BH 1983.4.160 I. Hiánypótlásnak akkor van helye, ha a fellebbezés nem felel meg a törvényben meghatározott kellékeknek. Ha a fél a fellebbezésében határozott fellebbezési kérelmet terjeszt elő, és megjelöli azt is, hogy milyen okból kéri az első fokú határozat megváltoztatását, nincs helye hiánypótlás elrendelésének [Pp. 235., 95. §].

II. Ha a fél a beadványa előterjesztésével egyidejűleg nem teljesíti az illetéklerovási kötelezettségét, a bíróság a jogi képviselő útján eljáró felet is köteles figyelmeztetni arra, hogy ha beadványát újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felhívás jogszerű volt-e, a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók [Pp. 95. § (2) bek.].

A méhészkedéssel foglalkozó felperesek keresetükben méhállományukban keletkezett különböző összegű káruk megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság a perben szakértőt hallgatott meg. A szakvélemény és a per egyéb adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes által végzett permetezés olyan vegyszerekkel történt, amelyek a méhek elhullását nem okozhatták, ezért a bíróság a felperesek keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelyben az alperes marasztalását kérték kereseti kérelmüknek megfelelően. A fellebbezés indokolása szerint a bíróság által elfogadott szakvélemény tárgyi tévedést is tartalmaz. A bíróság nem vizsgálta, hogy az alkalmazott permetlé abban a töménységben okozhat-e méhpusztulást. Nem vette figyelembe, hogy a permetezés fő hordási időben, előzetes értesítés nélkül történt, és a vizsgálat lefolytatását az alperes gátolta, mivel a méhhullákat nem továbbította. A felperesek a fellebbezés részletesebb indokainak előterjesztésére és a fellebbezési illeték lerovására 15 nap haladékot kértek.

A járásbíróság 1981. február 14. napján kézbesített végzésében felhívta a felpereseket, hogy a fellebbezésük indokát három napon belül terjesszék elő és az eljárási illetéket róják le. A fellebbezés kiegészítése - a három napos határidő eltelte után - február 23. napján érkezett meg a bírósághoz.

A járásbíróság a február 24. napján kelt végzésével a fellebbezést elutasította, mivel a felperesek a megadott határidőn belül a hiánypótlásnak nem tettek eleget.

A végzés ellen benyújtott fellebbezésükben a felperesek előadták, hogy a fellebbezést február 17. napján adták postára, nem ajánlott levélben, ezért a járásbíróság felhívásának határidőben eleget tettek.

A megyei bíróság végzésével az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. A csatolt borítékon levő postai bélyegzésből a postára adás időpontját nem lehetett megállapítani. Mivel a feladás nem ajánlott küldeményként történt, a feladás pontos napját a postahivatal sem tudta megállapítani. A megyei bíróság állásfoglalása szerint az első fokú bíróság a hiánypótlásra megfelelő határidőt adott, annak a felperesek nem tettek eleget, ezért a járásbíróság jogszabály szerint járt el, amikor a felperesek elkésett fellebbezését elutasította.

A jogerős végzés ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. 235. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A