A Kúria Gfv.30048/2022/4. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Simonné dr. Gombos Katalin

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Gfv.VI.30.048/2022/4.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

Az I. rendű felperes: ...

Az II. rendű felperes: ...

A felperesek képviselője: dr. Ravasz László ügyvéd

Az I. rendű alperes: ...

A II. rendű alperes: ...

Az alperesek képviselője: dr. Dancs Gergely ügyvéd

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.222/2021/4. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Székesfehérvári Járásbíróság 4.P.20.516/2019/61. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 203.100 (kétszázháromezer-egyszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek keresetükben a köztük és az I. rendű alperes, valamint az O... J... Zrt. között 2007. május 18-án létrejött deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánítását kérték azzal, hogy a felperesek az árfolyamkockázatot csak korlátozott mértékben, 180 HUF/CHF árfolyamig kötelesek viselni, minélfogva a II. rendű alperes felé fennálló tartozásuk 10.154.958 forint, amelynek megfizetésére 100 havi részletfizetés engedélyezését kérték. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződésre vonatkozó közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak, a közjegyző végrehajtási záradék kibocsátása tárgyában adott nyilatkozata semmis, illetve hogy a közjegyzői okiratba foglalt felmondás érvénytelen.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

[3] Határozatának indokolása szerint megállapította a felperesek részéről a szerződéskötést megelőzően aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat és a szerződés együttes értelmezésével, hogy az árfolyamkockázat mibenlétéről és összefüggéseiről a felperesek részére adott tájékoztatás - a 2/2014. PJE határozat és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-186/16., C-51/17. számú ítéleteiben adott szempontrendszer alapján - megfelelt az érthető és világos megfogalmazás követelményének, miből következően nem volt megállapítható az adott szerződéses feltétel tisztességtelensége, illetve ez okból a szerződés érvénytelensége. Nem fogadta el a felperesek hivatkozását a közjegyzői okiratba foglalás és záradékolás feltételeinek hiányát, valamint a felmondás érvénytelenségét illetően sem.

[4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai alapján - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) és (4) bekezdése alapján helybenhagyta.

[5] A jogerős ítélet indokolása szerint a törvényszék a fellebbezéssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az elsőfokú ítélet jogi álláspontja mind a szerződés célját, mind az árfolyamkockázat megítélését tekintve megfelelt a Kúria ítélkezési gyakorlatának, idetartozóan a Pfv.I.20.521/2020/9. számú ítéletnek, továbbá a 2/2014. számú és a 6/2013. PJE határozatoknak, a II. rendű alperes tájékoztatásával összefüggésben hozott eseti döntéseknek (Gfv.VII.30.072/2020/9., Gfv.VII.30.301/2020/14., Gfv.VII.30.363/2020/9.), az EUB C-51/17. és C-186/16. számú döntéseinek. A felperesek nem igazoltak a közjegyzői okiratba foglalt szerződéstől eltérő szerződéses célt, és nem állították maguk sem a felmondás jogellenességét amiatt, mert tartozásuk elenyésző volt. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy a felmondás időpontjában az átszámított lefuttatásnak megfelelően fennállt tartozásuk, annak összege jelentéktelennek nem nevezhető, ami a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) kölcsönszerződésre vonatkozó szabályozása alapján is lényeges szerződésszegésnek tekintendő, amelyre tekintettel a felmondás alapítható volt.

[6] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján. Felülvizsgálni kért jogszabálysértésként a Pp. 279. § (1) bekezdését és az rPtk. 209/A. § (2) bekezdését jelölték meg.