A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20106/2015/1. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20922/2011/42., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20106/2015/1.*, 3212/2018. (VI. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.106/2015/12-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Visontai Csongor ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Kéri Szonja ügyvéd (fél címe.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. október 6. napján meghozott 35.P.20.922/2011/42. számú közbenső ítélete ellen az I. és II. rendű alperesek részéről 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét ítéletnek tekinti, azt teljes egészében megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. rendű alperesnek 763.010 (Hétszázhatvanháromezer-tíz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a II. rendű alperesnek 86.100 (Nyolcvanhatezer-száz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 666.000 (Hatszázhatvanhatezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a 35.P.20.922/2011/42. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes 1996 decemberétől, 2005 februárjáig élettársi kapcsolatban éltek. A közbenső ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes 1980-ban ismerkedtek meg, közöttük szerelmi kapcsolat alakult ki, mely 1981-ben megszakadt. A felperes, valamint az I. rendű alperes 1996 év folyamán ismételten bensőséges viszonyt alakítottak ki. 1996 decemberében a felperes, valamint ..., a felperes fia átköltöztek az I. rendű alperes I.rendű alperes címe szám alatti (a továbbiakban ... utcai) ingatlanába. 1997-ben a felperes és gyermeke, valamint az I. rendű alperes, a felperes felperes címe földszint 4. szám alatti (a továbbiakban ... úti) ingatlanába költöztek, ahol együtt laktak 2005 tavaszáig. Ekkor az I. rendű alperes ...re költözött. Az I. rendű alperes 1997 és 2005 tavasza között, bizonyos napokat lányánál, a II. rendű alperesnél vagy egyedül a ... utcai ingatlanában töltött, de életvitelszerűen a felperessel lakott együtt. A felperes és az I. rendű alperes együttélése alatt a háztartást a felperes vezette, a bevásárolásokat a felperes, valamint az I. rendű alperes közösen finanszírozta. A felperes és az I. rendű alperes ezen időszakban több családi és egyéb eseményen közösen jelentek meg, kapcsolatukat a nyilvánosság előtt folyamatosan felvállalták. Elhatározták, hogy ...n nyaralót vásárolnak, ezen kívül tervezték ... területén nagyobb lakás vásárlását életminőség javítása céljából.

A felperes keresetében a felek között fennállt élettársi kapcsolatra alapítva kérte az élettársi közös vagyon megosztását. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem vezettek a felperessel közös háztartást és esetükben gazdasági közösség fennállását sem lehet megállapítani.

Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság a Ptk. 578/G. §-ának (1) bekezdésére és a 685/A. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy a bírói gyakorlat az élettársi kapcsolat fogalmi elemének tekinti egyrészt a felek házasságkötés nélküli együttélését, másrészt a közös háztartást, végül pedig az érzelmi és gazdasági közösség fennállását azzal, hogy az egyes elemek megvalósulását nem egymástól elkülönülve, hanem összefüggésében kell vizsgálni. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság az élettársi kapcsolat fennállását a meghallgatott tanúk vallomására, a családi eseményekről készült fénykép és videó felvételekre és a felperes által becsatolt, egy másik bírósági eljárásban 2004. november 24. napján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe foglalt I. rendű alperesi nyilatkozatra alapította. A jegyzőkönyvben az I. rendű alperes tanúként úgy nyilatkozott, hogy a felperessel kb. 8 éve ismét együtt van és élettársi kapcsolatban is élnek. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperesi nyilatkozatra, valamint a felperes által csatolt fénykép és videó felvételek jellegére és készítésük időpontjára tekintettel tájékoztatta a feleket, hogy a perben az I. rendű alperest terheli annak bizonyítása, hogy 1996 és 2005 között élettársi kapcsolat nem állt fenn a felperessel. Okiratba foglalt nyilatkozatával ugyanis az I. rendű alperes nem csak annyit állított, hogy a felperessel együtt vannak, hanem ennél szorosabb kapcsolat fennállásáról adott számot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a felperes saját állítására vonatkozó bizonyítási indítványait előterjesztette, melyeket a bíróság foganatosított is.

A bíróság a tanúvallomások értékelés során abból indult ki, hogy azokat a tanúvallomásokat, amelyek az érzelmi kapcsolat fennállását kétségbe vonták, kirekesztette a bizonyítékok köréből, tekintettel arra, hogy a felperes és az I. rendű alperes saját megítélése szerint is, közöttük barát, barátnői kapcsolatot meghaladó viszony létesült. Azok a tanúk tehát, akiknek erről sem volt tudomásuk, nyilván az együttélésről sem rendelkezhetnek valós információkkal. A többi tanúvallomás alapján bizonyítottnak látta, hogy 1996 és 2005 között a felperes és az I. rendű alperes egy ingatlanban élt, amelyen nem változtat az a tény sem, az önálló ingatlanok meglétére és a peres felek életkorára tekintettel, hogy az I. rendű alperes a hét bizonyos napjait saját ingatlanában töltötte.

A gazdasági közösség fennállását ..., ... és ... tanúk vallomása alapján állapította meg, akik egybehangzóan nyilatkoztak, hogy a felek közösen határozták el, hogy ...n ingatlant vásárolnak, és egyéb ingatlan vásárlását is tervezték saját céljaikra. Ez olyan távlati cél, amely a közös jövőre vonatkozó együttműködést bizonyítja a mindennapi életvitel körét meghaladóan. Annak nincs jelentősége, hogy a felperes a ... ingatlan megvásárlásához konkrét anyagi eszközökkel hozzájárult-e, hiszen az erre vonatkozó döntés meghozatalába az I. rendű alperes a felperest is bevonta.

Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, melyben kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet változtassa meg és a felperes keresetét utasítsa el, egyben kötelezze a felperest mindkét alperessel szemben perköltség megfizetésére. Másodlagosan kérték az elsőfokú közbenső ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, miután a döntés alapját képező tényállás a közös gazdasági célok érdekében való együttműködés és háztartásvezetés tekintetében feltáratlan és megalapozatlan.

Előadták, hogy az élettársi kapcsolat törvényi tényállási elemeinek többsége nem valósult meg. Elsődlegesen a bizonyítási teher kiosztását sérelmezték. Vitatták, hogy a perben a bizonyítási kötelezettség az I. rendű alperesé lett volna. Több eseti döntésre hivatkozva kifejtették, hogy egy másik polgári peres eljárásban tanúként tett I. rendű alperesi nyilatkozat nem eredményezi az élettársi kapcsolat megállapítása iránti perben a bizonyítási teher megfordulását. A bizonyítási teher megfordulását az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem támaszthatják alá a becsatolt fotók sem. Ez teljes mértékben jogszabályba ütköző döntés, a fotók csak a többi bizonyíték között értékelhetőek. Ebből következően az alperesek tagadásával szemben, a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felek között az együttélésre, és az érzelmi és gazdasági közösségre is kiterjedő élettársi kapcsolat állt fenn.