BH 2004.11.456 Több terhelt érdekében ugyanaz a védő nem járhat el, ha a terheltek érdekei egymással ellentétesek - A bíróságnak - ha a védő az érdekellentét ellenére eljár - hivatalból kell vizsgálnia a terheltek közötti érdekellentét meglétét és a védő kizárásról is határoznia kell [Be. 44. § (4) bek.].

A megyei bíróság ítéletével N. D. I. r vádlottat 1 rb. ittas járművezetés vétsége és 1 rb. hivatali vesztegetés bűntette miatt - halmazati büntetésül - (helyesen mint visszaesőt) 2 év börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben a M. Városi Bíróság ügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.

K. Gy. II. r. vádlottat büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

Egyben kötelezte mindkét vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség külön-külön történő megfizetésére.

Az I. r. vádlott és kirendelt védője a hivatali vesztegetés bűntette alóli felmentésért, az ittas járművezetés vétsége miatt pedig a büntetések enyhítéséért jelentett be fellebbezést.

A II. r. vádlott felmentésért, kirendelt védője pedig elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért: pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

Az ügyész mindkét vádlott tekintetében tudomásul vette az ítéletet.

A fellebbviteli főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg a bíróság, akinek a jelenléte kötelező.

Az ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találta.

A P. Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádiratában N. D. I. r. vádlottat a Btk. 253. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hivatalos személy kötelességszegésére irányuló vesztegetés bűntettében, melyet mint visszaeső követett el; K. Gy. II. r. vádlottat a Btk. 238. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével vádolta. A vádirat tartalmazta azt is, hogy a tárgyaláson az ügyész és védő részvétele mindkét vádlott vonatkozásában kötelező.

A megyei bíróság a 2003. szeptember 24. napján kelt végzésével - mindkét vádlott részére K. K. ügyvédet rendelte ki védőként.

Az ügyben 2003. november 13. napjára kitűzött tárgyalást megelőzően a v. rendőrkapitányság jelezte, hogy N. D. I. r. vádlott előzetes letartóztatásba került, K. K. kirendelt védő pedig bejelentette, hogy - többnapos tárgyalása miatt - a vádlottak védelmét nem tudja ellátni.

Ezt követően a bíróság végzésével - mindkét vádlott védelmének ellátására - K. B. ügyvédet rendelte ki, megállapítva, hogy a Be. 242. § (1) bekezdés a) pontja szerint a védelem kötelező. Az I. r. vádlott előzetes letartóztatásba kerülése miatt új határnapot 2004. január 8. napjára tűzött ki, ezen a tárgyaláson azonban K. Gy. II. r. vádlott - betegsége miatt - nem jelent meg, így az I. r. N. D. védelmében járt el K. B. kirendelt védőként.

A megyei bíróság 2004. január 20. napján kelt végzésével N. D. ellen ittas járművezetés vétsége miatt a M. Városi Bíróságon iktatott ügyet, egy másik számon folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, figyelemmel arra, hogy mind az I. r. vádlott vesztegetéssel, mind pedig a II. r. vádlott hamis tanúzással kapcsolatos cselekménye ahhoz a rendőri intézkedéshez kapcsolódik, ami az ittas vezetés kapcsán történt.

A 2004. március 8. napján tartott tárgyaláson mindkét vádlott védelmét egy védő - K. B. ügyvéd helyett K. K. ügyvéd - látta el.

A Be. 44. § (4) bekezdés rendelkezéséből következően több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.

A terheltnek joga, hogy védekezhessék. A terheltet megillető jog azt jelenti, hogy a terhelt egyrészt a védekezéshez biztosított valamennyi eljárási jognak a jogosultja, másrészt kedvezményezettje a védő által ellátott tevékenységnek, végül pedig lehetősége van arra, hogy megválassza védőjét [Be. 5. § (1) és (3) bek.].