A Gazdasági Versenyhivatal 25/2002/17 számú határozata megállapodás tárgyában. Eljárás alá vont: Peugeot Citroen Automobiles S.A., Toyota Motor Corporation

Vj-25/2002/17

Vj-25/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Peugeot Citroen Automobiles S.A. és a Toyota Motor Corporation (képviseli őket Dr. Varga Ildikó és Dr. Berethalmi Péter, Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) kérelmére lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a kérelmezők által benyújtott megállapodás a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 81/1999. (VI.11.) Korm. rendelet alá esik.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetnek van helye.

Indoklás

I.

A tényállás

A kérelem

1. A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) 2002. február 8-án kérelmet nyújtott be a Peugeot Citroen Automobiles S.A. (65-71 Boulevard du Chateau, 92208 Neuilly Sur Seine, Franciaország) és a Toyota Motor Corporation (1, Toyota-cho, Toyota-shi, Aichi-ken, 471-8571, Japán) képviseletében eljáró Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda. Kérelmükben annak a megállapítását kérték, hogy az általuk 2002. január 8-án kötött Szindikátusi szerződés, amely álláspontjuk szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak minősül, a Tpvt. 16. § értelmében mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól, arra való tekintettel, hogy az megfelel a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 84/1999. (VI. 11.) Kormány rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Kérelmük elutasítása esetére a Szindikátusi szerződés egyedi mentesítését kérték a Tpvt. 18. § (2) bekezdése szerint a 17.§ alapján.

A kérelmezők

2. A francia Peugeot Citroen Automobiles SA kérelmező tevékenységi köre: gépkocsiipar és kereskedelem, tervezés, fejlesztés, gyártás, vétel, eladás, karbantartás és javítás. A kérelmező a magyar piacon leányvállalatain keresztül jelen van.

3. A japán Toyota Motor Corporation (továbbiakban: Toyota) tevékenységi köre igen szerteágazó, jelen versenyfelügyeleti eljárásban releváns személygépkocsi gyártás és értékesítés terén is jelen van. Kérelmező a magyar piacon egy leányvállalata tevékenységén keresztül van jelen.

A vállalatok közötti megállapodás

4. Kérelmezők között a 2002. január 8-án megkötött Szindikátusi szerződéssel együttműködés jött létre egy új, kis méretű személygépkocsi közös fejlesztésére és gyártására. A kérelmezők által kifejlesztett jármű közös alvázon (padlólemezen), de eltérő felépítménnyel készül, mely eltérések meghaladják a stílusbeli különbségeket. Kérelmezők álláspontja szerint a fogyasztók számára egyértelműen megkülönböztethető két (illetve felek későbbi önálló döntésétől függően több) gépjárműmárka kerül forgalomba. A gépjárművek hajtáslánca a közös fejlesztés körén kívül esik.

5. Kérelmezők a kifejlesztett járműveket közös tulajdonú társaságon keresztül fogják gyártani, melyet 50- 50 százalékos tulajdoni részvétellel alapítottak és amely tevékenységét a Cseh Köztársaságban folytatja.

6. A kérelmezők között 2002. január 8-án kötött Szindikátusi szerződés egy hosszabb előkészítési folyamatot zárt le. Szerződéssel létrejött együttműködés kizárólag a meghatározott fejlesztési tervek szerint történő járműfejlesztésre, a gyártás és összeszerelés előkészítésére, valamint a kifejlesztett jármű gyártására és alkatrészek gyártására vonatkozik. A gyártás-előkészítés elsősorban a Toyota Motor Corporation felelőssége, az alkatrészek gyártásának támogatására szolgáló beszerzést a Peugeot Citroen S.A., míg a járművek és alkatrészeik gyártását a közös vállalat végzi majd.

7. A Szindikátusi szerződés szerint a közös vállalat a felektől különálló, önálló jogi személyiséggel rendelkezik, de a felek közös ellenőrzése alatt áll. A közös vállalat a fentiekben meghatározottak szerint kizárólag a termék és alkatrészeinek gyártását, összeszerelését, valamint a termék és alkatrészeinek anyavállalatok részére (illetve anyavállalatok által kijelölt társvállalatok részére) történő értékesítését végezheti.

