A Szegedi Ítélőtábla Pf.20247/2018/17. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 213. §, (2) bek., (3) bek., 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 15. §, 26. §, (2) bek., 77. §, 136. §, 244. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:137. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Lengyel Nóra

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.247/2018/17.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Petrássy Miklós ügyvéd által képviselt felperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Izsák Péter ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt beavatkozó neve (címe) beavatkozott - a Szegedi Törvényszék 2018. január 23. napján kelt 1.P.21.551/2016/37. számú ítélete ellen az alperes részéről 39., a felperes részéről 40. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z- É S K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest magánlevél formájában történő elégtételadásra, valamint az 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft és járulékai megfizetésére kötelező rendelkezéseit helybenhagyja.

A vagyoni kártérítési igényt elutasító rendelkezését megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes 10 % mértékben kártérítési felelősséggel tartozik a felperesen 2014. március 18-án elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapotrosszabbodás miatt március 21. és 23. közötti időtartamban fennálló diagnosztikus és terápiás késedelmével okozati összefüggésben felperest ért vagyoni károkért.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

A peres felek másodfokú eljárási költségét személyenként 50.000,- (Ötvenezer) Ft-ban, az alperesi beavatkozóét 25.000,- (Huszonötezer) Ft-ban állapítja meg.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes 2013. május 27-én jelentkezett az alperes idegsebészeti ambulanciáján a másfél-két évvel korábban kezdődő alsóvégtagi gyengesége miatt, amely az ellátását megelőzően fokozódott. A képalkotó vizsgálatok a nyaki V. csigolya elmozdulását, a porckorong kiszakadását és következményes gerincvelő kompressziót, illetve a VI-VII-es blokkcsigolyát igazolt. A panaszok miatt a felperest műtétre előjegyezték, majd június 13-án a nyaki IV-V. porckorongokat, a sérvet és a csontos kinövéseket eltávolították, a IV-VI. csigolyákat fémanyag beültetésével rögzítették. A felperes állapota a szeptember 16-i lelet szerint "sokat javult, lényegében panaszmentes" volt. A szeptember 24-i magánrendelésen rögzítettek szerint keze panaszmentes, de járása még ügyetlen és feszes volt.

A felperesnél 2014. január 21-én elvégzett MRII vizsgálat a II-III., III-IV. porckorongok mérsékelt degenerációja mellett a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő kompresszióját igazolta. Január 27-én az alperes orvosa a nyaki VI. csigolya laminectomiáját javasolta. Március 12-én a felperest a tervezett műtét miatt a kiskunfélegyházi kórház kardiológiai osztályán vizsgálták, ahol a korábban beépített műbillentyű miatti véralvadásgátló kezelését (Warfarin) kismolekula tömegű heparinre (LMWH) cserélték le március 14-től.

A felperes március 17-én került felvételre az alperes idegsebészeti klinikájára a műtét elvégzése céljából. A felvételkor rögzítettek szerint csoszogva, kis lépésekben, bizonytalanul, de járóképes volt, a vizsgálatkor felső és alsó végtagon is idegrendszeri eltéréseket észleltek. A lázlapon március 17-én rögzítették, az LMWH (2x0,6 ml (Clexane) alkalmazását, amely a gyógyszerrendelési lapon is rögzítésre került. A rendszeres gyógyszerei rovatba feltüntetésre került a Warfarin, mely fölé egy vonallal húzva a Clexane-t is rögzítették. A műtéti beavatkozást március 18-án végezték el, drain behelyezés után a sebet zárták. A dekurzusban 19-én rögzítették az LMWH profilaxist, a gyógytorna megkezdését, valamint kötéscserét. Március 20-án a felperes fizikai állapotát illetően rögzítésre került, hogy "a beteg izomereje a műtéti előttihez képest kissé gyengébb", március 21-én "a beteg izomereje a gyógytorna ellenére is stagnál", március 22-én "a beteg izomereje nem javuló" bejegyzések történtek. A drain eltávolítására március 21-én került sor, melyet követően neurológiai tünetek jelentkeztek a felperesnél. A felperesnél a március 12-i kivizsgálás során 2,56-os INR értéket rögzítettek, az ápolási lapok gyógyszerelési bejegyzései szerint a beteg március 17-én este Clexanet kapott, 18-án nem kapott, március 19-én ismét Clexane nevű véralvadásgátlót kapott. Az orvosi dokumentációk között nincs adat arra nézve, hogy a műtétet megelőzően ellenőrizték volna laboratóriumban az INR értéket. A kontroll MRI vizsgálat március 23-án történt meg, amely a gerinccsatornában vérömleny jelenlétét igazolta. A vizsgálat során a gerincvelő kompresszió mértéke az előzőekhez képest számottevően fokozott volt, ezért még ugyanezen a napon ismét műtétet végeztek, melynek során a kemény burok felett és a lágyrészekben elhelyezkedő vérömlenyt eltávolították, a sebet drain cső behelyezése mellett zárták.

Április 7-én a felperest a ... Megyei Kórház Rehabilitációs Osztályára szállították át, ahol járástanítás történt. Az egészségügyi intézményből augusztus 1-jén bocsátották el, ekkor kerekesszékkel önállóan közlekedett, járókeret segítségével 10-15 métert tudott megtenni, továbbá széklet- és vizelettartási panaszai is voltak. Augusztus 22. és október 22. között a felperest ismét a rehabilitációs osztályon kezelték, ahol két könyökmankóval önállóan járóképessé vált, az október 7-i MRI vizsgálat gerincvelői kompressziót nem igazolt, de a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő károsodásának jelei voltak észlelhetők.

A felperesnél kialakult és jelenleg is észlelhető állapot az alperes által március 18-án elvégzett gerincsebészeti beavatkozás szövődményeként jelentkező vérzéssel és a következményes gerincvelő kompresszió által okozott gerincvelő károsodással áll ok-okozati összefüggésben. A szövődmény jelentkezésében a felperes társbetegsége (műbillentyű beültetés utáni állapot) miatt feltétlenül szükséges véralvadásgátló kezelés jelentős szerepet játszott. A felperesnél kialakult állapot vagy ahhoz hasonló a 2013-as és 2014-es műtétek elvégzése nélkül is nagy valószínűséggel bekövetkezett volna, ugyanis a műtétek elvégzése nélkül a gerincvelő kompresszió tartósan fennállt volna, mely hasonló, de hosszú távon akár súlyosabb tünetekhez vezethetett volna. A március 18-i beavatkozás során szakmai szabályszegés nem történt, ugyanakkor a felperes műtétet követő állapota és állapotváltozása nem követhető, a dekurzus és az epikrízis ellentmondásban áll egymással, az iratok közül hiányzik a műtétet megelőző laboratóriumi lelet. A felperes állapotrosszabbodásának konkrét időpontja egyértelműen nem állapítható meg, a dekurzusban állapotrosszabbodásra utaló bejegyzés március 20-án szerepel, az epikrízis március 21-i napon rögzít állapotrosszabbodást, amikor neurológiai tünetek is jelentkeztek. Ekkor az MRI vizsgálatot azonnal el kellett volna végezni, annak tényleges elvégzésére azonban csak március 23-án került sor. A gerincvelő kompresszió korábbi megszüntetése, tehát a vérömleny minél korábbi eltávolítása esetén a maradandó gerincvelő károsodás mértéke kisebb lehetett volna, így a tünetek kevésbé súlyosak, a gyógyulási esély jobb lett volna.