BH+ 2005.3.116 Az adós helyzete az engedményezéssel nem változik, ezért a hitelező és a harmadik személy között létrejött szerződés érvényességét - jogi érdek hiányában - nem teheti vitássá [Ptk. 328. §, 329. §].

Az irányadó tényállás szerint a K. és H. Rt. hitelező a V.-T. Gmk. adóssal szemben - kölcsönszerződésből eredő követelését, - amelyet alperes ingatlanára bejegyzett jelzálogjog biztosított - a B. és H. Ügyvédi Irodára ruházta át zártkörű pályázat alapján "egy csomagként", amelyben még tizenkét további adóssal szembeni követelése is szerepelt. A követelés jogosultja további átruházások folytán a felperes lett. Az elsőfokú bíróság a felperes módosított keresetét, amelyben az alperest mint a gmk. tagját 763 000 Ft kölcsöntartozás és járulékai megfizetésére kérte kötelezni elutasította. Ítéletének indokolása szerint az Ügyvédi Iroda és a hitelező közötti szerződés a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint érvénytelen, mert az a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. tv. 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja értelmében a követelésvásárlás pénzintézeti tevékenységnek minősült, így azt a törvényi feltételek hiányában, az Ügyvédi Iroda nem végezhette volna. Érvénytelen szerződésre jogot a felperesi jogutód sem alapíthat.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a kereset szerint marasztalta. A másodfokú bíróság a pénzintézeti tevékenységként való minősítés feltételét az "üzletszerűséget" nem találta bizonyítottnak, mert szerinte az üzletszerűség egyik feltétele a "rendszeresség" hiányzott a felperes jogelődjének követelés-vásárlási tevékenységéből. Álláspontja szerint a rendszeresség fogalmához nem több követelés megszerzésére irányuló egy ügylet, hanem több ügylet megkötése szükséges.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a jogszabálysértésként az 1991. évi LXIX. tv. 3. § (1) bekezdés e/ pontja, illetve 4. § (1) bekezdés k) pontja téves értelmezését és az 53. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyását jelölte meg, amely szerint abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minősül-e vitás esetben a bankfelügyelet határoz. E jogszabálysértésekre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.