BH 1986.8.306 A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapítása mellőzésének szempontjai [Btk. 166. § (2) bek. d) pont].

A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 évi - börtönben letöltendő - szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.

A tanyán a közepes fokban gyengeelméjű ittas vádlott összeszólalkozott az ugyancsak ittas sértettel, mert az utóbbi nem akart részt venni a közösen végzendő munkában. A vádlott lökésétől a sértett elesett, és fejét a heverő szélébe verte. A vádlott ezután még kézzel néhányszor megütötte a sértettet, majd kiment a kunyhóból. A sértett a vádlott után eredt, és egy bodzafából készült juhászbottal kétszer megütötte. A juhászbotot a vádlott elvette a sértettől, és azzal addig ütötte, míg a bot össze nem tört. A vádlott ezután otthagyta a sértettet, ám az utóbbi ismét utána ment, és egy másik juhászbottal próbálta megütni. A vádlott ezt a juhászbotot is elvette a sértettől, és azzal hosszasan - részben annak eszméletlen állapotában is - addig ütlegelte, amíg ez a bot is eltört. Közben megkérdezte a sértettől, hogy él-e még, aki erre igenlően válaszolt.

A sértettet legalább 12 ütés érte. A bántalmazás következtében a sértett a hajas fejbőrén öt - csontig hatoló - repesztett sebzést, a bal és a jobb oldali bordák sorozatos törését, a bal alkar sing-csont törését és a bal kéz középcsontjának darabos törését szenvedte el. A sérülésekhez - a fájdalom következtében - traumás sokk is társult, s ez az állapot közvetlen életveszélyt eredményezett. E sokkos állapot hiányában a sérülések önmagukban életveszélyt nem eredményeztek.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezett, és indítványozta az élet elleni cselekménynek különös kegyetlenséggel való elkövetés szerinti minősítését.