A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20339/2010/3. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. § (1) bek., (1) bek.] Bírók: Harter Mária, Kazay László, Szűcs József

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék G.40156/2008/19., Debreceni Ítélőtábla Gf.30311/2009/6. (ÍH 2010.26), *Kúria Pfv.20339/2010/3.*

***********

Pfv.I.20.339/2010/3.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Jánosi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jánosi Marianna ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Imre György ügyvéd által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságnál 7.G.15-08-040.156. számon indított és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.311/2009/6. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 7.G.15-08-040.156/19. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000 (Kétszázezer) forint együttes - elsőfokú eljárási, fellebbezési és felülvizsgálati - költséget.

A felperest az általa lerótt 585.800 (Ötszáznyolcvanötezer-nyolcszáz) forint illetékből 81.000 (Nyolcvanegyezer) forint együttes - kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati - illeték viselése terheli, míg a további 504.800 (Ötszáznégyezer-nyolcszáz) forint tévesen lerótt illeték visszatérítését igényelheti.

Indokolás

A perbeli ingatlan - amelyen a községháza épülete áll - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107.§ (2) bekezdése alapján került az alperes önkormányzat tulajdonába.

Az alperes polgármesteri hivatala 1992-ben elvi építési és terület-felhasználási engedélyt adott a felperesnek (akkori nevén ... Rt-nek), hogy az ingatlanon antenna-tornyot, továbbá híradástechnikai konténert helyezhessen el. A határozat kitért arra, hogy a 15x15 méteres terület feletti tulajdonjogot a beruházónak a földhivatalnál rendeznie kell. A környék távbeszélő-hálózata 1993-ban épült ki.

Az alperes az ingatlant a 4/1993.(VIII.31.) KT számú rendeletével törzsvagyonnak nyilvánította.

A felperes és az alperes polgármestere 1995. február 3-án megállapodást írtak alá, amely szerint az alperes az említett ingatlan területéből mintegy 100 m2 területrészre - távközlési építmény elhelyezése céljából - földhasználati jogot biztosított a felperes részére azzal, hogy a földhasználat a felépült építmény mindenkori tulajdonosát illeti. Az alperes a földhasználatért ellenértéket nem számolt el, és hozzájárult, hogy a felperes az építményt az ahhoz szükséges földhasználattal együtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethesse. A felek között 1995 novemberében ezzel megegyező tartalmú megállapodás jött létre, amelyet az alperes részéről ekkor a körjegyzőség jegyzője írt alá.

A felperes 1998-ban kapott használatbavételi engedélyt a terveknek megfelelően felállított 50 méter magas acélszerkezetű toronyra, valamint a konténerre; azóta az építményeket folyamatosan használja, azonban nem igényelte a földhasználati jog, illetve az osztott tulajdon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanon elhelyezett 35 m2 térmértékű torony valamint két 15 m2 alapterületű műszaki épület - mint önálló ingatlanok - a Ptk.97.§ (2) bekezdésére figyelemmel a tulajdonát képezik, amelyekhez kapcsolódóan földhasználati jog illeti meg; kérte továbbá az alperes kötelezését annak tűrésére, hogy tulajdonjogát és földhasználati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Igényének alapjaként elsődlegesen a Ptk.295.§-át, másodlagosan a Ptk.5.§-ának (3) bekezdését jelölte meg.