A Pécsi Ítélőtábla Pf.20706/2012/3. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 232. §, 327. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.20382/2012., Zalaegerszegi Törvényszék P.20382/2012/4., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20706/2012/3.*, Kúria Pfv.21771/2013/5. (BH 2015.3.64)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.IV.20.706/2012/3. szám

A Pécsi Ítélőtábla dr. Pusztai Ildikó ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - P.L.-né (címe) hozzátartozó által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a Megyei Bíróság 2012. május hó 31. napján kelt .....számú ítélete ellen a felperesek részéről 5. és 6 sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperesek által - a 2000. május hó 10. napján megkötött kölcsönszerződés, és a 2011. február 17. napján kelt adásvételi szerződés semmisségének megállapítása, másodlagosan az adásvételi szerződés teljesítése iránt - előterjesztett keresetet elutasította. Megállapította, hogy a 2000. május hó 10. napján létrejött kölcsönszerződés alapján az alperes 14.000.000,- forint kölcsönt nyújtott felpereseknek 4 havi időtartamra, havi 1.400.000,- forint kamat kikötése mellett. Álláspontja szerinti a szerződés - az abban kikötött kamat - nem ütközik jó erkölcsbe, mivel felperesek nem kényszerhelyzetben, hanem komoly mérlegelést követően, üzleti haszonszerzés céljából döntöttek a kölcsön felvételéről, úgy ítélték meg, hogy havi 10 % kamat mellet is megtérül a befektetés. Utalt arra, hogy az alperest is az üzleti haszonszerzés motiválta, és számára is nagy kockázatot jelentett a szerződés. Kifejtette, hogy a magasabb kamat kikötése nem tisztességtelen, ha az rövid futamidőre történik. Megállapította, hogy az adásvételi szerződés sem ütközik a felperesek által megjelölt okból jóerkölcsbe, mivel jogszabály nem zárja ki, hogy a kölcsönszerződés biztosítékául a felek adásvételi szerződést kössenek, és önmagában a kölcsönösszeg vételárként feltüntetése sem eredményez érvénytelenséget. Álláspontja szerint a szerződések nem ütköznek a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjába sem, mivel az alperes magatartása nem minősül jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek. A rövid futamidőre, és a kölcsön nagy kockázatára hivatkozással alaptalannak találta az ügyleti kamat mérséklése iránt előtejesített kérelmet is. Az adásvételi szerződés teljesítésére irányuló keresetet - az alperes elévülési kifogását elutasítva - érdemben vizsgálta, és megállapította, hogy az alperes a felperesek kölcsönszerződésből eredő tartozása beszámításával 9.085.000,- forint hátralékos vételár fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Kifejtette azonban, hogy az alperesek a felperes által kölcsönadott pénzt - a már teljesített vételárrészt - ingyenesen használják, ezért az általuk reálisnak tartott évi 20 % mértékű kamat, valamint a szerződéskötéskor már levont összegek figyelembevételével az alperes a vételárat kiegyenlítette.

Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, elsődlegesen az érvénytelenség megállapítását kérték hivatkozással arra, hogy a szerződés megkötésekor nem volt mérlegelési lehetőségük, eladósodott helyzetben voltak, az üzleti haszonszerzés fel sem merült. Álláspontjuk szerint az értékes ingatlanfedezet folytán az alperesnek a kölcsönnyújtás nem jelentett kockázatott, és a kikötött kamat tisztességtelen, jóerkölcsbe ütköző. Kifejtették, hogy az alperes több alkalommal, üzletszerűen nyújtott kölcsönt, jogszabályba ütköző tevékenységet folytatott. Hivatkoztak arra, hogy alperes az ingatlan tulajdonjogát 2001. évben megszerezte, ezért a teljesített vételárrész után kamat nem illeti meg, vételárral azonban tartozik. Másodlagosan kérték, hogy a másodfokú bíróság az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével 15.238.577,- forint vételár megfizetésére kötelezze az alperest.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem megalapozott.