A Kúria Mfv.10479/2014/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 275. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

Mfv.I.10.479/2014/9.

A Kúria a dr. Funtig Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pozderka Gábor ügyvéd és dr. Kiss Csaba ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 12.M.1393/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.642.043/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. május 13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.642.043/2013/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.1393/2011/18. számú ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 600.000 (hatszázezer) forint és 162.000 (egyszázhatvankettőezer) forint áfa együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3.272.200 (hárommillió-kettőszázhetvenkettőezer-kettőszáz) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A felperes 1989. június 1-jétől állt munkaviszonyban az alperes jogelődjével, illetve az alperessel számítástechnikai vezetőként. Az alperes a munkaviszonyát 2011. február 22-én kelt rendes felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a „költséghatékonyabb és racionálisabb adminisztratív működés elérése, ennek következményeként a központi adminisztratív és a közvetlen termelésirányítás területén átszervezéssel egyidejűleg létszámcsökkentést határozott el a társaság az ügyvezetői döntéssel".

A felperes a keresetében a rendes felmondás jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Álláspontja szerint a felmondás oka nem valós és nem okszerű. Az ennek közlését követő 8. napon az alperes a munkakörében új munkavállalóként M.B.-t alkalmazta informatikai főtanácsadóként.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.1393/2011/18. számú ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott megállapítva, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Kötelezte az alperest a felperes javára elmaradt munkabér, valamint 8 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű kártérítés megfizetésére. Marasztalta a felperes perköltségében, megállapította, hogy az illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a F. gyáregységben látta el az informatikai vezető munkakört. Feladatai közé tartozott a rendszergazdák munkáinak irányítása, vállalati szoftverek fejlesztése, külső partnercégekkel való kapcsolattartás, az általuk végzett munkák igazolása, a vállalati számítógépes rendszer üzemeltetésének a biztosítása. Feladatai operatív és tanácsadói tevékenységre oszlottak, közvetlen felettese az ügyvezető volt, részére biztosított informatikai tanácsadást.

Az alperesnél a D.GY.-ben 2007-től kezdődően alkalmazták termelésvezetőként A.J.-t.

2010. december 30-án az alperes informatikai szolgáltatásokra szerződést kötött a C. Kft-vel, amellyel kapcsolatos irányítási, tájékoztatási és ellenőrzési feladatokat a felperes látta el.

2011. januárjától az ügyvezetői feladatokat Sz.K. helyett Sz.GY. ügyvezető végezte, aki az ügyvezetői határozatban arról döntött, hogy 2011. első félévében létszámcsökkentéssel járó racionalizálást, a folyamatok újraszervezését kell végrehajtani az állami támogatás jelentős csökkenése miatt. Ez bizonyos telephelyek bezárásán túl munkaidő csökkentést is jelentett.

2011. március 1-jével az alperes alkalmazta M.B. munkavállalót informatikai főtanácsadó munkakörben Sz.GY. ügyvezető irányítása alatt. A munkaköri leírás szerint a feladata: véleményezi a vállalat informatikai rendszerét, tervezi az informatikai feladatok, vállalat informatikai és telekommunikációs üzemeltetését, továbbá részt vesz annak informatikai stratégiája kialakításában és előkészítésében, tanácsokat ad az ügyvezetőnek mindezen munkakörökben, véleményezi az informatikai és telekommunikációs beruházási folyamatok és döntések előkészítését, ellátja az informatikai részleg koordinálását, ellenőrzését és irányítását.

Az elsőfokú bíróság M.B., K.K.T., A.J., V.Z., Sz.K. és Sz.GY. tanúk vallomása, a munkaköri leírások összevetése alapján -figyelemmel a felek perbeli előadására- megállapította, hogy a rendes felmondás oka, az átszervezés és a racionalizálás nem valós, mert a felperes munkakörét új munkavállalóval töltötték be 2011. március 1-jén M.B. személyében. A létszámleépítés nem valósult meg, ezáltal a költséghatékonyság, mint az igazgatói utasításban az átszervezés indoka szintén nem volt valós figyelembe véve, hogy az új munkavállaló foglalkoztatása a felperesével megegyező munkabérrel történt.

A.J. a felperes munkakörének csak kis részét, míg M.B. a nagyobb részét vette át. M.B. és a felperes munkaköri feladatai között nagyobb részt átfedés van. Mindkét munkavállaló - munkaköri leírásuk szerint - véleményezi a vállalat informatikai rendszerét, annak biztonságát, mindkét munkavállaló részt vesz a vállalati stratégia és a vállalat informatikai stratégiájának kialakításában, véleményezésében, emellett javaslattételi jogkörrel is rendelkeznek az ügyvezetők felé. Feladatuk az informatika és a telekommunikációs folyamatok, stratégiák előkészítése és véleményezik az informatikai telekommunikációs folyamatokat és a döntések előkészítését.

A felmondás jogellenessége folytán kötelezte az alperest - a felperes által kért 12 havi átlagkereset helyett - 8 havi átlagkeresetnek megfelelő átalánykártérítés megfizetésére, továbbá a felmondástól az ítélethozatalig terjedő időszakra az elmaradt munkabér megtérítésére.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.642.043/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta azzal, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 2014. április 25-én szűnt meg. A felperes keresetfelemelésére tekintettel kötelezte az alperest a felperes javára további elmaradt munkabér kamattal növelt összegű megfizetésére. Marasztalta az alperest a felperes javára másodfokú perköltségben. Megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtettekkel, azt annyiban egészítette ki, hogy a jogalap vonatkozásában utalt az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 89. § (1) - (3) bekezdésében foglaltakra, valamint az MK 95. számú állásfoglalásra. A jogellenesség jogkövetkezményeire vonatkozó döntés az Mt. 100. § (2), (9) - (6) bekezdés rendelkezéseire alapította.