A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39069/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Kaszainé dr. Mezey Katalin, Kurucz Krisztina, Márton Gizella

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34401/2005/13., *Kúria Kfv.39069/2007/5.* (BH+ 2008.2.99)

***********

Kfv.II.39.069/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Rátkai György ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal - mint a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Vezetője jogutóda - alperes ellen hulladékgazdálkodási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Takács és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2006. november 16. napján kelt 13.K.34.401/2005/13. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 15. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 13.K.34.401/2005/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes az elsőfokú hatóságnál 2003. március 13-án előterjesztett kérelmében bejelentette, hogy - egy erre szakosodott vállalkozás - az Kft. útján oldja meg a települési szilárd hulladéka kezelését, ezért kérte a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából való törlését.

A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztálya - a főjegyző nevében eljárva - megismételt eljárásban a 2004. december 7-én kelt 11-1547/2004. számú határozatával a kérelmet elutasította.

Az alperes a 2005. március 16-án kelt 08-220/2005. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a felperes telephelyén nem csak a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezik települési szilárd hulladék, mert a felperes dolgozói, ügyfelei, vendégei tevékenysége által keletkező hulladék akkor is keletkezne, ha a dolgozó gazdasági tevékenységet nem végez. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 21.§ (2) bekezdése alapján a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési hulladék kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat a felperes, azonban miután a 61/2002. (X.18.) Főv. Kgy. rendelet (Ör.) 15.§ (5) bekezdése alapján a nem a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban keletkezett a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladéka elkülönített gyűjtésére (és a közszolgáltatás keretein belüli kezelésére) köteles, az elkülönített gyűjtés hiányában a nyilvántartásból nem törölhető.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az Ör. 15.§ (5) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes gazdasági tevékenysége során háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladék mindenképpen keletkezik és ez a hulladék más jellegű, mint a gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék. Ebből a tényből azonban nem következik, hogy az így keletkezett hulladék ne minősülne a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladéknak. A Hgt. a gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék fogalmát nem szűkíti le a közvetlenül a bevételszerzés érdekében keletkező, illetve a termelésből származó hulladékra. Gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladéknak minősül - a Hgt. céljaira, alapelveire, preambulumában foglaltakra figyelemmel - mindazon hulladék, ami a gazdálkodó szervezet gazdasági, üzleti tevékenysége körében keletkezik, az üzleti partnereinek vendéglátása, üzleti tárgyalása során, vagy a dolgozója által keletkezik. Mindebből következően az alperes tévesen foglalt állást a felperes kérelméről és a felperesnél keletkező hulladékot tévesen sorolta a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékok sorába. Az alperes tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a hulladék EWC kódszáma meghatározza a hulladék keletkezését és azt jelzi, hogy a hulladék kezeléséről közszolgáltatás keretében kell gondoskodni. A kódszámnak nincs a hulladékkezelésre kiható jelentősége, a közszolgáltatás alóli mentesülés lehetőségét a keletkezés körülményei alapján kell eldönteni.