A Fővárosi Törvényszék K.33165/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 4. §, 52. §, 317. §, 323. §] Bíró: Nagy Szabolcs

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.33165/2009/7.*, Kúria Kfv.39173/2010/6. (BH 2012.3.80, BH+ 2011.12.554, BH 2011.12.350)

***********

Fővárosi Bíróság

19.K.33.165/2009/7.

A Magyar Köztársaság nevében!

A bíróság a ... ügyész által képviselt felperes (cím.) a dr. Telek Katalin jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (cím.) alperes ellen közbeszerzési ügyben ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy fizessen meg alperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követően 40.000,- (negyvenezer) Ft összegű perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a feljegyzett kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Bíróságnál 3 egyező példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a felek nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok tartalma alapján hozta meg döntését, valamint állapította meg az irányadó ítéleti tényállást az alábbiak szerint:

A ... (a továbbiakban ajánlatkérő) "... közötti az .... számú út melletti kerékpárút építése A32+070 Km Sz.-36+361 Km Sz. szelvények között" tárgyban a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) VI. fejezete szerinti gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le, melyben a kérelmező I.Konzorcium (konzorcium vezető: I.Kft., tag: II.kft.) 2008. szeptember 02-ára részvételi jelentkezést nyújtott be. 2008. szeptember 09-én ajánlatkérő kihirdette a részvételi szakasz eredményét, az összegzés 6. pontjában a IV.Kft.-t nyilvánította alkalmas és érvényes részvételi jelentkezőnek, akit ajánlattételre kívánt felhívni. A részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés VIII. pontja szerint kérelmező jelentkezése érvénytelen.

Kérelmező 2008. szeptember 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be alpereshez. A jogorvoslati kérelmet a I.Konzorcium képviseletében a I.Kft., mint konzorcium vezető nyújtotta be.

A jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő írásbeli észrevételeket terjesztett elő, melyben kérte - többek között - eljárásjogi akadály, ügyfélképesség hiánya miatt a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a konzorcium nem rendelkezik a jogorvoslati eljárásban jogképességgel, ugyanis nem jogi személy, jogokkal és kötelezettségekkel nem rendelkezik, erre tekintettel jogorvoslati eljárást sem kezdeményezhet. Jogképességgel kizárólag a konzorcium egyes tagjai rendelkeznek, jelen esetben nem a konzorcium egyes tagjai, hanem a konzorcium vezetője, a I.Kft. nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, mint a I.Konzorcium képviseletére jogosult tagja. Az alperes nem ítélte alaposnak ajánlatkérő eljárásjogi kifogásait, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennállt.

Alperes a D.433/10/2008. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, és a jogsértések megállapítása mellett megsemmisítette ajánlatkérőnek az ellenőrzés tárgyú nyilatkozattételre felhívását, és a részvételi szakasz lezáró döntését, továbbá az ezt követően hozott valamennyi döntését.

Ajánlatkérő a határozatot keresettel megtámadta. A perben a Fővárosi Bíróság 26.K.34.653/2008/15. számon 2009. május 13-án hozott keresetet elutasító ítéletet.

A felperes 2009. június 20-án benyújtott óvásában 4 pontban vitatta a D.433/10/2008. számú határozat jogszerűségét. Az 1. pontban a Ptk. szabályaira, a 2, 3 és 4 pontban a Ket. rendelkezéseire alapítva fejti ki, hogy a jogorvoslati eljárásban a konzorcium nem tekinthető ügyfélnek, nem volt jogosult a jogorvoslati kérelem előterjesztésére, és a Döntőbizottságnak tisztáznia kellett volna, hogy a kérelmet saját nevében, vagy a II.kft.-vel együttesen terjesztette elő.

