A Fővárosi Törvényszék P.21752/2020/44. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §] Bíró: Schöck Beatrix

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.21752/2020/44.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20102/2022/4. (ÍH 2022.84), Kúria Pfv.20797/2022/5.

***********

Fővárosi Törvényszék

40.P.21.752/2020/44.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Hubay Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

a Molnár és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Molnár István) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 3.000.000,- (hárommillió) forint + 810.000,- (nyolcszáztízezer) forint áfa, mindösszesen 3.810.000,- (hárommillió-nyolcszáztízezer) forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget.

Az eljárás illetéke 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint, melyet a felperes személyes illetékmentessége folytán a magyar állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken elektronikus úton lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

Az alperes biztosító társaság, a felperes pedig egyházi jogi személy.

A felperes tulajdonában áll a ingatlan címe. szám alatti épület, melyben a tér neve tér felőli lépcsőház földszintjétől kiindulva tűz keletkezett 2019. január 23. napján, mivel az itteni ajtó nyílásában lévő, hajléktalan személyek által elhelyezett ágymatracot három fiatal szándékosan meggyújtotta, és az ekként keletkezett tűz az ajtónyíláson át a lépcsőházon keresztül az emeletekre is elterjedt.

A tűzeset folytán a felperesi épületben jelentős mértékű kár keletkezett.

A felperes a káresemény időpontjában 2012/40137 - All Risks vagyon, és 2012/40138 - Kombinált felelősség elnevezésű biztosítással rendelkezett az ingatlanra az alperesnél. Ez a szerződés összesen 72 felperesi telephelyre vonatkozik, beleértve az idegen és saját tulajdonú ingóságokat is.

A felperes a káresemény napján kárbejelentéssel élt az alperes felé. A tűz okozása miatt megindított büntetőeljárás folyamatban van, azonban az elkövetők tettüket már elfogásukkor beismerték, előadták, hogy gyújtogatási céllal közelítették meg a hajléktalan matracát, azt fel kívánták gyújtani.

Az alperes kárfelmérést végzett, ezt követően először úgy nyilatkozott, hogy a káreseményt nem tekinti biztosítási eseménynek, majd ezen nyilatkozatát visszavonta, és a büntetőeljárás időszerű eredményéhez képest is várakozó álláspontra helyezkedett, majd a felperes kártérítési igényét elutasította.

A felperes módosított keresetében (2021. február 11.) elsődlegesen, másodlagosan és harmadlagosan is azt kérte, hogy a bíróság 1.743.513.790,- forint biztosítási szolgáltatás, harmadlagosan kártérítés, és ezen összeg után 2020. január 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kötelezze az alperest. A kereseti kérelmek egymással eshetőleges viszonyban álltak.

Elsődleges keresete kapcsán a felperes előadta, hogy a felperes és az alperes között érvényes biztosítási szerződés állott fenn a káresemény bekövetkeztekor, a bekövetkezett tűz biztosítási esemény pedig nincs a kockázatok köréből kizárva, ezért az alperes biztosításra köteles. Keresete jogcímeként a Ptk. 6:439. §-nak (1) és (2) bekezdését és a 6: 462. §-át, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 124. §-ának (2) bekezdését jelölte meg.

Másodlagos keresete körében a felperes előadta, hogy a biztosítási szerződés nem tartalmaz kizárást a tűz biztosítási esemény körében, mivel a felek a szerződés megkötése során és azt követően sem tárgyalták meg egymással a biztosítási eseményeket és a kizárási feltételeket. Az alperes egyedi, írásbeli figyelemfelhívást nem alkalmazott a kizárások kapcsán, holott szóban úgy tájékoztatta a felperest a biztosítási szerződés típusáról, jellegéről, hogy az minden kárveszélynemre fedezetet nyújt. A szerződéshez kapcsolódó AR Z03 záradék a szándékos rongálásról (vandalizmus) szól, azonban megfogalmazása nem egyértelmű, ellentétes az általános kizárási szabály vonatkozó részével. Vélekedése szerint a gyújtogatás és a szándékos gyújtogatás fogalmai tisztázatlanok maradtak a szerződésben. Úgy találta, hogy a záradék kizáró rendelkezése szemben áll a szokásos szerződési gyakorlattal (e körben más biztosító társaságok kárbiztosítási szabályzatát kérte figyelembe venni), és emiatt azt külön meg kellett volna tárgyalnia a feleknek, illetve azt a felperesnek ezt követően külön el kellett volna fogadnia, ami nem történt meg. Vitatta, hogy a nevében szerződő cég1 biztosítási alkusz lett volna, s ekként képviselhette volna a felperest, mert álláspontja szerint az alkusz az alperes ügynökének minősült. Másodlagos keresete vonatkozásában a fenti jogszabályhelyek mellett a Ptk. 6:78. §-ának (1), (2) és (3) bekezdését, 6:86. §-ának (1) és (2) bekezdését, a Bit. 152. §-ának (1) és (2) bekezdését, a 4. számú mellékletének A) pontját jelölte meg.

Harmadlagos keresete tekintetében a felperes új tényállási elemet nem adott elő, azonban a kereset jogalapját további jogcímre építette, a Ptk. 6:62. §-ának (1), (3) bekezdéseit, 6:77. §-ának (2) bekezdését, 6:78. §-ának (2) bekezdését, 6:142. §-át, 6:143. §-ának (1), (2) és (3) bekezdését jelölte meg. Azaz a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség alapján kérte teljes kára megtérítésére kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy a biztosító megszegte a szerződéskötéskori együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét.