A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21638/2010/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24789/2006/52., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21638/2010/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.638/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Aszódi Ilona ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Siklósi Erzsébet ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. április 30. napján meghozott, 64.P.24.789/2006/52. számú ítélete ellen a felperes részéről 53. és 55. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstől, és kötelezze arra is, hogy nyújtson számára elégtételt bocsánat kérésével a ... társasház közgyűlésének nyilvánossága előtt. Az alperest ezen túlmenően 600.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek 2006. augusztus 18. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatainak a megfizetésére is kérte kötelezni.

Előadta, hogy az alperes a személyiségi jogsértést egyrészről azzal valósította meg, hogy közigazgatási és polgári peres eljárást is indított az általa tulajdonolt helyiségek átalakítása miatt. Az eljárásokban azt állította, hogy a közös tulajdont sértette azon magatartása, amikor a közös tulajdonhoz tartozó ingatlanrészeket a saját tulajdonú ingatlanrészéhez csatolt. A kerületi önkormányzat képviselője helyszíni szemléjén ezzel ellentétes következtetésre jutott, és azt állapította meg, hogy a főfalat nem bontotta meg, de erről az alperesnek is tudomása volt.

A felperes szerint jóhírnevét sértette az alperes akkor is, amikor a 2002. október 28. napján tartott társasházi közgyűlésen valótlanul azt állította, hogy hanyag kezelést követett el, azonban ezt semmifajta módon nem bizonyította az óta sem.

A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes személyiségi jogot sértett a 2004. február 25. napi társasházi közgyűlésen, amikor levéltitok megsértésével alaptalanul vádolta meg.

Az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építésügyi Osztályán több ízben bejelentést tett amiatt, hogy engedély nélküli építési munkákat végez.

Hivatkozott továbbá arra, hogy jogsértő volt rá nézve az alperes 2004. április 26. napi magatartása, amikor a társasház több lakója jelenlétében minősíthetetlen hangon ordítozott vele, és a lakókkal azt közölte, hogy közveszélyt okoz a ház állékonyságát veszélyeztetve.

Jóhírnevét sértette az alperes azzal is, hogy 2004. június 16. napján kihívta a rendőrséget a társasházba arra hivatkozva, hogy ő bontást végez.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.

Azzal védekezett, hogy a felperes által sérelmezett közléseket nem magánszemélyként, hanem mint a társasház képviseletében eljáró intézőbizottság tagja tette, ezért jogellenesség ezekkel kapcsolatban nem merülhet fel. A közgyűlésen tett nyilatkozatai a valóságnak teljes mértékben megfelelnek, ezeket okiratok támasztják alá. Hivatkozott arra, hogy a társasház és a felperes között per volt folyamatban, melyben megállapítást nyert, hogy a felperes az általa tulajdonolt területnél többet használt, és ezért a társasháznak használati díjat kell fizetnie. Előadta, hogy korábban a felperes látta el a társasház közös képviseletét, azonban működése után pénzügyi vizsgálatot tartottak, mely hiányosságokat állapított meg. A levéltitok megsértésével összefüggésben előadta, hogy a 2004. február 25. napi társasházi közgyűlés alkalmával a társasház közössége úgy döntött, hogy a társasház postai küldeményeinek fogadására biztonsági zárral ellátott levélszekrényt szereljenek fel, annak érdekében, hogy illetéktelen személy ne juthasson a társasház postájához. Ez a döntés a felperes személyiségi jogait bizonyosan nem sérthette. Előadta továbbá, hogy a felperes által hivatkozott eljárásokra azért kellett sort keríteni, mert a felperes többszöri felszólításra sem volt hajlandó tájékoztatást adni arról, hogy milyen építési tevékenységet végez. A felperes kizárólag arról nyilatkozott, hogy 2005. december 31-ig kívánja a munkálatokat végezni. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes számos eljárást indított a társasház intézőbizottságának tagjaival szemben.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül 37.500 forint perköltséget fizessen meg az alperesnek.

Az elsőfokú bíróság ismertette a jóhírnév megsértésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy az alperes terhére jogsértés nem volt megállapítható, ezért a keresetben foglalt polgári jogi igények érvényesítése nem megalapozott.

Elfogadta azt az alperesi hivatkozást, hogy az alperes nem a saját nevében, hanem a társasház képviseletében járt el valamennyi perben sérelmezett alkalommal, ezért az igényt nem az alperessel szemben kellett volna a felperesnek érvényesítenie. Ettől függetlenül megállapította azt is, hogy a felperes által sérelmezett kijelentések és közlések nem adnak alapot a jóhírnév megsértésének megállapítására. Tényként rögzítette azt, hogy a felperes és a társasház között jogvita volt, így az alperes által tanúsított magatartás egy jogvitában elfoglalt álláspontot jelentett. A sérelmezett közlések és tevékenységek a jóhírnév sérelmét nem alapozhatták meg. A minősíthetetlen hangnem sem olyan magatartás, amelyre alapítottan jóhírnév sérelme megállapítható lenne.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes élt fellebbezéssel. Elsődlegesen azt kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és utasítsa új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. Másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és keresetének való helyt adást.

A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás szabályait súlyosan megsértette, amikor az alperes utolsó tárgyalásról való távolmaradása miatt kiszabott pénzbírsággal szemben előterjesztett igazolási kérelemről a tárgyalás berekesztését követően, a tárgyalás ismételt megnyitása nélkül döntött oly módon, hogy a felperest ezzel összefüggésben nem hallgatta meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az igazolási kérelemnek nem adhatott volna helyt, tekintettel arra, hogy az igazolás alapjával kapcsolatosan az alperes ellentmondásosan nyilatkozott. Jogszabályellenesen fogadta el az elsőfokú bíróság az igazolási kérelmet, amikor az alperes nem pótolva a mulasztását, távol maradt a tárgyalástól, és az elsőfokú bíróság nem értékelte terhére személyes meghallgatásának hiányát. Jogszabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor az igazolási kérelemről külön nem nyilatkoztatta a felperest és csak az ítélethirdetésre halasztott tárgyalás alkalmával adta át az igazolási kérelem egy példányát.