A Szombathelyi Törvényszék K.20029/2008/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 3. §, 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, (4) bek., (5) bek., 108. §, (1) bek., (2) bek., 109. §, (1) bek., (3) bek., 138. §, (2) bek., 164. §, (1) bek.] Bíró: Sugár Tamás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Vas Megyei Bíróság dr. Pohánka Béla ügyvéd (1114 Budapest, Edömér u. 4. II/3.) által képviselt felperesnek,-

dr. Szemeti Adelinda jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Nyugat-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály (9022 Győr, Teleki L. u. 26.) alperes ellen -

adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az alperes 1941292239. számú határozatával módosított 8529755687. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Az alperes köteles megfizetni a felperes részére 15 napon belül 90.000 (kilencvenezer) forint perköltséget.

87.500 (nyolcvanhétezer-ötszáz) forint feljegyzett illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A nemzetközi nehézgépjármű-vezető engedéllyel rendelkező felperes 1991-től kamionvezetőként dolgozik Ausztriában, nemzetközi fuvarfeladatokat lát el. 1991-től 1992-ig .....nél, míg 1992-től a ..... Gmbh. gazdasági társaságnál áll alkalmazásban. Magyarországon 2002-től fizető vendéglátó tevékenységet végez a H1alatti ingatlanban. 1991-től 2005-ig az osztrák munkaviszonyokból, valamint a fizető vendéglátásból származó összegeken kívül egyéb jövedelme nem volt.

Nála az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya III. adóellőnőrzést végzett, melynek tárgya a személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás, az ellenőrzés alá vont időszak 2001-2005. évek.

Az adóhatósági eljárás során a felperest felesége, X1 képviselte, aki 2007. március 28-án és május 15-én a felperes nevében nyilatkozott.

Az ellenőrzésről az elsőfokú hatóság 2007. június 19-én jegyzőkönyvet készített, melyre a felperes észrevételt tett.

A 1599658393/2007. számú elsőfokú határozat 2007. augusztus 17-én született, ebben a felperes terhére 2002. évre 2.951.668 Ft adóalap után 1.134.093 Ft személyi jövedelemadó hiánynak minősülő adókülönbözet és 324.683 Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás nemben született hiánynak minősülő különbözet került megállapításra. Az összes adóhiánynak minősülő adókülönbözet 1.458.776 Ft, mely összeget, valamint 729.387 Ft adóbírságot és 757.700 Ft késedelmi pótlékot a felperes köteles megfizetni.

A felperesi fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság a 2007. november 13-án kelt 8529755687. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az alperes határozatát a 2008. január 24-én kelt 1941292239. számú határozatával saját hatáskörében módosította oly módon, hogy a felperes terhére előírt 757.700 Ft késedelmi pótlék mértékét 756.300 Ft-ra csökkentette.

A felperes a törvényes határidőn belül az alperes határozatát keresettel támadta, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint a határozat az alábbi okok miatt jogszabálysértő:

- Az adóhatóság arra alapította a becslési eljárás lefolytatását, hogy a 2001-2003. évek vonatkozásában nem adott be adóbevallást, ezzel szemben biztosítási díj került kifizetésre. A becslés jogalapja ezzel szemben nem állt fenn, az adóhatóság megsértette az adózás rendjéről kiadott 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 109. § (1) bekezdésében írtakat. Nem pusztán a bevallás alapján kell meghatározni az adózó bevételeit, hiszen az adómentes és a bevallási kötelezettség alá nem eső tételek is szerepelnek a vagyonmérleg bevételeket tartalmazó oldalán. Az ellenőrzés során a revízió ezzel a fontos ténnyel nem foglalkozott, illetve jogellenesen figyelmen kívül hagyta.

- Az adóhatóság megsértette az Art. 97. § (4) bekezdésében írt tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségét. Nem vizsgálta meg a megszerzett jövedelmei, bevételei teljes körét, ebből kifolyólag nem volt abban a helyzetben, hogy jogszerű döntést hozhasson a becslés lefolytatásának kérdésében. A vizsgált időszakban és azt megelőzően is Ausztriában dolgozott és az ott hatályos jogszabályoknak megfelelően fizette az adót. Az Ausztriából származó, folyószámlával igazolt jövedelmek vitathatatlanul elegendő fedezetet biztosítottak és arányban álltak a 2001-2003. években befizetett biztosítási díjakkal.

- A H1 alatti ingatlanon történő építkezéssel összefüggésben egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy 2001. évben a megtakarítások kerültek felhasználásra, 2002-ben pedig a 2001. évben felvett kölcsön. A revízió a szavait kiforgatva a 2002. évi költséget megduplázta és ennek során megállapításra került, hogy az építkezés költsége 11.600.000 Ft az általa nyilatkozott 8.000.000 Ft-tal szemben. (2001-ben és 2002-ben is 4-4 millió Ft) Az adóhatóság jogszerűtlenül vette figyelembe a KSH által adott településre érvényes építési költségeket. A 2002. évre az elszámolt 7.600.000 Ft építési költség helyett ténylegesen 4.000.000 Ft merült fel.

- Jogszerűtlenül nem került elfogadásra nyitó tételként 2001-re vonatkozóan 7.000.000 Ft megtakarítás. A külföldi munkavégzés megkezdésétől a vizsgált időszak kezdetéig az általa megszerzett jövedelem összege kb. 15.000.000 Ft volt, ennek fényében nem érthető, hogy miért nem került elfogadásra a 7.000.000 Ft-os megtakarítás. Az adóhatóságnak meg kellett volna keresnie a külföldi adóhatóságot erre vonatkozóan igazolás kiadására.

- Vitatta a százalékos egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában tett megállapítások jogszerűségét. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: törvény) egyértelműen az olyan jövedelmeket sújtja százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel, amely mástól származik. Ezt igazolja a jogszabály azon pontja is, amely szerint ha nem kifizetőtől származik a jövedelem, akkor a magánszemély vallja be és fizeti meg ezen kötelezettségét. A revízió nem állapított meg olyan jövedelmet, amely mástól származott volna juttatás formájában, ennek megfelelően a százalékos egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában tett megállapítások nem elfogadhatók.

- A késedelmi pótlék számításának kezdő időpontja helyesen nem 2003. február 17., hanem 2003. március 21.

A módosító határozattal szemben előterjesztett keresetében - 5. számú bírósági irat - a felperes újabb jogszabálysértést jelölt meg. Eszerint az adóhatóságnak rendelkeznie kellett volna arról, hogy 2001. év vonatkozásában az adómegállapítási jog elévült. Az adóhatósági eljárás jogerős lezárásának napja a módosító határozat kézbesítésének időpontja, vagyis 2008. február 6. Erre figyelemmel a 2001. év elévült. A 2002. év nyitó tételét így elfogadni nem lehet, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kellett volna köteleznie az alperesnek.