A Kúria Gfv.30248/2015/10. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 221. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 5. §] Bírók: Csőke Andrea, Osztovits András, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

I. A külföldi jog tartalmának megállapítása körében a bíróságnak hivatalból kell eljárnia, nem szükséges azonban e körben szakértő igénybevétele, ha a külföldi jog tartalma a rendelkezésre álló tájékoztatás alapján kellő bizonyossággal megállapítható.

II. Az álképviselet szabályainak alkalmazhatóságához szükség van arra, hogy legyen olyan személy vagy szervezet, akinek a nevében az álképviselő eljár. Az álképviselet lényege, hogy az álképviselő a képviselt nevében képviseleti jog hiányában, vagy képviseleti jogkörét túllépve jognyilatkozatot tesz. Ez a jognyilatkozat azonban csak a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Az utólagos jóváhagyás sem orvosolhatja azonban a joghatás hiányát akkor, ha a nyilatkozattétel időpontjában az adott tartalmú nyilatkozatot a képviselt nem közvetlenül, sem képviselője útján nem tehette volna meg.

1959. IV. Tv. 221. § (1), 1979. 13. Tvr. 5. § (1), 1979. 13. Tvr. 18. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.248/2015/10.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda és a dr. Filó Mihály ügyvéd által képviselt felperesnek, a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, a Fővárosi Törvényszéken 19.G.41.538/2009. számon kártérítés iránt indított perében, melybe a Dr. Tomcsányi Tamás Ügyvédi Iroda által képviselt a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.454/2014/11-II. számú jogerős ítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000.000 (ötmillió) Ft + ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a perben nem álló H. és Vagyonkezelő Rt.-vel állapodott meg egy budapesti telek és az azon álló szállodaépület oly módon történő hasznosításáról, hogy egy közös tulajdonú társaság formájában a szállodaépületet négycsillagos hotellé alakítják át. A megállapodás szerint a H. Rt. tulajdonában álló R. Kft. átalakulásával hozzák létre a R. Rt.-t, az ingatlan beapportálásával és a felperes által teljesítendő 1.071.000.000 Ft készpénz befizetésével.

A H. R. Szállodaipari Rt.-t létrehozták, eladási opciós szerződést kötöttek a H. Rt. és a MNÜ Alapítvány részvénycsomagjára, mely alapján jogosultak voltak a felperes részére eladni a teljes részvénycsomagjukat és a felperes köteles volt azt 1.200.000.000 Ft vételárért megvásárolni.

Különböző ügyleteket követően az alperes jogelődje 1998. november 5-én kelt, a felperes által november 10-én átvett levelében tájékoztatta a felperest, hogy az alperes jogelődje által kibocsátott bankgaranciát igénybe vették, ezért a bankgarancia biztosítékaként óvadékban levő részvénycsomagból kielégítette magát oly módon, hogy 1.200.000.000 Ft vételárért a teljes részvénycsomagot eladta a H. Rt. részére.

A felperes a részvényátruházást jogellenesnek minősítette.

A felperes ellen fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtottak be N.-ban, melyet a német bíróság elutasított vagyontalanság miatt. Erre tekintettel 2000. november 28-án a felperest törölték a német cégjegyzékből.

Dr. G.S., mint a felperes társaság felügyelőbizottságának volt elnöke, kérelmet nyújtott be az A.M. bíróságnál 2001. február 19-én, a felperes vagyontalanság miatti cégjegyzékből való törlésének törlése iránt arra hivatkozva, hogy a G. AG ténylegesen nem vagyontalan, mivel vagyoni értéket képviselő kártérítési követelése van, melyek között a H. R. Rt.-vel szembeni követelésen felül a Magyar P. elleni körülbelül 10.000.000 DM összegű kártérítést is felsorolta.

A német bíróság 2001. március 19-én a felperes társaság cégjegyzékből történt törlésének a törlése iránti kérelmet elutasította, de 2001. április 9-én kinevezte a törölt felperes "utófelszámolójává" Dr. G.S. ügyvédet a H. R. Szállodaipari Rt.-vel szemben támasztott igény érvényesítésére, korlátozott hatáskörrel. Az "utófelszámolót" a cégnyilvántartásba nem jegyezték be.