Alperes a D.433/21/2008. iktatószámú, 2009. július 06. napján kelt határozatával a felperes által bejelentett óvást elutasította. Határozatában kifejtette, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi törvény (a továbbiakban Pp.) 48. §-nak szabályozása jelen esetben nem alkalmazható, mivel az a peres, illetve meghatározott esetekben nemperes eljárásban irányadó, és nem a közigazgatási eljárás során. Jelen ügyre a Kbt. 323. § (1) bekezdése, illetőleg a özigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1) bekezdése az irányadó. Ezen jogszabályhelyek jogképesség iránti követelményt nem támasztanak. Mind a Kbt., mind a szubszidiárius szabályként alkalmazható Ket. rendelkezései alapján az állapítható meg, hogy a konzorcium a közbeszerzési eljárásban ügyfélképességgel rendelkezett. A Kbt. specifikus szabályokat tartalmaz a Ket. rendelkezéseihez képest, ezért a Kbt. 323. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A Kbt. 323. § (1) bekezdése nem támaszt jogképességgel, jogi személyiséggel összefüggő követelményt, hanem a kérelem benyújtási jogosultságot a közbeszerzési eljárásban betöltött szerephez, pozícióhoz kapcsolja. Mindazok, akik a részvételre jelentkezést benyújthatnak, egyben jogosulttá is válnak jogorvoslati kérelem benyújtására, amennyiben jogaik, jogos érdekeik sérülnek. A jogalkotó további többlet vagy megszorító feltételt nem határozott meg. A konzorcium, mint vállalkozási forma egyre inkább tért hódít, különös tekintettel a nagyobb beruházások esetében. A jogalkotás hiányossága nem eredményezheti azt, hogy pusztán a konzorciumra vonatkozó szabályozás, részleteinek hiánya miatt az egyébként a Ket. és a Kbt. szabályai szerint ügyfélképességgel rendelkező szervezet számára ne legyen biztosítva a jogorvoslat lehetősége. A Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározott "jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre" történő utalás azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a közigazgatási eljárásban ezt a fogalmat nem lehet leszűkíteni a gazdaság szférájára, hiszen vannak olyan ügyfelek (pl. társasházak), melyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, noha számos vonatkozásban ügyfelek lehetnek a közigazgatási eljárásokban. Egyértelműen megállapítható, hogy egyrészről fennáll a Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú ügyfélképesség, másrészt helyes azon álláspont is, hogy a Kbt. specifikus rendelkezései az irányadóak. Alperes hivatkozott a társasági és cégtörvény kommentárjára is, miszerint a konzorcium egy polgárjogi társasági forma. A polgárjogi társaságok, amennyiben nem tisztán belső alkalmi vagyon nélküli koordinatív társaságok, mint határeseteket leszámítva a magyar polgárjogi társaság részjogképessége elismerhető. Alperes hivatkozott a Kbt. 52. §-ban foglaltakra is, azaz több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, ez történt jelen esetben is. Ilyenkor együttesen jelentkeznek és közösen tesznek eleget ajánlatkérő előírásainak, továbbá közösen vállalnak kötelezettségeket. Ajánlatkérő a részvételi felhívásban követelményként támasztotta, hogy közös ajánlattétel esetén vezető céget kell megjelölni, és a közös ajánlattevőknek egyetemleges felelősséget kell vállalniuk. A felhívásban foglaltakhoz képest a részvételi dokumentációban kötelezően előírta a részvételi jelentkezés tartalmi elemeként a közös ajánlattevő konzorciumi megállapodásának a csatolását. Az ajánlatkérő rendelkezéseinek megfelelően történt meg a közös részvételi jelentkezés benyújtása. Az alapvető jogelveket súlyosan sértő helyzetet eredményeznek, ha a részvételre jelentkezők kizárásra kerülnek a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak köréből. Ezentúl a kérelmen a konzorciumon túl a tagok is fel voltak tüntetve, melyből az a közvetkeztetés vonható le, hogy a konzorcium mindkét tagja egyetértett a jogorvoslati kérelem benyújtásával. Maga az ajánlatkérő is a konzorciumot tekintette az eljárás alanyának. A kérelem benyújtása a konzorciumi tagok együttes érdekéből történt, a tagok a kérelem benyújtása ellen kifogást nem támasztottak, erre tekintettel sem kellett meghatalmazást kérni a konzorcium tagjától, a II.kft.-től.