A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39212/2007/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §] Bírók: Bauer Jánosné, Buzinkay Zoltán, Márton Gizella
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék K.33248/2005/5., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27713/2006/6., *Kúria Kfv.39212/2007/15.* (EH 2008.1828)
***********
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Légrádi Gábor ügyvéd által képviselt I.r., dr. Szabó Ottó ügyvéd által képviselt II.r., a dr. Légrádi Gábor ügyvéd által képviselt III.-IV.r.felpereseknek dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 7.K.33.248/2005. számon indult perben, mely perbe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Peti Éva ügyvéd, által képviselt M. P. beavatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla 2007. március 21-én kelt 2.Kf.27.713/2006/6. számú jogerős ítélete ellen az I.r. felperes 9. sorszám alatt, a II.r. felperes 8. sorszám alatt, a III-IV.r. felperes 11. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.713/2006/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a II.r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Kötelezi továbbá az I.r. felperest, hogy további 1.000.- (azaz egyezer) forint, a III.r. felperest további 6.000.- (azaz hatezer) forint, a IV.r. felperest további 6.000.- (azaz hatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak - külön felhívásra - fizessen meg.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek sütőipari tevékenységet folytatnak, szolgáltatásuk által érintett földrajzi piac és annak kb. 50-60 km-es körzete, amely piacon nemcsak a felperesek, hanem több mint 60 egyéb pékség termékeit is árusítják. A felperesi beavatkozó szakmai érdekképviseleti tevékenységet lát el.
A II.r. felperes ügyvezető igazgatója 2002. február 27-én kelt levéllel "kenyér és pékárú ellátásának" témaköre megjelöléssel közös együttgondolkodásra hívott meg pékségeket a 2002. március 5. napján tartott tanácskozásra. Ezen a találkozón a levezető elnöki teendőket az elnökségének teljes jogú tagja látta el. A találkozón az árak, az áremelés szükségessége, a növekvő költségek is szóba kerültek, sürgette a multinacionális cégek árletörő árpolitikájával szemben az összefogást és hivatkozott arra, hogy már 125 forintos átadási árban egyeztek meg a pékek a fehér kenyér tekintetében. Konkrétan 120 forint/kg átadási árat javasolt, annak bevezetési időpontjaként 2002. március 18. napját. Az ülésen részt vevők egyetértettek abban, hogy a növekvő költségeknek az árakban meg kell jelenniük, azonban a megállapodás szintjét elérő akarategység köztük nem alakult ki a találkozón.
Az alperes megállapítása szerint a pékségek alárendelt pozícióban voltak a kereskedőkkel szemben, a közös együttgondolkodás hátterében a piacon alacsony árakkal megjelenő versenytárssal szembeni fellépés szükségessége is felmerült.
Az I.r., III.r., IV.r. felperesek az 1 kg-os fehér kenyér átadási árát 120 forintra, a II.r. felperes 119,60 forintra emelte 2002. március második felében és ezt az árat a vevőik jelentős része esetében alkalmazták, jellemzően 2002. októberéig. A vállalkozások különböző mértékű áremeléseket hajtottak végre (az emelés 2-7 forint, illetve 21,40 forint volt). A felperesek eltérő költségszerkezettel dolgoztak, eltérő volt a piaci helyzetük, gazdasági hátterük, az általuk korábban alkalmazott árak is különbözőek voltak, ennek ellenére 2002. március második felében ugyanazon időszakban azonos magatartást tanúsítottak.
Az alperes a 2003. október 9-én kelt Vj-153/2002/56. számú határozatával megállapította, hogy a felperesek a fehér kenyér átadási árának 2002. márciusi áremelésekor a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§ (1) bekezdésébe, (2) bekezdés a) pontjába ütközően jártak el, ezért az I., III-IV.r. felperesekkel szemben 500.000 forint, II.r. felperessel szemben 600.000 forint bírságot szabott ki.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt vitatva, hogy összehangolt magatartást tanúsítottak és azt, hogy 2002. március 5-én az azonos átadási ár alkalmazásáról megállapodás jött létre. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, tanúkat hallgatott meg és a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a felperesek jogsértő, versenykorlátozó megállapodást nem kötöttek. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperesek összehangolt magatartást tanúsítottak, illetve nem vizsgálta a párhuzamos magatartás tanúsításának lehetőségét. Az elsőfokú bíróság ezért a 2004. július 8-án kelt 7.K.33.266/2003/26. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte azzal, hogy az alperesnek a megismételt eljárásban vizsgálnia kell, hogy a felperesek párhuzamos magatartást tanúsítottak-e a 2002. márciusában történt áremeléskor.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a 2005. június 29-én kelt 2.Kf.27.201/2004/9. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!