A Budapest Környéki Törvényszék P.20291/2015/72. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §] Bíró: Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

... Törvényszék

Ügyszám: 20.P.20.291/2015/72.

A ... Törvényszék a ...) által képviselt felperes neve ...) felperesnek - a ... (fél címe 4) által képviselt alperes neve (... alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a meghozta a következő

ÍTÉLETET.

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes egészséghez fűződő jogát azon magatartásával, hogy a 2015. április 7.-től 2015. április 28. napjáig terjedő időszakban nem biztosította felperes számára a dohányfüstmentes környezetet a felperes kórtermi elhelyezése során.

Ezt meghaladóan a törvényszék a keresetet elutasítja.

Megállapítja, hogy a felmerült 90.000.- (kilencvenezer) forint összegű le nem rótt eljárási illetéket peres felek helyett az állam viseli.

Megállapítja a törvényszék, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíját peres felek helyett szintén az állam viseli.

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 26.250.- (huszonhatezer-kettőszázötven) forint perköltséget.

Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 22.020.- (huszonkettőezer-húsz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, három példányban a ... Törvényszéken fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést a ... Ítélőtábla bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárás során kötelező.

INDOKOLÁS:

A törvényszék felperes keresetleveléből és előkészítő irataiból, valamint az általa becsatolt iratokból, egészségügyi dokumentumokból, alperes jogi képviselőjének ellenkérelméből írásbeli védekező irataiból, továbbá az érdektelen tanúk vallomásából az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a perbeli időszakot megelőzően , évek óta neuropszichiátriai gyógykezelés alatt áll változó intenzitású depressziós állapotai miatt, ezen túlmenően magas vérnyomás megbetegedésben is szenved és évek óta gyógyszeres kezelés alatt áll. 2015. április 16. napján az alperes tüdőgyógyászati szakrendelésén a vérnyomáscsökkentő szerek módosítását javasolták.

A felperes 2015. április 7. napjától 2015. április 28. napjáig az alperesi kórházban tartózkodott munkavégzés céljából történő kivizsgálás végett.

Az alperesnél a dohányzás az előírások szerint tilos, arra csak külön erre a célra kialakított helyeken őrkíséret mellett van lehetőség. A felperes bejelentésére a saját kórtermében elszenvedett dohányzás miatt az alperesnél fegyelmi eljárás került lefolytatásra. A biztonsági ellenőrzés eredményeként ... fogvatartottnál dohányárut találtak, melyet lefoglaltak, a bejuttatáshoz szükséges eszközökkel együtt, majd fegyelmi eljárást is lefolytattak ellene. A perbeli időszakban tanú1 tanú a felperessel egy kórteremben volt, ahol óránként valaki mindig dohányzott, mely a felperest is zavarta, ezt a jelenlévőknek szóvá tette, de az eredményre nem vezetett. Rendszeres ellenőrzés ebben a kórteremben a perbeli időszakban nem volt. A kórterembe vagy a hozzátartozók juttatták be a dohánytermékeket, vagy pedig törülközők összekötésével annak ablakából húzták fel azt az ott lakók.

Az alperesnél 2015. szeptember 9. napján ombudsmani vizsgálat történt, melyről .... szám alatt az alapvető jogok biztosa jelentést készített. Ezen jelentés főbb megállapításai az alábbiak:

"Egyes betegek cigarettát csempésznek a kórtermekbe, ahol a többiek jelenlétében dohányoznak, amit a nem dohányzó betegek sérelmeztek.A kórházban tilos a dohányzás. A nem dohányzó betegek védelmét szolgáló jogszabályi előírások, valamint a házirend betartása, illetve betartatása a kórház feladata. A nem dohányzó betegeknek az Alaptörvény 20. cikk (1) bekezdésében biztosított testi és lelki egészséghez fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, hogy a kórház a kórtermekben a nem dohányzók védelmére vonatkozó előírásokat nem képes betartani. A kórház a felügyelők esetében még a nemek szerinti elkülönítést is figyelmen kívül hagyja. Ajánlásként az ÁJBT. 31. § (1) bekezdése alapján a biztos felkérte a ... Kórház főigazgató főorvosát arra, hogy gondoskodjon a nem dohányzó betegek védelmét szolgáló előírások betartásáról.

Felperes kereseti kérelmét először személyesen, majd pedig pártfogó ügyvédje útján terjesztette elő. Elsődlegesen személyiségi jog megsértéséből eredően 1.500.000.- forint sérelemdíj megfizetését kérte azzal, hogy a személyiségi jogsértés tényalapja az, hogy az alperesnek biztosítani kellett volna a felperes ott tartózkodása időszakában a dohányzásmentes környezetet és ennek nem tett eleget. Itt kiemelten a női motozás végrehajtásának elmulasztását jelölte meg, vagyis az úgynevezett mozgatószemélyzet hiányát, de hivatkozott a hozzátartozók általi becsempészésekre és az ablakon keresztül összekötött törülközők általi bejuttatásra is.

A büntetés-végrehajtási jogkörben okozott kár megfizetése iránti keresetében az alperes által megsértett jogszabályi rendelkezéseket több írásbeli előkészítő iratában felsorolta.

Másodlagosan keresetét közhatalmi jogkörben okozott kár megfizetése jogcímén tartotta fenn. A jogellenes magatartások és az azzal ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károsodás vonatkozásában ezzel összefüggésben kialakult egészségkárosodásra is hivatkozott, majd ezt követően kereseti kérelmét pártfogó ügyvédje útján az alábbi módon pontosította:

Keresetét csak és kizárólag személyhez fűződő jog megsértése megállapítása és sérelemdíj megfizetése jogcímén tartotta fenn. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján azt kérte megállapítani, hogy az alperes megsértette a Ptk. 2:43. § a) pontja szerinti egészséghez fűződő jogát azzal, hogy a 2015. április 7.-től 2015. április 28.-ig terjedő időszakban nem biztosította a nem dohányzó személyek védelmét, ezért felperes egészségkárosító dohányfüstnek volt kitéve az alperesi intézmény kórtermében. A jogsértés megállapításán, mint objektív szankción kívül szubjektív szankcióként korábbi követelését leszállította és a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése alapján 315.000.- forint összegű sérelemdíj megfizetésére és annak az új Polgári Törvénykönyv 6:48. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest 2015. április 28. napjától kezdődően a kifizetés napjáig. A sérelemdíj igényével kapcsolatban hivatkozott a Polgári törvénykönyvhöz fűzött miniszteri indokolás szövegére, mely szerint a hátrány bizonyítása a személyiségi jogsérelem esetén nem feltétel, így a kártérítéstől csak az választja el, hogy a feltételek körében a kár és egyben a hátrány a sérelemdíjra való jogosultság megállapításánál nem igényel bizonyítást. Keresete tényalapját módosította és nem hivatkozott az ok-okozati összefüggésben bekövetkezett egészségkárosodásra.