BH 1999.8.349 I. A lakást jogszerűen használó tulajdonos is megvalósíthatja a magánlaksértést, ha a zárat lecserélve a lakás használatára úgyszintén feljogosított volt házastársát és gyermekeit megakadályozza abban, hogy a lakásba bejussanak [Btk. 176. § (1) és (3) bek.].

II. A magánlaksértés tényállásszerűségéhez megkívánt erőszak dolog elleni erőszakkal is megvalósulhat, amelynek fogalomkörébe az új zár felszerelése is beletartozik [Btk. 176. § (1) és (3) bek.].

A városi bíróság az 1997. december 2-án kelt, a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályában fenntartotta. Ebben az első fokú bíróság a terhelttel szemben magánlaksértés vétsége miatt 80 napi tétel - egynapi tételenként 120 forint -, összesen 9.600 forint pénzfőbüntetést szabott ki.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1998. március 17-én kelt végzésével az első fokú bíróság határozatát megváltoztatva megállapította, hogy a terhelt elkövette a magánlaksértés vétségét, és ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.

A tényállás lényege szerint a terhelt a sértett elvált férje. A bíróság mindkettőjüket feljogosította az ingatlan használatára. 1995. július 29. napjáig ezt az ingatlant használta a sértett is a három gyermekével. Ezen a napon a távollétüket kihasználva, a terhelt a bejárati ajtón a zárat lecserélte, és ezáltal lehetetlenné tette számukra, hogy oda visszatérjenek; a sértettet és gyermekeit ténylegesen kizárta az ingatlanból.

A határozat indokolása a Btk. 176. §-a (1) és (3) bekezdésének a megjelölésével kifejti, hogy a magánlaksértés tárgya a tulajdoni viszonyoktól függetlenül, a tényleges állapot szerinti zavartalan lakáshasználat biztosítása, így a terhelt tulajdonosi pozíciójának a büntetőjogi felelősség szempontjából nincs jelentősége.

A jogerős határozatok ellen a terhelt és a védője terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt, a büntető anyagi jog szabályainak sérelmére hivatkozással, felmentés érdekében. Az indítvány szerint a terhelt ugyancsak használati joggal rendelkezett, ezért a cselekménye nem más lakása ellen irányult. Továbbmenően az elkövetés módjaként a törvényben megkívánt erőszak, fenyegetés vagy hivatalos eljárás színlelése sem állapítható meg. Így érvelésük szerint tényállási elemek hiányában a terhelt nem követett el bűncselekményt.

A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, álláspontja szerint a Btk. 176. §-ának (3) bekezdésében írt akadályozás az (1) bekezdés szerinti aktív, erőszakos tevékenységgel valósult meg a zár lecserélése útján, az tehát kimeríti a dolog elleni erőszak fogalmát. A magánlaksértés megnyilvánulhat a közös lakáshasználat esetében a másik jogosult akadályozásával is. Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn.