A Fővárosi Ítélőtábla Bf.153/2012/7. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 20. §, 47. §, 83. §, 90. §, 244. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 76. §, 182. §, 258. §, 301. §, 331. §, 335. §, 349. §, 352. §, 371. §, 372. §, 375. §] Bírók: Halász Irén, Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.153/2012/7. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év szeptember hó 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és 2012. év szeptember hó 21. napján kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A sikkasztás bűntette miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 17.B.268/2008/72. számú ítéletét az I.r. és a II.r. vádlottak tekintetében megváltoztatja:

A II.r. vádlott a szabadságvesztése végrehajtandó részéből nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az I.r. és a II.r. vádlottakkal szemben alkalmazott vagyonelkobzás összegét fejenként 10.553.298 (tízmillió-ötszázötvenháromezer-kettőszázkilencvennyolc) Ft-ra mérsékli.

Az elsőfokú bíróság által megítélt polgári jogi igény összege helyesen 32.577.626 (harminckettőmillió-ötszázhetvenhétezer-hatszázhuszonhat) Ft.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Fővárosi Bíróság a 2012. január 13. napján kihirdetett 17.B.268/2008/72. számú ítéletével

az I.r. vádlottat 2 rb. sikkasztás bűntette (Btk.317.§.(1)(6) bekezdés a/ pont és Btk.317.§.(1)(5) bekezdés a/ pont) miatt - halmazati büntetésül - 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Vele szemben 32.527.364 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

a II.r. vádlottat 2 rb. bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette (Btk.317.§.(1)(6) bekezdés a/ pont és Btk.317.§.(1)(5) bekezdés a/ pont) miatt - halmazati büntetésül - 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés fele részének végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

Vele szemben 32.527.364 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

a III.r. vádlottat az ellene 2 rb. sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

a IV.r. vádlottat 2 rb. bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette (Btk.317.§.(1)(6) bekezdés a/ pont és Btk.317.§.(1)(5) bekezdés a/ pont) miatt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap - a végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

Vele szemben 32.527.364 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

Az V.r. vádlottat bűnpártolás vétsége (Btk.244.§.(1) bekezdés c/ pont) miatt 3 évre próbára bocsátotta.

Rendelkezett ítéletében az egyéb járulékos kérdésekről is, így az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényről, és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a II.r. vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a III.r., a IV.r. és az V.r. vádlottak vonatkozásában a fellebbezésre jogosultak tudomásul vették, így az 2012. január 23. napján jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.421/2012/1. számú átiratában a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nagyobbrészt a perrend szabályainak megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, az a büntetés kiszabása során az indokolási kötelezettség részbeni megsértésével csorbult, illetőleg aggályos a tárgyaláson a poligráfos szaktanácsadó szakértőkénti kihallgatása, ekkénti figyelmeztetése.

E relatív eljárási szabálysértések azonban - véleménye szerint - nem befolyásolták az ügy érdemi elbírálását.

A megállapított tényállást megalapozottnak tartotta, azt csupán ítéletszerkesztési szempontból, illetve összegszerűségek tekintetében látta szükségesnek korrigálni.

Az ítélet 8. oldalán a vádlottak személyi körülményeire vonatkozó megállapításokat a tényállás személyi részeként a történeti tényállás elé kell átemelni a Be.258.§.(3) bekezdés b/ illetve c/ pontjának megfelelően.

Az ítélet 7. oldal utolsó bekezdésében az Rt. kára helyesen 13,598.600 Ft.

A Kft. összesen 32.577.626 Ft-ot fizetett kártérítésként a Nyrt-nek és az Rt-nek.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett, és a megállapított tényállásból okszerűen vont le következtetést az I.r. és a II.r. vádlottak bűnösségére.

Nem tévedett a cselekmények jogi minősítésekor sem, de a cselekmény rendbeliségének indokolásánál az ítélet 29. oldal 1. bekezdésében tévesen tüntette fel a sértetteket, mert a súlyosabb bűncselekmény sértettje a Nyrt., az enyhébb bűncselekményé pedig az Rt.

Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során anyagi jogszabályt sértett, amikor nem vizsgálta az elkövetéskori, illetve az elbíráláskori anyagi jogszabályok alkalmazandóságát.