BH 1983.5.207 I. A kivitelező nem tehető felelőssé a hibás terv megvalósításáért, ha a hiba felismeréséhez olyan számítás szükséges, amelynek elvégzésére nem köteles.

II. Tervezési hiba miatt a kivitelezőnek fel nem róhatóan hibás épület kijavítására a tervezőt kell kötelezni, ha a kivitelező a tervező költségére sem vállalja a kijavítást [Ptk. 310. §, 355. § (1)-(2) bek., GKT 29/1973. sz.].

Az I. r. alperes volt a kivitelezője a II. r. alperes által készített tervek alapján három lakóépületnek. Ezeknek az átadás-átvétele 1977-től 1979-ig terjedő időben volt. Rövid használat után mindhárom épületnél beázott a tető, és emiatt nedvesség, penész keletkezett. A felperes 1980. november 28-án 300 000 Ft perértékű keresetet terjesztett elő a bekövetkezett penészesedés és beázás megszüntetése iránt. A kereset értelmében a hibák arra vezethetők vissza, hogy nem megfelelő szigetelés készült, és ezáltal ún. hőhíd keletkezett. A felperes ennek a megszüntetését is kérte. Keresetében az egyes épületeknél részben felsorolta a hibákkal érintett lakásokat, de arra hivatkozott, hogy a példálódzóan felsorolt lakásokon kívül a hiba más lakásoknál is fennáll.

Az első fokon eljárt megyei bíróság szakértői bizonyítást folytatott le. A szakvélemény alapján arra a megállapításra jutott, hogy nedvesedés és penészesedés a házak IV. emeletén található lakásokban van, amelyeknek oka tervezői mulasztás, nevezetesen az, hogy a betonkoszorú megfelelő hőszigetelése nem lett megtervezve, és emiatt "hőhídhatás" jelentkezik. A szakvélemény alapján a bíróság azt állapította meg, hogy ezt a tervezési hibát a kivitelező nem ismerhette fel, ezért az I. r. alperessel szembeni keresetet elutasította, a II. r. alperest kötelezte arra, hogy az épületek IV. emeletén a betonkoszorú hőszigetelését végezze el, szüntesse meg a hőhídhatást, és az ebből származó következményeket (nedvesedés, penészesedés) javítsa ki. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet a II. r. alperessel szemben is elutasította.

Az első fokú ítélet indokolásában a bíróság a szakvéleményre hivatkozva a II. r. alperes marasztalását azzal indokolta, hogy hibás teljesítés miatt fennáll a kártérítési felelőssége is, és miután a kivitelező a tervezési hibát nem ismerhette fel, a tervező köteles a hibákat megszüntetni.

Az első fokú bíróság a keresettel érvényesített további, tehát a IV. emeleten kívüli lakások hibáinak kijavítására irányuló kereset elutasítását azzal indokolta meg, hogy a szakvélemény szerint nem állapítható meg az, hogy mi a hiba oka, illetve csak a falszerkezet megbontásával volna megállapítható.