A Kúria Pfv.20952/2017/8. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 314. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Molnár Ambrus

A határozat elvi tartalma:

Az utazási iroda a kártérítési felelősségét az utazási szerződésben a személyi sérülésen kívüli károk esetén korlátozhatja. 281/2008. Korm. rend. 11. § (1), 281/2008. Korm. rend. 12. §, 90/314/EGK Irányelv 93/13/EGK Irányelv3. cikk 1959. IV. Tv. 314. § (1), 1959. IV. Tv. 314. § (2), 1959. IV. Tv. 207. § (2)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

közbenső ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.952/2017/8.

A tanács tagjai: dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Ikanov Ügyvédi Iroda .; ügyintéző: dr. Ikanov Gábor ügyvéd)

Az alperes:

Az alperes képviselője: Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Zamecsnik Tamás ügyvéd)

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 73.Pf.635.987/2016/4-I.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.P.51.332/2014/25.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.000 (huszonháromezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek 2011. október 25-én utazási szerződést kötöttek az alperes által 2011. október 30. és 2011. november 6. között lebonyolítandó egyiptomi társasutazásra. Az alperes általános szerződési feltételei (ÁSZF) 14. pontja tartalmazza, hogy az utazási iroda az utazási szerződés nemteljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért való felelősségét a szerződésben a részvételi díj összegének kétszeresében korlátozza. Az ÁSZF 15.b) pontjában rögzített kikötés: "Amennyiben az utas a szolgáltatások bármelyikét kifogásolja, köteles ezt a telepített idegenvezetővel, annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval haladéktalanul közölni, aki köteles jegyzőkönyvet felvenni, melyben saját véleményét is mellékeli és ennek egy példányát köteles az utasnak átadni. Az idegenvezető erről a -t haladéktalanul tájékoztatja és a szükséges intézkedéseket megteszi. Az utas a nem szerződésszerű teljesítésből eredő igényét hazaérkezését követően haladéktalanul, legfeljebb a hazaérkezését követő 2 (kettő) hónapon belül köteles a fenti módon felvett jegyzőkönyv becsatolásával együtt a -hez írásban bejelenteni. A kárigény bejelentésére nyitva álló 2 hónapos határidő utas általi elmulasztása esetén a mentesül a kár megtérítésének kötelezettsége alól. A köteles a bejelentett kárigény indokoltságát felülvizsgálni és álláspontjáról a kárigény bejelentésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni az utast."

[2] Az utasok szállítását a repülőtér és szálláshely közötti viszonylatban az alperes egyiptomi közreműködője a nevű egyiptomi cég szervezte meg. A az utasok autóbusszal való fuvarozását az -tól rendelte meg. Az alperes közreműködője által üzemeltetett autóbusz a hazafelé a repülőtérre vezető úton felborult. A balesetben az utasok közül 11 személy meghalt, 28 pedig - köztük a felperes - súlyos sérüléseket szenvedett. A felperesnek a bal karja olyan mértékben roncsolódott, hogy amputálni kellett. A baleset az autóbusz-vezető gyorshajtása miatt következett be. A felperes a felelősségbiztosítójától 50.000 euró, az autóbusz üzembentartója, az a felelősségbiztosítójától 1200 euró kártérítést kapott. Kártérítéshez jutott a felperes más biztosítóktól is.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében nem vagyoni sérelmei kompenzálására és a megváltozott egészségi állapota miatt keletkezett költségei pótlására 2013. szeptember 1. napjától havi 270.000 forint járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai alapján az alperes deliktuális és kontraktuális felelőssége egyaránt megállapítható. Az utóbbi vonatkozásában hivatkozott a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (1)-(2) bekezdésében és a 12. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra is. A Korm. rendeletben foglaltakat szerint az alperesi utazási iroda felelősséggel tartozik az igénybe vett közreműködő magatartásáért. Nincs olyan jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmény, mely a jelen esetben érintett bármelyik egyiptomi közreműködő felelősségét korlátozná. A 90/314/EGK irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelést szolgáló Korm. rendelet megengedi a hibás teljesítésért való felelősség korlátozását. Nem állt ugyanakkor a jogalkotó szándékában a Korm. rendeletben az Irányelvvel ellentétesen fogalmazni, amikor külön nem nevesítette a személyi sérüléses károkért való felelősség korlátozásának a tilalmát. Arra volt figyelemmel, hogy mivel a Ptk. amúgy is kifejezetten tiltja az ilyen károkért való felelősség kizárását, szükségtelen annak ismételt kimondása. A Ptk. 314. § (1) bekezdésének normaszövegéből ugyan nem vezethető le, de a tilalmat a jogirodalom és a kialakult ítélkezési gyakorlat a felelősség korlátozására is vonatkoztatja.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem követett el olyan szerződésszegő magatartást, amely a baleset bekövetkezéséhez vezetett volna. Az eljárt hatóságok megállapításai szerint a balesetet a vétkes sofőr magatartása okozta. Az alperesi utazási irodát nem terheli felróhatóság, mivel teljesítési segédje kiválasztásakor a lehető legnagyobb gondossággal járt el. A Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése egyértelműen lehetőséget ad a szolgáltató felelősségének szerződésben történő korlátozására. Az ÁSZF e jogszabályi rendelkezésen alapuló 14. pontja a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján nem lehet érvénytelen. Az Irányelvnek nincs horizontális hatálya, ezért a magánszemélyek nem hivatkozhatnak rá az egymás közötti pereikben (az Európai Unió Bíróságának C-176/12. számú ügyben hozott határozata). A perbeli tényállás mellett szerződésen kívül okozott kár fel sem merülhet, a felperes kára ugyanis az utazási szerződéshez, illetve annak teljesítéséhez kapcsolódik. A felperes az alperes csődeljárása során nem jelentette be a követelését, így hitelezői igénye nem került nyilvántartásba vételre, melyre tekintettel követelést nem érvényesíthet [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bekezdés].

Az első- és másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2011. november 6. napján a perbeli utazási szolgáltatás teljesítése során bekövetkezett balesettel oksági összefüggésben a felperes által elszenvedett egészségkárosodásért teljes kártérítési felelősséggel tartozik.