A Fővárosi Törvényszék P.25382/2007/8. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 224. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §, 301. §, 302. §, 324. §, 327. §, 375. §, 523. §, 667. §, 679. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.25.382/2007/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Fuchs Júlia (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(cím.) felperesnek,

a dr. Szabó Gyula Mihály (cím.) ügyvéd által képviselt

név (cím.) I. r. alperes,

név (cím.) II. r. alperes,

III.rendű alperes neve(cím.) III. r. alperes,

a dr. Kanizsai Nagy András (cím.) ügyvéd által képviselt

név (cím.) IV. r. alperes ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.200.000.- (kétmillió-kétszázezer) Ft-ot, ennek 1999. november 29-től 2000. augusztus 31-ig évi 20%-os, 2000. szeptember 1-jétől 2004. április 30-ig évi 11%-os, majd 2004. május 1-jétől a kifizetésig járó, és a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező összegű kamatait.

Kötelezi az II. és III. r. alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül fejenként 1.100.000.- (egymillió-egyszázezer) Ft - 1.100.000.- (egymillió-egyszázezer) Ft-ot, valamint ezen összeg után a fentiek szerint részletezett késedelmi kamatot.

A II. és III. r. alperesek a fenti tartozásért saját vagyonukkal felelnek a cím alatti ingatlan értékesítéséből részükre befolyt vételár erejéig.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresi a földhivatalt a perfeljegyzés törlése iránt..

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a IV. r. alperesnek 100.000.- (százezer) Ft + áfa, összesen 120.000.- (százhúszezer) Ft, míg az I-II-III. r. alpereseknek ugyancsak 100.000.- Ft + áfa, összesen 120.000.- (százhúszezer) Ft ügyvédi munkadíjat.

A 12.300.000.- (tizenkétmillió-háromszázezer) Ft-ban megállapított perérték alapján felmerülő 738.000.- (hétszázharmincnyolcezer) Ft illetékből 246.000.- (kétszáznegyvenhatezer) Ft-ot az I. r. alperes, míg 492.000.- (négyszázkilencvenkétezer) Ft-ot a felperes köteles az államnak, külön felhívásra, megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 4 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes volt a tulajdonosa a (cím) ingatlannak. Ebben az ingatlanban élt lányával, annak házastársával és két gyermekükkel. Miután a lakás kicsinek bizonyult azt 1997. május 13-án értékesítette 3 millió forintért. Ebből valamint saját 1 400 000.-Ft-os készpénz vagyonából vásárolta meg a (cím) sz. alatti ingatlant leánya (név) javára 1997. július 8-án. A szerződésben csupán (név) szerepelt vevőként. (név)és a felperes 1997. november 28-án vételi jog engedése iránti szerződést kötöttek a vásárláshoz nyújtott, összesen 4 400 000.-Ft biztosítására. Erre a jogi megoldásra azért került sor, mert a felek abban állapodtak meg, hogy (név) és az I. r .alperes a vételárral megegyező összeget a felperesnek a későbbiekben visszafizetnek, azonban kölcsönt kívántak felvenni az önkormányzattól, ezért tehermentes ingatlanra volt szükségük. A szerződésben (név) vételi jogot biztosított a felperes javára. 2 éves időtartamra. Az adásvételi szerződést a telekkönyvbe 1999. január 20-án nyújtották be bejegyzés végett, (név)tulajdonjogát azonban csak 2004. március 31-én jegyezték be.

A felperes leánya haláláig vételi jogával nem élt, az ingatlanba nem költözött be - csupán ingóságai egy részét helyezte el itt - bár bejelentett lakcíme ez az ingatlan volt, ténylegesen élettársa ingatlanában élt.

(név) 2002. március 20-án elhunyt. Hagyatékát a közjegyző a 2005. április 25. napján kelt 1145.Kjő.XVI/51/2005/10. sz. hagyatékátadó végzéssel ½-ed arányban a néhai férjének (I. r. alperes), ¼ -ed - ¼-ed arányban törvényes öröklés jogcímén gyermekeinek (II. és III. r. alpereseknek) adta át.

A felperes több ízben is kérte lánya halálát követően az I. r. alperest a 4 400 000.-Ft megfizetésére. Az I. r. alperes nem vitatta, hogy a felperesnek 4 400 000.-Ft erejéig jogos kötelmi igénye van, azt az ingatlan értékesítéséből kívánta fedezni. A felek között kialakult vita, ügyvédi levelezés során az I. r. alperes 4 000 000.-Ft megfizetését ajánlotta fel a felperes részére.

Ilyen előzmények után a felperes 2005. október 4-én fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperesekkel szemben 4 400 000.-Ft kölcsön visszafizetése iránt. Előadta, hogy a vételi szerződés alapján az általa a vételár biztosítására nyújtott összeget az alperesek nem hajlandók visszafizetni, azonban a perbeli ingatlant értékesíteni kívánják, ezért kérte egyben perfeljegyzés elrendelését is.

Az alperesek ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a bíróság a perfeljegyzésre irányuló kérelmet elutasította 2006. március 31-én. A végzés indokolása szerint perfeljegyzés elrendelésének kölcsön visszafizetése iránti követelés esetén nincs helye az 1997. évi. XCLI. törvény 64. § alapján.

A felperes a 2006. április 18-án érkezett keresetmódosításában a (cím) szám alatti ingatlan tekintetében tulajdonjoga megállapítását kérte. Előadta, hogy lánya a vételár visszafizetésére ígéretet tett, ebben azonban az I. r. alperes megakadályozta. Álláspontja szerint az általa biztosított vételárból egy ingatlan került megvásárlásra és miután az ehhez általa nyújtott pénzösszeget nem fizették vissza a részére, ezért őt a tulajdonjog illeti meg. Ismét kérte a per feljegyzését és a keresetmódosításra tekintettel a korábbi elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, továbbá kérte a keresetlevél áttételét az ingatlan fekvése szerint illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz

A Pécsi Városi Bíróság a pert megszüntette és elrendelte a keresetlevél áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.