BH 2000.9.384 A rendőr főnyomozó beosztást ellátó vádlott a hivatali visszaélés bűntettén kívül megvalósítja a különleges személyes adatokkal visszaélés bűntettét, valamint a jogosulatlan adatkezelés vétségét is, ha a hivatali beosztásából adódóan a testvére vállalkozásában levő magánnyomozói iroda eredményes működése érdekében személyes adatokat hoz a testvére tudomására, illetőleg a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatkezelés során a tudomására jutott különleges adatokat felhasznál, vagy pedig a testvére részére hozzáférhetővé tesz [Btk. 225. §, 117/A. § a) és b) pont, 177/B. § (1) bek. b) pont, 1992. évi LXIII. tv 2. § (4) bek.].

A városi bíróság az 1998. március 13. napján kelt ítéletével a vádlott bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében, 3 rb. különleges személyes adatokkal visszaélés bűntettében, és 8 rb. jogosulatlan adatkezelés vétségében állapította meg, és halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott az érettségi vizsgát követően műszaki főiskolát, majd rendőrtiszti főiskolát végzett. 1986. szeptember 1. napjától 1997. november 30. napjáig rendőri szolgálatot teljesített, és általában bűnügyi szakterületre volt beosztva. Így nyomozói, főnyomozói beosztást látott el, emellett 1993. június 1-jétől a rendőrőrsön ellátta az őrsparancsnok-helyettesi feladatokat is. A rendőri szolgálatának teljesítése során több kifogás merült fel vele szemben. Az utóbbi időszakban főhadnagyi rendfokozatot viselt. Jelenleg munkanélküli, keresete, jövedelme nincs. Nős, két kiskorú gyermeke van. Büntetve két esetben volt: a városi bíróság az 1995. január 25. napján jogerőre emelkedett ítéletével hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és hivatali visszaélés bűntette miatt 200 napi tétel, majd ugyanez a bíróság az 1996. december 5. napján jogerőre emelkedett ítéletével 4 rb. felbujtóként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 170 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

A ruházati kis- és nagykereskedelmi tevékenység céljából 1990. szeptember 6. napján megalakított R. kereskedőház vállalkozás N.-né tulajdona volt. A kereskedőház ügyvezetői feladatait a tulajdonos férje, N. J. mint cégvezető látta el. A vádlott - aki ebben az időszakban is rendőri szolgálatot teljesített - az R. kereskedőház cégvezetőjének a testvére volt. N. J. mint a kereskedőház cégvezetője az 1995. október 20. napján kelt beadványában azzal a kérelemmel fordult a rendőrkapitányság igazgatási osztályához, hogy engedélyezze a kereskedőház részére személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzését. A rendőrkapitányság az 1995. november 13. napján kelt határozatával a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység végzésére engedélyt adott. A határozatban felelősként N. J.-t jelölte meg mint a vállalkozás vezetőjét. A magánnyomozó iroda ezt követően "W." fantázianéven szerepelt, és a telephelye a kereskedőház telephelyével azonos volt.

A vádlott 1995. év végétől elöljárói engedély nélkül folyamatosan dolgozott a testvére, N. J. vezetése alatt álló W. magánnyomozói irodában. Ennek során személyesen irányította a magánnyomozói tevékenységet, közvetlenül tárgyalt a megbízókkal különböző tartozás behajtására és az adósok lakó-, illetve tartózkodási helyének a megállapítása iránti nyomozói tevékenységükre vonatkozóan. Személyesen, valamint telefonon tartotta a kapcsolatot a megbízókkal, átvette és továbbította a tartozások behajtásából befolyt összegeket. A vádlott közreműködésével létrejött megbízásokból származó bevételek az R. kereskedőház bevételét képezték. Ily módon a vádlott üzleti kapcsolatba lépett különböző gazdasági társaságokkal. Emellett a vádlott segítséget nyújtott a személy- és vagyonbiztonsági tevékenységük ellátásához. Ebből a célból irányította, és elkészítette a biztonsági őrök szolgálatvezénylését, a biztonsági őrök részére kiképzési foglalkozásokat tartott, és közreműködött azok felvételében is.

A vádlott a W. magánnyomozó iroda nevében arra vállalkozott, hogy a megkötött megbízási szerződés keretében több adós tartózkodási helyét és ezek vagyoni viszonyait, valamint az egyik gazdasági társaság tartozását behajtja, illetve az adósok tartózkodási helyét, valamint a vagyoni viszonyaikat felderíti.

A vádlottnak az általa vállalt magánnyomozói tevékenység érdekében szükség volt az adósok különleges személyes adataira, vagyis a büntetettségük ismeretére, ugyancsak szüksége volt a lakóhelyük megállapítására és vagyoni viszonyaik ismeretére. Ezért a vádlott a hivatali hatáskörét túllépve és a hivatali helyzetével visszaélve a rendőrkapitányságon rendszeresen felkereste az ott dolgozó adatrögzítőket, majd őket megkérte arra, hogy az általa megadott személyek büntetett előéletére, továbbá a lakáscímére vonatkozó adatlapokat számítógépeiken a központi nyilvántartó részlegtől szerezzék be. Ily módon a vádlott beszerezte három személy büntetett előéletére vonatkozó adatlapot, beszerezte továbbá hét személy lakcímadatait, továbbá egy személy személygépkocsija adatait. Az így beszerzett adatlapokat a vádlott a W. magánnyomozó irodába vitte, ahol azokat a magánnyomozás aktáiban helyezte el. Ezeket az adatlapokat azután a megyei rendőrkapitányság a kereskedőháznál az 1996. november 6. napján tartott házkutatás során megtalálta és lefoglalta.

A megbízási szerződésekben vállalt magánnyomozói tevékenység során a vádlott több esetben intézkedett az adósok vagyoni viszonyainak felderítése iránt is. Így több személyt azzal bízott meg, hogy meghatározott lakosokat kutasson fel, az adóslistán szereplő személyeket keresse fel és hívja fel az adósságuk rendezésére. A vádlott ezen intézkedése nyomán többen az adósságukat rendezték.

A megbízási szerződések megkötéséből az R. kereskedőháznak anyagi előnye származott, mivel a megbízók a kikötött munkabért megfizették. Emellett a magánnyomozó iroda részére munkát végzők az R. kereskedőháztól munkabért kaptak. A továbbiakban pedig a megbízási szerződések részbeni eredményessége és az adósságok egy részének megfizetése folytán a megbízók ugyancsak anyagi bevételhez jutottak.