A Győri Törvényszék P.20856/2015/14. számú határozata. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 97. §, 141. §, 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 10. §] Bíró: Szabó Éva

A bíróság felperesnek (...) ... jogtanácsos által képviselt ... Bv Intézet 1 (...) kártérítés megfizetése iránt folyamatba tett perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárás során le nem rótt 600.000.- (Hatszázezer) Ft illeték az állam terhén marad.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül perköltség címén fizessen meg az alperes javára 200.000.- (Kétszázezer) Ft-ot.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri ítélőtáblához, melyet a Győri Törvényszéknél írásban, 3 példányban kell benyújtani. A jogorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Tájékoztatja a bíróság a fellebbező felet, hogy amennyiben jogi képviselő nélkül jár el, perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve - ha a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, vagy ha a bíróság a kérelmet egyéb okból is köteles elutasítani.

A pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet nem a bírósághoz, hanem az illetékes igazságügyi hivatalhoz kell benyújtani amely az engedélyezésről a 2003. évi LXXX. törvény szabályai szerint dönt.

Ha a fél a jogorvoslati eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére sem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján tárgyalás tartását kérhetik a Győri ítélőtáblától, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos illetőleg csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik.

Indokolás:

A bíróság a felek nyilatkozatai és a becsatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes szabadságvesztés büntetését töltötte az alperesi büntetés végrehajtási intézetben, melynek során 2015. április 13-tól 2015. június 01. napjáig az A-0000 számú zárkában tartózkodott az alperes a felperes elhelyezése során nem biztosította a 3 m2/fó mozgásteret.

Az alperes a perbeli időszakban folyamatosan túlzsúfoltan működött a telítettség átlagosan 150% volt.

A felperes elhelyezésére szolgáló zárka szellőzését közös szellőző vezeték biztosítja a szomszédos zárkával. A felperes nem dohányzó zárkában került elhelyezésre, míg a mellette lévő zárka dohányzó volt.

A felperes zárkájában 5 különböző méretű részegységből álló ablak biztosította a fényt, amely előtt rács van felszerelve. A mesterséges megvilágítást fénycső biztosította, mely reggel és teljes sötétedés után működött.

A zárka az előírt berendezési tárgyakkal rendelkezett, a házirendben előírt zárkarend kialakítható volt.

A felperes az elhelyezésével kapcsolatosan tapasztalt sérelmek miatt kártérítési eljárást kezdeményezett az alperesnél, mely kérelmét az alperes a 30.526/2606-5/2015. sz. határozattal elutasította.

A felperes kártérítési igénye a zsúfolt elhelyezésen, a dohányfüst észlelésén, a világítás elégtelenségén alapult. A felperes hivatkozott továbbá a zárkában tapasztalt hiányosságokra a következők szerint:

Az őrhívó orifon nem működött, az őrséget csak kopogással lehetett hívni. A világítást központi kapcsoló irányítja, a falak meszelve vannak, nincsenek kifestve mosható festékkel, nincsen egyáltalán szabad terület a zárkában, a zárka bejárati és egyéb bejárati ajtók a magyar építészeti szabványoknak nem felelnek meg, a zárka ablakok semmilyen magyar építészeti szabványnak nem felelnek meg, az ablakok nincsenek hőhídmentesítve és szigetelve, az ablakok szemmagasság felett helyezkednek el és nem lehet rajtuk kilátni, a zárkában a vízforraló használatához csak egy konnektor áll rendelkezésre, amely nincs megfelelően kialakítva, balesetveszélyes.

A zárkában nincs ruhaszárítási lehetőség, a radiátor rozsdás és gyenge, az ágy a falhoz van rögzítve, azonban a fal hideg és meszes, az emeletes ágy szükségállapotban, vagy esetleg nyári táborokban használatos, de nem az elítéltek elhelyezésére, az ágyak alja vastag, préselt lemez, amely az alvásra nem alkalmas. Az ágy matraca elöregedett szivacsdarab, a pokróc szintén régi, dohányfüst szagú, az ágy méreténél rövidebb. A szekrény túl szűk, tárolásra alkalmatlan, a zárkában nincsen ruhaakasztó, vagy törölközőtartó, a zárka ülőalkalmatossága használhatatlan, a tv tartó állvány nincs felszerelve a zárkába, a tv-t csak a szekrény tetejére lehet feltenni. A mosási lehetőség nem kielégítő, a takarításra szolgáló alapvető eszközök hiányoznak, a párna és ágynemű mosása elmaradt, a rádió hangszórója tönkre van téve.

A felperes kereseti kérelmében a szűkös elhelyezés (3.000.000.- Ft, azaz Hárommillió forint), a dohányfüst észlelése (2.000.000.- Ft, azaz Kétmillió forint), a zárka felszerelési hiányosságai (3.000.000.- Ft, azaz Hárommillió forint), valamint az elegendő fény hiánya (2.000.000.- Ft, azaz Kétmillió forint) miatt összesen 10.000.000.- (Tízmillió) Ft nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest.

Alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy elhelyezés zsúfoltságát a jogszabályi kötelezettség teljesítése okozza, míg az egyéb sérelmek tekintetében biztosította a felperes jogszabálynak megfelelő elhelyezését.

A bíróság a keresetet az alábbiak szerint utasította el.

A felek jogviszonyára irányadó 2013. évi V. tv. 6:519. § alapján aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a kárt okozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A perben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes oldalán megállapítható-e olyan felróható károkozó magatartás, amellyel a felperesnek kárt okozott. A felperes oldalán pedig azt kellett a bíróságnak vizsgálnia, hogy szenvedett-e olyan joghátrányt, sérelmet, amely sérelemdíj nyújtásával kiküszöbölhető.

1.