésben foglalt választottbírósági kikötés ezekhez a szerződésekhez szorosan kapcsolódó igényekre is kiterjed. Ezért a Választottbíróság az 1.028.056,- Ft vonatkozásában saját hatáskörét megállapította, ugyanakkor a beszámítási kifogás, illetve viszontkereset tárgyává tett további alperesi követelések elbírálására vonatkozóan hatáskörének hiányát állapította meg. Tekintve, hogy az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a felek között választottbírósági szerződés jött volna létre a tervezési, valamint kivitelezési munkákkal kapcsolatos viták elbírálására, A Választottbíróság kiemelte, hogy az adásvételi szerződésbe foglalt választottbírósági kikötést nem lehetett olyan tágan értelmezni, hogy azt az alperesi ellenkérelemben részletezett munkálatokkal kapcsolatos jogvitára is vonatkoztatni lehetett volna.

A felperes a jelen bírósághoz 2007. április 2. napján érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság 2007. március 13. napján kelt ..., számú ítéletét elsődlegesen részben, míg másodlagosan egészében érvénytelenítse és kötelezze az alperest az eljárással felmerült perköltségek megtérítésére. A keresetet azzal indokolta, hogy a felperes tulajdonát képezte a ..., a települések neve és a település helyiségben található kábeltelevíziós hálózat, melyeket a felperes adásvételi szerződéssel az alperes tulajdonába adott. A ... kábeltelevíziós hálózattal kapcsolatos 1999. november 4. napján kelt adásvételi szerződés 10.7. pontja a szerződésből eredő jogvita esetére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Választottbíróság eljárását kötötte ki, továbbá a felek ezen pontban abban is megállapodtak, hogy a hálózat értékesítése után vállalkozási szerződés keretében a felperes további 4000 műsorszolgáltatás igénybevételére alkalmas vételi helyet épít ki Hajdúszoboszló területén az alperes finanszírozásában. A ... kábeltelevíziós hálózat vonatkozásában 2000. január 18. napján az alperes bérleti szerződést kötött a felperessel, mely szerződésben a felek a szerződésből eredő jogvita esetére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság eljárását kötötték ki. A felperes 4 db hálózat adásvételével kapcsolatos jogvitát kezdeményezett a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, mely perek közül a ... hálózattal kapcsolatos eljárást a Hajdú-Megyei Bíróság az 5.G.40.242/2003/10. számú végzésével megszüntette arra hivatkozva, hogy a jogvita elbírálása az adásvételi szerződésben szereplő választottbírósági kikötésre tekintettel választottbírósági útra tartozik. E perben a felperes az adásvételi szerződés létrejötte után a bérleti jogviszony alatt elvégzett 12.500.000,- Ft értékű beruházások ellenértékét kérte az alperestől. A felperes fellebbezését követően a Szegedi ítélőtábla a Gpkf.I.30.314/2004/2. számú végzésével a permegszüntető elsőfokú határozatot helybenhagyta, indokolásában arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés 10.5. pontjában foglaltak a felek vállalkozási típusú előszerződésének tekinthetők. Ezért az adásvételi szerződés 10.7. pontjában szereplő választottbírósági kikötés a 10.5. pontban megfogalmazott, a keresettel érvényesített jog alapját képező vállalkozási jogviszonyra is kiterjed. Ezért a felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a Választottbíróság a beszámítási kifogásban, illetve a viszontkeresetben érvényesített vállalkozási díjak vonatkozásában alaptalanul állapította meg hatásköre hiányát. Ezzel a Választottbíróság a Vbt. 55. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint ítéletét úgy hozta meg, hogy az a közrendbe ütközik, mert a Választottbíróság ítéletével felülbírálta a rendes bíróságok azon határozatát, mely választottbírósági útra tartozónak minősítette a vállalkozói díjakkal kapcsolatos követelést. A felperes kiemelte, hogy a Választottbíróságot az állami bíróságok jogerős határozata köti, ezt azzal indokolta, hogy a jelen keresettel kapcsolatban a rendes és választott bíróság között fennálló negatív hatásköri összeütközés feloldására nincsen jogi szabályozás (eljáró bíróság kijelölése).