A Fővárosi Törvényszék P.20430/2015/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:51. § (1) bek., 2:52. § (1) bek.] Bíró: Jakabosné dr. Németh Monika

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/ 11.

A Fővárosi Törvényszék

A dr. Tóth Marianna (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperes,

a jogi referens jogi referens által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

személyiségi jogsértés iránti perében meghozta az alábbi

Í T É LE T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Adó-főigazgatóság külön felhívására 180.000,- (Száznyolcvanezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000,- (Százezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell 3 példányban benyújtania.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

Fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezésnek az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A kapitányság 2013. december 3. napján kelt ...-8/2013. bü. számú határozatával á felperes kiskorú gyermekeit, 1-es személyt, és 2-es személyt ideiglenes hatállyal a otthon Otthonába helyezte el ideiglenes hatállyal. Határozatában megállapította, hogy korábban már több alkalommal intézkedésre került sor a felperes, és a férje, 3-as személy bejelentése nyomán, melynek során a férj a felesége ittas állapotára, dühkitöréseire, öngyilkossági kísérletére, a felperes a férje erőszakos, tettlegességig fajuló viselkedésére hivatkozott és arra, hogy vele szemben távolságtartás elrendelésére is sor került. A határozatban foglaltak szerint a felperes ittasságát a 2013. július 4. napján történt rendőri intézkedés^ során az intézkedő járőr is tapasztalta, amely alkalommal a felperes elszállításra került a kórház Kórház Pszichiátriai Osztályára. A határozat rögzítette, hogy a helyszínre érkező rendőrök a gyermekeket több alkalommal rémült, zaklatott állapotban találták. A határozatban foglaltak szerint a felperes és 3-as személy által nem vitatottan az együttélés esetükben egyáltalán nem működik, kapcsolatukat nem tudják rendezni, újabb és újabb vitába keverednek, kölcsönös, sokszor tettlegességig fajuló vitáiknak a gyermekeik rendszeresen tanúi, akiket a látottak mélyein érintenek és megviselnek. A rendőrhatóság a határozatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdésére, azaz arra alapította, hogy a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezetük súlyosan veszélyezteti, emiatt pedig azonnali elhelyezésük szükséges.

Ezt követően a szülők a 2013. december 4. napján kelt közös kérelmükben kérték, hogy a gyámhivatal módosítsa a gyermekek gondozási helyét, és a gyermeket az anyai nagyszülő, gondozásába kerüljenek. Előadták, hogy azt a törekvést kívánják biztosítani, hogy mindketten felmérték annak a családi környezetnek a káros hatását, amely ide vezetett. Arra is hivatkoztak, hogy mindketten mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy a megromlott házasságot békés módon szüntessék meg, és minden tekintetben a gyermekeik érdekét biztosítsák. Előadták továbbá, hogy mindkettejüket megviselte a gyermekek gyermekotthonban való elhelyezése és határozott törekvésük az, hogy egymással szemben is mindent megtegyenek annak érdekében, hogy vitáik a jövőben ne legyenek. A felek meghallgatásán a felperes jogi képviselője is akként nyilatkozott, hogy (2013. december ...-7/2013.), hogy a szülők mindenre hajlandók, hogy normalizálódjon a helyzetük, az apának egyáltalán nem rossz a kapcsolata a gyermekekkel. 3-as személy nyilatkozata szerint(2013. december ...-9/2013.) szeretné, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt a gyermekek az anyai nagyszülőnél lennének, akinek eddig is napi szintű kapcsolata volt a gyermekekkel. A nagymama nyilatkozata alapján (2013. december ...-6/2013.) szeretné ha a gyerekek hozzá kerülnének, az apát elfogadja és elfogadhatónak tartja, hogy az apai kapcsolattartás az érdi otthonában valósuljon meg. A beavatkozónál végzett környezettanulmány (2013. december 6. település Járási Gyámhivatal) szerint, az érdi otthon alkalmas a gyermekek fogadására, a beavatkozó eddig is rendszeres kapcsolatot ápolt az unokáival. a családi ház tiszta, rendben tartott, a gyermekek gondozásában, nevelésében a beavatkozó fia 4-es személy is segítségére lesz. A nagyszülő valamint a szülők meghallgatása és az elvégzett környezettanulmányt követően 2013. december 6. napján hozta meg az elsőfokú gyámhivatal a ...-12/2013. számú határozatát, melyben az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek gondozási helyét megváltoztatta és a gyermekek gondozási helyeként az anyai nagyszülő érdi ingatlanát jelölte meg. Egyidejűleg szabályozta a szülők kapcsolattartási jogát a nagymama lakásán.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során hozta meg az elsőfokú gyámhatóság a ...55/2014. számú végzésével kijavított ...51/2014. számú határozatát, melyben annak fenntartásáról rendelkezett, egyúttal az anyai nagyszülőt a gyermekek gyámjául rendelte ki, és megállapította a szülők szülői felügyeleti jogának szünetelését. Módosította az apa kapcsolattartásának szabályait, annak ellenőrzött, felügyelt módon történő szabályozásáról rendelkezett az település Gyermekjóléti Központ helyiségében. Határozatában arra hivatkozott, hogy környezettanulmányt szerzett be a kiskorúak tartózkodási helyéről, mely szerint a gyermekek jól érzik magukat, beilleszkedtek, ellátottságuk megfelelő, a nagyszülő pedig vállalta a gyámságot, nála a gyermekek nevelése, ellátása biztosított, ízzel szemben a szülők egymáshoz való viszonya nem változott. Kifejtette, hogy a gyermekek érdeke egy kiegyensúlyozott, konfliktusoktól mentes családi környezet, ahol a testi, lelki és erkölcsi fejlődésük biztosított, ezt a nyugodt családi hátteret pedig jelenleg a beavatkozó tudja biztosítani. AZ apai kapcsolattartás tekintetében megállapította, hogy mind az apa, mind a nagyszülő konfliktusokról számolt be, amely miatt egymás ellen feljelentést is tettek, ez alapján pedig a korábban megállapított szabályok nem tarthatók fenn. Mindezek alapján megállapította, hogy az apái kapcsolattartás leginkább megfelelő módja a gyermekjóléti szolgálatnál felügyelt kapcsolattartás. A határozat azt is rögzíti, hogy a gyámhivatal pert indít a gyermekek nagyszülőnél történő elhelyezése érdekében.