2002 szeptemberében Dr. G.S. megbízást adott dr. V.J. ügyvédnek a H. R. Rt. és a P. elleni fellépésre, mely alapján dr. V.J. ügyvéd 2002. szeptember 20-án fizetési felszólítást küldött az alperesnek 10.487.406.000 Ft kártérítés és kamatai megfizetését kérve. Az alperes felhívta a jogi képviselőt a megfelelő meghatalmazás csatolására, ezt követően a fizetési felszólításra nem reagált.

2003-ban Dr. G.S. kezdeményezte "utófelszámolói" tisztségének a cégnyilvántartásba történő bejegyzését, és hatásköre kibővítését. Az A.M. 2003. július 21-én kelt végzésével az "utófelszámolói" kinevezést úgy módosította, hogy megszüntette a hatáskör korlátozását és az "utófelszámolót" 2003. augusztus 4-én a cégjegyzékbe bejegyezte.

Dr. V.J. eljárását Dr. G.S. "utófelszámoló" meghatalmazása alapján dr. F.M. ügyvéd - 2007. július 30-án kelt felszólító levelének tartalma szerint - jóváhagyta, s a per során 2011. november 25-én kelt írásos nyilatkozatában Dr. G.S. dr. V.J. valamennyi nyilatkozatát, különösen a P. Rt.-hez intézett levelét jóváhagyta.

A felperes jogi képviselője 2007. szeptember 18-án kelt levelében az alperest 10.487.406.000 Ft kártérítés és annak 1998. november 4-től járó törvényes kamata megfizetésére szólította fel arra hivatkozással, hogy a H. R. Rt. alaptőkéjének 100%-át kitevő, 2.000.000.000 Ft össznévértékű részvények 1998. novemberi birtokbavételével és elidegenítésével a felperesnek ilyen összegű kárt okozott. Az alperes 2007. szeptember 26-án kelt levelében visszautasította a fizetési felszólítást és vitatta az abban foglaltakat.

Ezt követően N.L. német ügyvédi irodavezető és dr. F.M. ügyvéd 2007. július 31-én kelt fizetési felszólítást küldött az alperesnek dr. V.J. ügyvédnő 2002. szeptember 20-án kelt levelére hivatkozva, melyben 10.487.406.000 Ft kártérítés és járulékai megfizetésére hívták fel az alperest. Ezt a fizetési felszólítást az alperes 2007. szeptember 24-én vette kézhez.

A felperes 2009. szeptember 15-én előterjesztett, utóbb összegszerűségében módosított keresetében kérte az alperes kötelezését a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 271. § (3) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján, kártérítés címén, 5.000.000.000 Ft és ennek 1998. november 5-től a kifizetésig járó, a Ptk. szerint számított késedelmi kamata megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta a felperes kereshetőségi jogát, a kereset jogalapját, összegszerűségét és elévülési kifogást is előterjesztett.

Elévülési kifogása körében előadta, a német jog rendelkezései szerint az "utófelszámolás" egy különleges, kivételes kisegítő eljárás, amelyre akkor kerülhet sor, ha a cégjegyzékből már törölt társaságról utóbb kiderül, hogy rendelkezik olyan vagyonelemmel, amely a hitelezők között még felosztható. Az "utófelszámolót" a bíróság általános hatáskörrel, vagy egy meghatározott feladat ellátására szóló hatáskörrel hatalmazza fel, ez utóbbi esetben a társaság jogalanyisága korlátozott mértékben éled fel, egyéb vagyonelemek vonatkozásában jogképességgel nem rendelkezik. Az "utófelszámoló" hatáskörének forrása a bíróság határozata. Fogalmilag kizártnak tartotta, hogy a korlátozott hatáskörét túllépő, e körben álképviselőnek minősülő "utófelszámoló", képviseleti joga korlátozásának bíróság általi feloldását követően jóváhagyhassa a korlátozás időtartama alatt hatásköre túllépésével tett intézkedéseket, nyilatkozatokat. Álláspontja szerint dr. V.J. ügyvéd felszólítása nem volt alkalmas az elévülés megszakítására.