A Fővárosi Törvényszék Mf.642043/2013/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 247. §, 253. §, 254. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §, 100. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Albrechtné dr. Viniczai Éva, Farkas Beáta, Slimbarszki Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1393/2011/19., *Fővárosi Törvényszék Mf.642043/2013/4.*, Kúria Mfv.10479/2014/1., 3107/2016. (V. 24.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

....Mf..../2013/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Funtig Zoltán ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Pozderka Gábor ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ....M..../2011/18. számú ítélete ellen az alperes által 19. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t .

A Fővárosi törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyja azzal, hogy a felperes munkaviszonya alperesnél 2014. április 25-én szűnt meg.

A felperes kereset felemelésére tekintettel kötelezi alperest, hogy fizessen meg felperesnek elmaradt munkabér címén további 3.543.564,- Ft-ot, és ennek az esedékesség középarányos idejétől, azaz 2014. január 8-tól a kifizetésig járó törvényes kamatát.

Kötelezi alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül felperesnek 152.000,- Ft + áfa, azaz 193.040,- Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva megállapította, hogy alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A jogellenesség jogkövetkezményeként kötelezte alperest 13.634.114,- Ft elmaradt munkabér és kamata, valamint nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő átalány kártérítés címén 4.049.792,- Ft megfizetésére. Ezen túlmenően az alperest 303.734,- Ft + áfa perköltségben marasztalta, és rendelkezett az eljárási illeték állam általi viseléséről.

Ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felmondás okaként megjelölt átszervezés, létszámleépítés nem valós, mert a felperes munkakörét újonnan felvett munkavállalóval töltötték be, és nem valósult meg a célként megjelölt költséghatékonyság sem, hiszen 1. személy foglalkoztatása ugyanolyan munkabérrel történt, mint korábban felperesé. A keresettel támadott felmondó intézkedés tehát jogellenes, ezért felperes az elmaradt munkabérére jogosult, amit az elsőfokú bíróság az ítélethozatal napjáig 506.224,- Ft átlagkereset figyelembe vételével 13.634.118,- Ft-ban határozott meg. Részben találta alaposnak a felperes átalány kártérítés iránti igényét - mérlegelve a felperes munkaviszonya fennállásának időtartamát, a jogsértés súlyát, nyolc havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte e jogcímen az alperest.

Bár az ítélet rendelkező része erre nézve rendelkezést nem tartalmaz, azonban az indokolásból kitűnik, hogy a felperes ezt meghaladó - további négy havi átlagkeresetnek megfelelő átalánytérítés iránti igényét az elsőfokú bíróság elutasította.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, tartalmilag annak részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségekben marasztalását kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mivel az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a tanúvallomásokat, azokból egyes részleteket kiragadva, az ellentmondások tisztázása nélkül csak azok bizonyos részeit vette figyelembe. 2. személy, 3. személy, 4. személy, 1. személy és 5. személy is megerősítették, hogy a felperes munkaviszonya megszüntetését követően a munkakörét 3. személy vette át, továbbá 1. személy nem a felperes által végzett operatív informatikai vezető tevékenységet látott el, hanem egyfajta stratégiai tanácsadást nyújtott az informatika, telekommunikáció területén. Az elsőfokú bíróság a döntését 5. személy szubjektív véleményével támasztotta alá, figyelmen kívül hagyva azon bizonyított tényt, mely szerint az alperes az átszervezés, racionalizálás részeként a felperesen kívül más munkavállalót (6. személy informatikus) is elbocsátott az informatikai területről. A periratokból kitűnik, hogy alperesnél a tárgyi időszakban a teljes szervezetet érintő átszervezés zajlott le, a felmondás indoka tehát valós és okszerű volt.