A Fővárosi Törvényszék G.40312/2014/73. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, 224. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 312. §, 313. §, 318. §, 327. §, 332. §, 333. §, 339. §, 344. §, 359. §, 360. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. §, 89. §, 90. §, 95. §, 96. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 318. §, 350. §, 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 104. §] Bíró: Szondy István György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40312/2014/73.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40144/2016/7.

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

33.G.40.312/2014/73.

A Fővárosi Törvényszék (ügyvéd neve) (felperes címe. I. emelet 2.) által képviselt

(felperes neve) (felperes címe. I. emelet 2.) felperesnek,

(név) jogtanácsos (I.rendű alperes címe.) által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. r.

(név) jogtanácsos (cím) által képviselt

II.rendű alperes neve (cím) II. r.,

(Ü.I. neve) (cím) által képviselt

III.rendű alperes neve (cím) III. r. alperesek ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű alperesnek egyenként 3 000 000 (hárommillió) forint, a III. rendű alperesnek 3 556 000 (hárommillió-ötszázötvenhatezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 1 156 800 (egymillió-százötvenhatezer-nyolcszáz) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál kell négy példányban előterjeszteni.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

A Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek által becsatolt iratok, a "M.K." által megküldött okiratok, a felek nyilatkozata, valamint (tanúk neve) tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A ("K") (a továbbiakban: (K.)) költségvetési szervet a pénzügyminiszter egyetértésével (dátum) alapította meg a belügyminiszter. A (K.) előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv volt. A (K.) alaptevékenységként az Egészségügyről szóló törvény, valamint a Társadalombiztosításról szóló törvény és más vonatkozó jogszabályok keretei között elsősorban a III.rendű alperes neve hivatali szervezeti egységeinél, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezeti egységeknél, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezeteknél (központi és területi szervek) munkaviszonyban álló hivatásos, sor-, állomány és köztisztviselő állomány egészségügyi ellátását végezte. A (K.) az "Ep." (a továbbiakban: "Ep") által nem finanszírozott egészségügyi szabad kapacitása terhére nem igényjogosultak ellátását is végezhette.

A "Min." (K.) képviseletét a főigazgató-főorvos, illetve felhatalmazása alapján az SZMSZ-ben meghatározott vezetők látták el. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői saját szakterületükön képviseletre jogosultak voltak az alapító okirat alapján.

A "Min." (K.) alapító okiratát (dátum) napján az alapító elnevezésének jogszabályi változása miatt " I." (K.)-ra módosították.

A "Min." (K.) megszüntető okiratát (dátum) állította ki az igazságügyi és rendészeti miniszter. E dokumentum szerint a "Min." (K.) (dátum) hatállyal a pénzügyminiszterrel egyetértésben megszüntetésre került a felügyeletét ellátó "I. vezetője" vezetője által. A megszüntető okirat 2. pontja a 175/2007.(VI.30.) Kormányrendeletben foglaltakra hivatkozással rögzítette, hogy a "Min." (K.) feladatait a továbbiakban a "központi egészségügyi szolgáltató szervezet" (a továbbiakban: "központi egészségügyi szolgáltató szervezet" ) látja el. A Megszüntető okirat 3. pontja értelmében a "Min." (K.) alapfeladatainak átvételéről és a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról az "I. vezetője" (" I.") és a "Min." ("Min. neve röviden") közötti, (dátum) aláírt Megállapodás, továbbá annak elválaszthatatlan mellékletét képező 1. és 2. számú melléklete rendelkezett. A megszüntető okirat 3. pontja szerint a Megállapodásban foglaltak végrehajtása a megszűnés napjáig befejeződött.