A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20049/2012/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 474. §, 559. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Molnár Ambrus

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24338/2009/39., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20049/2012/8.*, Kúria Pfv.21780/2012/8.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.049/2012/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a Virágné dr. Nagy Erika ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Módosi Anna Mária jogtanácsos által képviselt I. rendű, a dr. Németh Antónia ügyvéd ügygondnok által képviselt II. rendű, a személyesen eljáró III. rendű és a dr. Pintér András Pál ügyvéd által képviselt IV. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. szeptember 30. napján meghozott, 20.P.24.338/2009/39. számú ítélete ellen, a felperes részéről 40., 41. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I-II-III. és IV. rendű alpereseknek külön-külön 50.000 - 50.000 (ötvenezer - ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az állam viseli az általa előlegezett 360.000 (háromszázhatvanezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és A. F. közös tulajdonában volt ingatlan közös tulajdonát a bíróság a jogerős ítéletével olyan módon szüntette meg, hogy a felperes 1/2 tulajdoni illetőségét 4.182.500 forint megváltási ár ellenében A. F. tulajdonába adta. Kötelezte a felperest, hogy a megváltási ár megfizetésével egyidejűleg az ingatlant adja A. F. birtokába. A felperes 1999. december 7-én meghatalmazást adott a II. rendű alperesnek arra, hogy a jogerős ítélet ellen szerkesszen és nyújtson be felülvizsgálati kérelmet. Ügyintéző ügyvédként a III. rendű alperes járt el. A III. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmet 2000. február 7-én elkésetten nyújtotta be. A Legfelsőbb Bíróság mind a kérelem benyújtására biztosított határidő elmulasztásának igazolására irányuló kérelmet, mind a felülvizsgálati kérelmet elutasította. A felperes jogerős ítélet megváltoztatására irányuló perújítási kérelmeit, valamint ajándék visszakövetelése iránti keresetét a bíróság jogerősen elutasította. A ...-i Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a felülvizsgálati kérelem késedelmes előterjesztése miatt megállapította a III. rendű alperes fegyelmi felelősségét. A III. rendű alperes az I. rendű alperesnél rendelkezett ügyvédi felelősségbiztosítási szerződéssel, ami a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor is hatályos volt. Az A. F. kérelmére indult végrehajtási eljárásban a végrehajtó a 39.700 forint végrehajtási költséggel csökkentett megváltási árat, 4.142.800 forintot átadott a felperesnek, míg az ingatlant a végrehajtást kérő birtokába adta. A felperes megbízási szerződést kötött a IV. rendű alperessel, amiben a IV. rendű alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy 50.000 forint megbízási díj és 360.000 forint sikerdíj ellenében ellátja a felperes képviseletét a III. rendű alperessel szemben kártérítés iránt indított perben. A felperes 410.000 forintot megfizetett a IV. rendű alperesnek. A felperes kártérítés iránti keresetét a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

A felperes a keresetében 4.182.500 forint nem vagyoni kártérítésnek, 2.381.920 forint vagyoni kártérítésnek, mindkét összeg után 2000. február 8. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatnak, valamint a perrel felmerült költségeinek az egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A nem vagyoni kártérítés iránti követelését az Alkotmány 8. § (1) bekezdésében és a Ptk. 75. § (1) bekezdésében védett jogainak a megsértésére alapította. Kifejtette, hogy a jogai azért sérültek, mert a III. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmet elkésve terjesztette elő, emiatt elesett a jogorvoslat lehetőségétől. Hivatkozott arra, hogy a jogorvoslat elmaradásának következményeként őt karhatalommal költöztették ki a lakóhelyéről, emiatt sérült a jó hírneve. Előadta, hogy szívességi használóként lakik egy olyan lakásban, ami más személy tulajdona, minden nap szembesülnie kell a számára sérelmes közös tulajdont megszüntető ítélet következményeivel. Előadta azt is, hogy emiatt nem tudja a munkáját megfelelően végezni, és az egészsége is megromlott. Vagyoni kártérítésként a perújítási eljárásokban, az ajándék visszakövetelése iránti perben és a végrehajtási eljárásban felmerült költségeinek, valamint a IV. rendű alperesnek kifizetett díjnak a megfizetésére tartott igényt. Álláspontja szerint a követelése azért nem évült el, mert csak 2008-ban, a perújítási eljárásban szerzett tudomást arról, hogy nem a III., hanem a II. rendű alperessel állt megbízási jogviszonyban.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Az I. rendű alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes III. rendű alperessel szemben kártérítés iránt előterjesztett keresetét a bíróság jogerős ítéletével elutasította. Vitatta, hogy a felperes személyhez fűződő jogai sérültek, és vitatta azt is, hogy a felperesnek kára keletkezett a felülvizsgálati kérelem késedelmes beadásával okozati összefüggésben. Előadta, hogy az esetleges károkért a II. rendű alperes felelős, aki azonban nem az I. rendű alperessel kötött felelősségbiztosítási szerződést. A II. rendű alperes is vitatta a felperes kárainak a bekövetkezését, továbbá azt, hogy a felperes kiadásai okozati összefüggésben állnak a felülvizsgálati kérelem késedelmes benyújtásával. Álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy a felülvizsgálati eljárás a felperes által várt eredménnyel végződött volna. Hivatkozott a felperes követelésének az elévülésére. A III. rendű alperes elsődlegesen a per vele szembeni megszüntetését indítványozta. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a felperes vele szembeni kártérítés iránti követelését a bíróság jogerős ítéletével korábban már elbírálta. Érdemben a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy kárt okozott a felperesnek. A IV. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Ő is hivatkozott a követelés elévülésére, és vitatta a kártérítés feltételeinek a fennállását.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte a IV. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 360.000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a IV. rendű alperesnek 100.000 forint, az I. rendű alperesnek 501.150 forint perköltséget. A II. rendű alperes ügygondnokának a munkadíját 50.000 forintban állapította meg, és úgy rendelkezett, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolásában úgy foglalt állást, hogy az ügyvédi megbízási szerződés a felperes és a II. rendű alperes között jött létre. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem késedelmes benyújtásával a II. rendű alperes megszegte a megbízási szerződést; a szerződésszegéssel okozott károkat a Ptk. 318. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni. Rámutatott, hogy a III. rendű alperes kártérítési felelőssége az ügyvédekről szóló törvény 69. § (2) bekezdése értelmében mögöttes felelősség. A per megszüntetésére a III. rendű alperessel szemben azért nem látott lehetőséget, mert a korábbi perben a felperes eltérő jogcímen és eltérő összegű követelést érvényesített. A felperes hivatkozását a II. rendű alperessel szembeni követelés elévülésének nyugvására vonatkozóan megalapozatlannak ítélte meg, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a követelés elévült. Okfejtése szerint a felülvizsgálati kérelem elkésett előterjesztése nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait, és nem találta bizonyítottnak, hogy a felperesnek kára keletkezett a felülvizsgálati kérelem késedelmes benyújtásával okozati összefüggésben. Kifejtette, hogy a peres eljárások és a végrehajtási költségek felmerülése nem áll okozati összefüggésben a II. rendű alperes szerződésszegésével. Rámutatott, hogy a III. rendű alperes kártérítési kötelezettségének a hiányában nem áll fenn az I. rendű alperes helytállási kötelezettsége sem. A IV. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet 360.000 forint sikerdíj erejéig azért ítélte megalapozottnak, mert a IV. rendű alperes a sikerdíjra való jogosultsághoz a megbízási szerződésben meghatározott eredményt nem tudta elérni.