BH 1994.3.117 A sikkasztás és a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény elbírálása a módosított Btk. - összhatásukat tekintve enyhébb - rendelkezései szerint: a felfüggesztett börtönbüntetés tartamának enyhítése mellett a pénzmellékbüntetés mértékének emelése [Btk. 2. §, 309. §, 317. § (1) bek., Sztv. 10. §, 11. §, 12. §, 21. § (2), (3) és (5) bek., 48. § (1) bek. a) pont, 116. § (1) bek. b) pont, (5) és (6) bek.]

A megyei bíróság az 1992. április 7. napján hozott ítéletével a vádlottat folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 2 évi - 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 80 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a közkegyelmi rendelet alapján a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje megszűnik. A tényállás lényege a következő.

A vádlott adminisztrátorként dolgozott egy utazási irodában. Az iroda 1989. február 8-tól foglalkozott konvertibilis valuta eladásával és vásárlásával. E tevékenység végzése a vállalaton belül vizsgához kötött. Az iroda dolgozói közül ebben az időben csak a vádlott rendelkezett a vizsgával, így a valutapénztárosi feladatokat 1990. március 1-jéig ő látta el. A vádlott gyakorlatilag egyszemélyi ügyintézést végzett, melyet nem ellenőrzött senki. A pénztár átadásával, átvételével kapcsolatban jegyzőkönyv nem készült, holott a vádlott többször volt szabadságon és táppénzen is. Az iroda belső ellenőrzése nem funkcionált.

A vádlott munkakörébe tartozott a lakosság részére konvertibilis valuta eladása. Amennyiben az ügyfélnek a valutalapja alapján lehetősége volt az igénylésre, a konvertibilis valutát kiváltotta, és annak forintértékét befizette. A konvertibilis valuta eladásáról egy szigorú számadási bizonylat (valutaeladási szlip) készült. Ezen fel kellett tüntetni a valutát vásárló ügyfél nevét, lakcímét és személyi számát. A 3 példányban készült bizonylat egyik példánya a vásárló ügyfélhez került, aki a valuta átvételét a bizonylaton aláírásával igazolta. A második példányt a vádlott keltezési sorrendben lefűzte egy dossziéba. A valuta eladásából befolyt forintösszeggel a forintpénztár felé kellett elszámolnia oly módon, hogy kiállított egy bevételi pénztárbizonylatot, és csatolta ehhez a valutaeladási bizonylat harmadik példányát.

A forintpénztár felé elvileg mindennap el kellett volna számolni, de gyakorlatilag ez gyakran késéssel történt meg. A vádlott ugyanis 1989. február 8. napjától kezdődően bűncselekményeket követett el. Az irodában ügyfélként szerepelt magánszemélyek adatainak felhasználásával és aláírásaik hamisításával fiktív valutaeladási bizonylatokat állított ki. A rábízott pénztárból konvertibilis valutát (osztrák schillinget, német márkát, olasz lírát) tulajdonított el. Az így eltulajdonított külföldi fizetőeszközöket a "feketeforgalomban" a hivatalosat meghaladó áron értékesítette. Később az eltulajdonított valuták hivatalos árfolyamon számított forintellenértékét a pénztárba befizette. A befizetési pénztárbizonylathoz csatolta a fiktív valutaeladási bizonylatokat.

A vádlott a fiktív bizonylatok felhasználásával az általa kezelt valutapénztárból 1990. január elejéig több mint száz esetben, kb. 2 210 000 forint értékű valutát tulajdonított el, de az ellenértéket utólag a pénztárba befizette. A kár megtérült.

A vádlott haszna abból adódott, hogy a konvertibilis valutát a feketepiacon a hivatalos árfolyamnál magasabb áron értékesítette. Ennek pontos összege azonban nem állapítható meg.

A vádlott 1989 júliusában 1 200 000 forintért egy két és fél szobás OTP-lakást vásárolt. A lakás ellenértékét az általa kezelt valutapénztárból fizette ki.

1989 júliusában két alkalommal nagyobb összegű ATS-t és DEM-et vett ki a pénztárból, amit értékesített. Ez esetben a valuták hivatalos ellenértékét a forintpénztárba nem fizette be, mert a befolyt összeg a lakásvásárláshoz kellett. Az 1990. január hónapban elvégzett vizsgálat 245 000 ATS- és 12 500 DEM-hiányt mutatott ki.

1989. júliusában a felvett valuta - forintértéke kb. 1 500 000 forint volt, melyet a vádlott nem térített meg. A kár jelenleg is fennáll.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése miatt jelentett be fellebbezést. A legfőbb ügyész a másodfokú tárgyaláson a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését nem támadva, a fellebbezést az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezések szerint kiszabható súlyosabb pénzmellékbüntetés alkalmazása érdekében tartotta fenn. A cselekményének az új anyagi jogi szabályoknak megfelelő értékelését; a különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértése bűntettének vádja alól a vádlott felmentését; devizaszabálysértés és 2 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt az eljárás megszüntetését; a vádlott vagyon elleni cselekményének jelentős értékre elkövetettkénti minősítését indítványozta.

A fellebbezés a következők szerint alapos.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére kiterjedő beismerő vallomása, az azzal összhangban álló tanúvallomások, szakértői vélemények és okirati bizonyítékok alapján lényegében megalapozott tényállást állapított meg. Annak pontosítása annyiban szükséges, hogy a vádlott a fiktív bizonylatok felhasználásával az általa kezelt valutapénztárból összesen 3 760 000 forintnak megfelelő valutát tulajdonított el. A sikkasztás elkövetési értéke helyesen 3 760 000 forint. Ugyanerre az értékre valósította meg a vádlott a devizacselekményt is a valuták magánforgalomban hivatalost meghaladó áron történő értékesítésével.

Az irányadó tényállásból okszerűen következik a vádlott bűnössége.

A cselekmények helyes jogi megítélésénél - az 1993. május 15-én hatályba lépett, a büntető anyagi jogi szabályokat is módosító törvényi változásokra tekintettel - elsődlegesen azt kellett vizsgálni és eldönteni, hogy a jelen ügyben az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályban lévő törvényi rendelkezések alkalmazandók-e. A Btk. 2. §-a értelmében, ha az elbíráláskor hatályban levő új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.