BH+ 2003.8.362 A távollevő terhelttel szembeni eljárásra vonatkozó speciális rendelkezés hiányában a büntetőeljárás általános szabályai az irányadók. A XVII/A. Fejezet a kézbesítésre vonatkozóan eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezért a távollevő terhelttel szemben az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére történt kézbesítés - a hivatalos iratok hirdetményi kézbesítése - szabályait kell alkalmazni. [Be. 355/B. §, Be. 114. § (3) bek.]

A megyei bíróság a 2001. szeptember 11. napján - az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében Sz. T. vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében állapította meg, amiért őt 6 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A tényállás a következő: A vádlott az általános iskola elvégzése után kitanulta a géplakatos szakmát. Ezt követően alkalmi munkából élt, amelyből havi átlagjövedelme 7000 Ft volt.

Nőtlen családi állapotú. Eltartásra szoruló családtagja nincs. Vagyonnal nem rendelkezik.

A bűncselekmény elkövetése után a vádlott 1995. tavaszán ismeretlen helyre távozott. Tartózkodási helye jelenleg sem ismert. Lopás és súlyos testi sértés miatt volt már büntetve.

A vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és tudatzavarban nem szenved, valamint a terhére rótt cselekmény idején sem szenvedett. Érzelmileg színtelen, indulat-labilis, indulatkitörésre hajlamos személyiség, akinél az alkoholhoz való kötődés kialakult. Alkoholistának tekintendő, melyre testi tünetek és életviteli adatok egyaránt utalnak, ezért részére kórházi osztályon történő alkoholelvonó kúra orvosi szempontból indokolt, egyben javasolt.

Kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara nincs.

A vádlott a terhére rótt cselekmény idején cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képes volt.

A vádlott 1995. év elején N. a M. u-ban lakott. Ugyanitt élt, de külön lakrészben Sz. F-né, a vádlott édesanyja.

A vádlott ebben az időben gyakran és nagymértékben fogyasztott szeszes italt. Ittas állapotban a vádlott többször megfenyegette családtagjait és olykor tettlegességre is sor került. 1993. február 16-án a vádlott egy rugóskéssel testvére felé csapott és a hasán őt megsebezte. A sérülés 8 napon túli gyógytartamú volt. Ezen cselekményéért őt a városi bíróság elítélte.

Sz. F.-né 1995. január 11-án hórházba került. A vádlott értesíteni akarta Sz. L.-t, de nem találta őt otthon, ezért N. Zs.-t kérte meg, hogy szóljon a sértettnek édesanyjuk kórházba szállításáról.

Sz. L. január 12-én 15-16 óra között értesült N. Zs.-tól a történtekről. A sértett 16 óra körül érkezett édesanyja házához, ahol ott találta Sz. T.-t. A két testvér italozni kezdett és közösen megittak 2 és fél liter bort. A vádlott aznap már korábban is fogyasztott szeszes italt, mivel ekkor volt a születésnapja.

A vádlott 18 óra körül elment Ö. J. borkimérésébe, ahol műanyag flakonba vett 2 liter bort, amit hazavitt, majd testvérével közösen kezdték azt fogyasztani.

Az italfogyasztás közben a vádlott kiment a konyhába, ahol ételt kezdett készíteni és a kezében egy 16.8 cm pengehosszúságú sárga műanyag nyelű, jól kiköszörült kés volt.

Az ital hatására a testvérek összevesztek és Sz. L. odaszólt a vádlottnak, hogy "nehogy eladj nekem innen mindent, míg anyám bent van a kórházba." Sz. T. sérelmezte a sértett kijelentését és a két férfi dulakodni kezdett egymással, melynek során a vádlott a kezében lévő késsel igen nagy erővel hason szúrta Sz. L.-t, miközben ölési szándékát hangoztatta.

Ezt követően a vádlott még többször szúrt a sértett felé, aki maga elé kapta kezét, védekezésként. Ekkor sérült meg a sértett bal keze, ugyanis a vádlott szúrása a bal kéz I-II. új között átszúrta a sértett tenyerét. A sértett ekkor felkapott egy 73 cm kerületű puha, fa partfis-nyelet és azzal kis-közepes erővel a vádlott fejére, illetve testére ütött.

A vádlott erre a kést letéve eltávozott a lakásból és saját lakrészébe ment.

A sértett tartva testvére további támadásától bezárkózott édesanyja lakásába, míg a vádlott ezt észlelve lekapcsolta az épületen kívül elhelyezett villanyóra kapcsolóját. Ugyanakkor a vádlott elzárkózott attól, hogy testvére kérésének megfelelően orvosi segítséget kérjen.

Másnap - 1995. január 13-án - a reggeli órákban T. M. talált rá élettársára, aki tájékoztatta őt a történtekről. Ezt követően T. M. 6 óra körül értesítette dr. N. B. ügyeletes orvost, aki az elsődleges ellátást követően mentőszállítást kért a helyszínre.

A mentők a DOTE II. sz. Sebészeti Klinikájára vitték a sértettet, ahol hasfeltáró műtétre került sor.