8. A kérelmezők között a fő megállapodás, a Szindikátusi szerződés mellett a kutatási-fejlesztési tevékenységek révén előálló szellemi alkotásokra, technológiákra vonatkozóan külön szerződés jött létre (Fő licenc megállapodás). A kérelmezők ezzel a megállapodással nem kizárólagos jogot biztosítanak egymásnak (illetve a közös vállalatnak) a kutatási- fejlesztési tevékenységek révén előálló, illetve az azokhoz felhasznált szellemi alkotások és technológiák felhasználására vonatkozóan. Kérelmezők a megállapodásban részletesen szabályozzák az újonnan létrejött, illetve a korábban már valamelyikük tulajdonát képező szellemi alkotások és technológiákhoz a másik fél részéről történő hozzáférés, a hasznosítás, későbbi felhasználás és továbbadás kérdéseit, ideértve az alkotások és technológiák feletti jogok közös vállalat számára történő biztosítását is.

Az érintett piac jellemzői

9. A személygépkocsik piacának legfontosabb jellemzője az igen éles verseny a gépkocsigyártó vállalkozások között. Sok vállalkozás kínálja termékét, mely termék egyik legfontosabb jellemzője a relatíve hosszú élettartama. Más iparágakkal szemben ezen a piacon a vállalkozások nem számolhatnak rövid termékátfutási időkkel. A keresleti oldal tehát viszonylag kötött és korlátozott, hiszen gépkocsit még a nyugati államokban is minimum ötévente cserélnek, maga a termék pedig jellemzői alapján ennél hosszabb ideig használható. Az iparág további jellemzője az innovációigényes volta. A fogyasztók meggyőzése érdekében a gyártók igen nagy összegű tőkéket kénytelenek az innovációba fektetni, mely összegek megtérülési rátája alacsony.

10. Mindezen és számos más tényező oda vezetett, hogy az egy eladott járműre jutó árrés igen szerény mértékűvé vált, és a telített piacokon a vállalkozások gyártókapacitásainak akár 20-30 százaléka kihasználatlan. A vállalkozások a túltermelési válságból számos eszköz igénybevételével igyekeztek kilábalni, egyik nyilvánvaló eszköz a költségek lefaragása, a legkülönfélébb vállalatgazdasági eszközökkel - a létszámleépítésektől a just in time logisztikai és termelési módszer bevezetéséig a total quality management, illetve controlling bevezetéséig.

11. A felmerülő megoldások közül ma már nyilvánvaló, hogy a méretgazdaságossági megfontolások okán jöttek létre a sokszor igen kiterjedt vállalati összefonódások. A fúziók mellett hasonlóan jelentős és egyre növekvő a stratégiai szövetségek szerepe, a szinergiák minél teljesebb kihasználása érdekében.

12. A magyar fogyasztók árérzékenysége igen magas fokú. A fogyasztók döntési, választási preferenciái közül messze a legkiemelkedőbb az adott termék ára. Ennek a megállapításnak igen fontos következménye az, hogy a magyar piacon annak a felosztásnak, amely a gépjárműveket (elsősorban műszaki paramétereik alapján) "mini" illetve "kiskocsi" (a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete által alkalmazott felosztás szerint "A" és "B") kategóriába sorolja, nincs relevanciája. A magyar piacon nem lehet éles határvonalat húzni a mini és a kiskategória között, lévén, hogy az alacsony áraival a magyar fogyasztók többségét meggyőző Magyar Suzuki Rt., mint kategóriavezető vállalkozás a legnagyobb darabszámú modelljével (Swift) a műszaki paramétereket tekintve a kiskocsik kategóriájában van jelen, a gépjárművek árait tekintve viszont a mini kategóriákban szereplő modellekhez közelít. Éppen a magyar fogyasztók különösen árérzékeny volta, valamint a két kategória árai közötti összhang miatt a vizsgálattal érintett tranzakcióban érintett piacként a mini és a kiskocsi kategóriát együtt, egységes termékpiacként kezeljük.