A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20031/2021/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek., 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. § (3) bek.] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Levek Istvánné

A határozat elvi tartalma:

Nem tisztességtelenek a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnek azok a feltételei, amelyek alapján az adósok kezelési költség megfizetésére kötelesek.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40383/2019/30., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20031/2021/7.*, Kúria Gfv.30421/2021/9.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.031/2021/7.

A Fővárosi Ítélőtábla az Orgován Ügyvédi Iroda (felperesi ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Orgován István ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (felperesek címe) I. rendű, II. rendű felperes neve (felperesek címe) II. rendű és III. rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek, a Dr. T. Nagy Tibor Ügyvédi Iroda (alperesi ügyvéd címe, ügyintéző: dr. T. Nagy Tibor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. november 2. napján meghozott 15.G.40.383/2019/30. számú rész- és közbenső ítélete ellen az I-III. rendű felperes részéről 32. sorszámon, az alperes által 33. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részben megváltoztatja, és a keresetet teljesen elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 810.000 (nyolcszáztízezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak külön felhívásra 1.320.000 (egymillió-háromszázhúszezer) forint kereseti- és 1.760.000 (egymillió-hétszázhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek mint adósok 2007. február 7-én svájci frank alapú kölcsönszerződést kötöttek az alperessel mint hitelezővel. A kölcsön célja lakás vételárának a finanszírozása volt. A kölcsönszerződés III.1. pontjában a felperesek kezelési költség megfizetésére vállaltak kötelezettséget, amelynek mértékét a szerződés III.3. pontja évi 1,5%-ban, az első ügyleti évre eső havonkénti összegét pedig a szerződés IV.5. pontja 203,61 svájci frankban határozta meg. A kölcsönszerződés "Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól" elnevezésű része (a továbbiakban: kockázatfeltáró nyilatkozat) tartalmazza, hogy az alperes a kölcsön összegét a választott devizanemben tartja nyilván. Tartalmazza azt is, hogy a választott deviza árfolyama változhat, az árfolyam emelkedése az adósok számára előre nem látható, és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. Kitér arra, hogy ha a kölcsön devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, akkor a tőkeösszeg és kamatainak megfizetéséhez magasabb forintösszeg szükséges, a kölcsön visszafizetéséhez több forintot kell felhasználni. Kitér a deviza kamatlábak változásának lehetőségére is. A tájékoztatás szerint az alperes nem tud felelősséget vállalni arra, hogy a piac kedvezőtlen változásai miatt bekövetkező többletterheket átvállalja az adósoktól. Az alperes 2017. október 12-én azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést.

[2] A felperesek a keresetükben elsődlegesen a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének megállapítását kérték. Az érvénytelenség jogkövetkezményét akként kérték levonni, hogy a bíróság határozatának meghozataláig nyilvánítsa hatályossá a szerződést, és állapítsa meg, hogy 21.995.463 forint kölcsöntartozásuk áll fenn az alperessel szemben. Másodlagos kereseti kérelmük annak megállapítására irányult, hogy érvénytelenek a kölcsönszerződésnek azok a feltételei, amelyek kezelési költség megfizetésére kötelezik az adósokat. E feltételek érvénytelenségének jogkövetkezményeit akként kérték levonni, hogy a bíróság határozatának meghozataláig nyilvánítsa hatályossá a szerződést, és 22.325.227 forintban állapítsa meg a tartozásuk összegét. A kölcsönszerződés teljes érvénytelenségét arra alapították, hogy az alperes nem tájékoztatta őket megfelelően az árfolyamváltozás kockázatáról, ezért tisztességtelen, és ebből az okból semmis a szerződésnek az árfolyamváltozás kockázatát teljes mértékben reájuk hárító feltétele. Hivatkoztak arra, hogy a kölcsönszerződésbe foglalt tájékoztatás nem érthető és világos, mert nem terjed ki a forint leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletre gyakorolt hatására. Álláspontjuk szerint a tájékoztatásból nem tűnik ki, hogy az árfolyamváltozás kockázatának vállalása számukra nehezen viselhetővé válhat, ha a forint leértékelődik a svájci frankhoz képest, és nem hívja fel a figyelmet az árfolyam lehetséges változásaira. Kifejtették, hogy a tájékoztatás nem tér ki arra sem, hogy a deviza kamatlábak változása szintén jelentős mértékben befolyásolhatja a fizetési kötelezettségüket, és a kamatlábak emelkedése milyen hatást gyakorol a törlesztőrészletekre. Okfejtésük szerint a tájékoztatásból nem tűnik ki az sem, hogy az árfolyam kedvezőtlen változásának hatásai kumulálódhatnak, azok nem egyenesen arányosan növelik a felperesekre háruló terheket. Az volt az álláspontjuk, hogy a tájékoztatásnak ki kellett volna terjednie arra is, hogy a törlesztőrészletek növekedése korlátlan lehet, valamint az árfolyamváltozás kockázatának közgazdasági összefüggéseire. Érvelésük szerint a tájékoztatás hiányossága miatt nem tudtak megfelelően következtetni az árfolyam emelkedés bekövetkezésének reális lehetőségére, és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására. Álláspontjuk szerint az árfolyamváltozás kockázatának teljes mértékben reájuk történő áthárítása folytán őket ért érdeksérelem olyan módon küszöbölhető ki, hogy a bíróság az árfolyam emelkedés kockázatát 20% arányban reájuk, 80% arányban az alperesre telepíti. A másodlagos kereseti kérelmükkel kapcsolatban hivatkoztak arra, hogy az őket kezelési költség megfizetésére kötelező szerződési feltételek tisztességtelenek, mert a kölcsönszerződésből nem tűnik ki, hogy a kezelési költség ellenében az alperes milyen szolgáltatásokat teljesít. Előadták, hogy a szerződésből nem állapítható meg az sem, hogy nincs-e átfedés a kamat és a kezelési költség ellenében nyújtott szolgáltatások, illetve a kezelési költség a THM számítása során más jogcímeken figyelembe vett költségek között.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesek perköltségben marasztalására irányult. Védekezésében hivatkozott arra, hogy megfelelően tájékoztatta felpereseket az árfolyamváltozás kockázatáról. Kiemelte, hogy a kockázat felperesekre hárítása nem jogellenes, a kockázat vállalását a forintkölcsönök kamatánál alacsonyabb kamat kiegyenlítette. Álláspontja szerint az érthető és világos tájékoztatás alapján a felpereseknek tisztában kellett lennie az árfolyamváltozás következményeivel. Kifejtette, hogy a pénz rendelkezésre bocsátásának ellenértékeként nemcsak kamat, hanem más költség vagy díj is kiköthető, erre jogszabály is lehetőséget adott. Előadta, hogy a kezelési költség a kölcsön futamideje alatt felmerülő banki adminisztrációért járó ellenszolgáltatás.