A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40210/2019/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 209/A. §] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40060/2018/15., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40210/2019/9.*, Kúria Gfv.30090/2020/9. (BH 2021.5.141), 3090/2024. (II. 29.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.210/2019/9/I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Havas és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Kalóczy, Bagi és Wittner Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2019. március 19-én kelt 5.G.40.060/2018/15. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

1.

A felperesek többször módosított elsődleges keresete az alperes jogelődjével 2008. május 23-án kötött CEJM-283-2008 számú kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítására és az eredeti állapot helyreállításaként annak megállapítására irányult, hogy fennálló tartozásuk 7.402.190 forint. Az elsődleges keresetük ténybeli alapjaként arra hivatkoztak, hogy a kölcsönszerződés befektetési elemet is tartalmaz, ugyanakkor arról a szerződéskötéskor nem volt tudomásuk és befektetési szerződés létrehozására nem is volt akaratuk, így a kölcsönszerződés nem jött létre. Másodlagos - eshetőleges - keresetük a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására, valamint a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítására és annak megállapítására irányult, hogy a tartozásuk 7.402.190 forint. A másodlagos keresetük körében arra hivatkoztak, hogy a szerződés nem tartalmazza egyértelműen a kölcsön összegét, ezért az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis. A szerződés érvelésük szerint a Hpt. 213. § (1) bekezdés b) pontja alapján is semmis, mert abban nincsen minden díj - így különösen a számlavezetési díj - meghatározva. Arra is hivatkoztak, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázat rájuk terhelése, mivel az árfolyamkockázat korlátlanságáról az alperessel nem állapodtak meg. Az alperes a Hpt. 203. (1), (6) és (7) bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségének az árfolyamkockázat tartalmára vonatkozóan nem tett eleget, mivel csak általánosságban és szóban kaptak tájékoztatást a pénzügyi szolgáltatás jellemzőiről és kockázatairól. Állításuk szerint kockázatfeltáró nyilatkozatot nem írtak alá. Amennyiben meg is állapítható kockázatfeltárás, az félreérthető és hiányos volt, mert nem tért ki arra, hogy a törlesztőrészlet meghaladhatja a kölcsönkérelemkor vállalt havi törlesztőrészletet. A részükre nyújtott esetleges tájékoztatás nem terjedt ki arra, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őket terheli, és hogy annak rájuk nézve kedvezőtlen változása esetén nincsen felső határa.

2.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a szerződés létrejött, az nem tartalmaz befektetési elemeket. A szerződés egyértelműen tartalmazza annak tárgyát és a THM mértékét is, melyre tekintettel az a felperesek által megjelölt okokból nem érvénytelen. A szerződés nem írt elő kötelező számlanyitást, ezért a számlavezetési díj feltüntetésének hiányára való hivatkozás alaptalan. A szerződés mind a deviza alapú elszámolás, mind az árfolyamkockázat viselése körében világos és egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, a tájékoztatási kötelezettség pedig az árfolyam változásának várható irányára, annak mértékére, és a kockázat valószínűségére nem terjedhetett ki.

3.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 477.555 forint perköltséget, valamint rögzítette, hogy a felmerült illeték az állam terhén marad.

3.1.

Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperesek 2008. április 30-án ingatlanfedezet mellett nyújtható, deviza alapú hitel igényléshez rendszeresített hitelkérelmet nyújtottak be az alperes jogelődjéhez (a továbbiakban alperes), melynek értelmében 10 millió forintot igényeltek csökkenő törlesztésű kölcsönként, svájci frank alapon, 240 hónap futamidőre, szabad felhasználásra.

A felperesek mint adósok és az alperes között CEJM-283-2008 számon 2007. május 23-án létrejött a svájci frank alapú kölcsönszerződés értelmében az alperes 10 millió forint, azaz 66.845,13 CHF összegű kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget. A kölcsön induló kamataként az 1 - 60. hónapban 7,40%, a 61 - 120. hónapban 6,40%, a 121 - 240. hónapban 4,40% került meghatározásra. A kezelési költséget ugyanilyen időszakokra sávosan, 0,30%, azaz 200,54 CHF, 0,20%, azaz 133,69 CHF és 0,10%, azaz 66,85 CHF-ben állapították meg. A kölcsön teljes hiteldíjmutatója 8,57%, míg a havi törlesztőrészletek száma 240, az első törlesztés esedékessége 2008. június 10. napja, a végső lejárat 2028. május 10. napja. A kalkulált havi törlesztőrészlet kezelési költség nélküli összegét 81.795 forintban határozták meg, mely 538,61 CHF-nek felel meg. A kölcsönszerződés II. pontja értelmében a "Hitelező az adós részére - az adós saját forrásainak kiegészítésére - a megjelölt ingatlan fedezete mellett a költség előirányzatban meghatározott összegű deviza alapú kölcsönt nyújt. A Hitelező a forintban meghatározott kölcsön és kezelési költség összegét devizában, a Raiffeisen Bank Zrt. által a kölcsönszerződés napjára mint teljesítési napra érvényes svájci frankra (CHF) meghirdetett deviza középárfolyam (bázis árfolyam) x 0,9925 képlet figyelembevételével tartja nyilván. A kölcsön folyósítása HUF-ban, a Raiffeisen Bank Zrt. által a kölcsönszerződés napjára jegyzett HUF/CHF deviza középárfolyam x 0,9925 képlet figyelembevételével történik".

A szerződés II.3. pontja szerint a "költségelőirányzatban meghatározott induló ügyleti kamat mértéke a naptári félévhez igazodó törlesztő periódusonként - január 10-től, illetve július 10-től - a január 1. napján, illetve a július 1. napján budapesti idő szerint 11 órakor a Reuters terminálon közzétett CHF LIBOR éves kamatláb és a költségirányzat fejezetben meghatározott hat hónapos CHF LIBOR kamat különbözetével módosul, ha a változás mértéke abszolút értékben meghaladja a 0,1 százalékpontot, azonban a mindenkori ügyleti kamat nem lehet kevesebb a költségelőirányzatban meghatározott induló ügyleti kamatnál. Az egyes törlesztőrészletekben meghatározott kamattartalom a mindenkori tőketartozás arányos kamata. A kamat kiszámítása - az éves kamatláb alkalmazásával - napi kamatszámítással 365/360 nap figyelembevételével a következő képlet alapján történik: