1972. évi 31. törvényerejű rendelet

az ingatlan-nyilvántartásról

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel (a továbbiakban: bejegyzés) keletkeznek.

(3)[1] Az ingatlan-nyilvántartás az alapja a földeket érintő nemzetgazdasági és üzemi tervezésnek, a rendeltetésszerű földhasználat és az ingatlanforgalom ellenőrzésének, a területrendezésnek, a statisztikai adatgyűjtésnek, valamint egyes pénzügyi kötelezettségek megállapításának.

2. § (1)[2] Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ha törvény kivételt nem tesz, és hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását.

(2) Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(3) Nem vehető figyelembe, ha harmadik személy arra hivatkozik, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adat, bejegyzett jog vagy tény fennállásáról nem tudott.

3. § (1) Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése és az ingatlan-nyilvántartás vezetése a földhivatal hatáskörébe tartozik.

(2)[3]

(3)[4] Ingatlan-nyilvántartási ügyben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) jár el.

(4)[5] Az ingatlan-nyilvántartási tevékenység központi irányítását - a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselőtestülete útján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látja el.

II. Fejezet

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma és rendszere

Önálló ingatlanok

4. § Önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

a) a föld felszínét részletenként (a továbbiakban: földrészlet) az épülettel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg,

b)[6] az épületet akkor, ha az nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona, továbbá a társasházban levő öröklakást és a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: egyéb önálló ingatlan).

5. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

a) fekvés, helyrajzi szám és terület,

b) művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése,

c) földminőség,

d) nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat.

5/A. §[7] (1)[8] Az ingatlan-nyilvántartás a magánszemély azonosítására tartalmazza a jogosult családi és utónevét, ideértve a leánykori családi és utónevét, az anyja nevét, születési évét, lakáscímét, továbbá az érintett személyi azonosítóját. A statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet azonosítására az ingatlan-nyilvántartásban a szervezet megnevezését, székhelyét és a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni.

(2)[9] Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése során a személyi azonosító - az érintett kivételével - nem juthat a betekintő tudomására. Az ingatlan-nyilvántartás egyes részeiről kiadott másolaton - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a személyi azonosító nem tüntethető fel.

(3) Ha a földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. előtt készített - személyazonosító jelet is tartalmazó - tulajdoni lapról fénymásolatot, fényképet, illetőleg filmet (a továbbiakban: fénymásolat) állít elő, a tulajdoni lap így elkészített fénymásolata az eredeti tulajdoni lappal azonos bizonyító erő céljából a személyazonosító jelet is tartalmazhatja.

(4)[10] Az ingatlan-tulajdonos, illetőleg az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben a nyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzendő természetes személy köteles megadni a személyi azonosítóját az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalnak.

6. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok jegyezhetők be:

a) tulajdonjog, kezelői jog,

b)[11] a lakásszövetkezeti tag állandó használati joga,

c)[12] megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) telki szolgalmi jog,

f) földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog,

g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

h) tartási és életjáradéki jog,

i) jelzálogjog és végrehajtási jog.

(2) A bejegyzés hozza létre az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló kezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot, használat jogát, telki szolgalmi jogot és a jelzálogjogot.

7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

b) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

c) telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

e)[13] a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem,

f)[14] bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem,

g) az ingatlan jogi jellege,

h) szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

i) e törvényerejű rendeletben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

j) árverés kitűzése,

k) zárlat,

l) tulajdonjog fenntartással történt eladás,

m)[15] bejegyzés iránti kérelem elutasítása.

n)[16] a törölt jelzálogjog ranghelyének fenntartása.

(2) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában említett tények bejegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatást nem érinti.

(3)[17] Az e törvényerejű rendeletben felsoroltakon kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet által meghatározott jog vagy tény jegyezhető be.

8. § (1)[18] Az ingatlan-nyilvántartást községenként, városonként, Budapesten kerületenként (a továbbiakban: község) kell, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban kerületenként is lehet vezetni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapból, földkönyvből, ingatlan-nyilvántartási térképből (alaprajzból) és irattárból áll.

9. § (1) A tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan jogilag jelentős adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket.

(2) A földkönyv az ingatlanok nyilvántartási szempontból lényeges adatait tartalmazza.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép a földrészleteket, az alaprajz pedig az egyéb önálló ingatlanokat ábrázolja.

(4)[19] Az ingatlan-nyilvántartás céljára a földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál.

III. Fejezet

Az ingatlan-nyilvántartás módja

10. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.

(2)[20] A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő művelési ágban és halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

(3)[21] A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztálybasorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.

(4)[22] A területegységre vonatkozó kataszteri tisztajövedelem (tisztajövedelmi fokozat) megállapítása és megváltoztatása, továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorolása, a besorolás megváltoztatása - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik.

(5)[23] A község belterületének üzemszerű művelés alatt nem álló részét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

11. § (1) Egy községen belül - ha jogszabály kivételt nem tesz - minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(2)[24] A kizárólagos állami tulajdonban levő külterületi ingatlanokat, valamint a belterületen fekvő közterületeket kezelő szervenként, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) tulajdonában levő ingatlanokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - termelőszövetkezetenként egy tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(3) Azokat az ingatlanokat, amelyek termelőszövetkezeti földhasználati jog alapján vannak a termelőszövetkezet használatában, termelőszövetkezetenként egy törzslapon, az ingatlan tulajdonosait pedig különlapokon kell nyilvántartani.

(4)[25] A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(5)[26] A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően - a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont szövetkezetenként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(6)[27] A kizárólagosan önkormányzati tulajdonban levő külterületi ingatlanokat, valamint a belterületen levő közterületeket települési önkormányzatonként egy tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(7)[28] A (2)-(6) bekezdések szerinti nyilvántartási módot nem érinti, ha a kezelőnként, szövetkezetenként egy tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanok kezelője, illetőleg a szövetkezet időközben gazdasági társasággá, másik szövetkezetté alakult át, vagy az ingatlan kizárólagosan a kincstári vagyon körébe kerül.

IV. Fejezet

A változás vezetése

Az ingatlan adatainak változásával kapcsolatos eljárás

12. § (1)[29] Az ingatlan adatainak, valamint a jogosult nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) a megváltoztatását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) A tulajdonos, a kezelő szerv, a használó termelőszövetkezet köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását.

(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének és lakáscímének (székhelyének, üzemi központjának) megváltozását.

(4)[30] Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a kezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri. Nem kell bejelenteni a belterület üzemi művelés alatt nem álló részén végrehajtott művelési ág változást, továbbá az olyan épület létesítését, amelyre az érdekelt használatbavételi engedélyt kapott.

(5)[31] Az eljáró hatóság bejelenti a földhivatalnak az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a község igazgatási, belterületi, zártkerti határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat.

13. § (1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig vázrajz is szükséges.

(2)[32] A 12. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a földhivatal helyszíni ellenőrzés után vezeti át; a nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét bejelentés hiányában is ellenőrizheti.

(3)[33] Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amelyről ellenőrzése során vagy egyébként hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költségei azt terhelik, aki a 12. § (2) bekezdésben elrendelt bejelentést elmulasztotta.

Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények változásával kapcsolatos eljárás

14. §[34] (1)[35] Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre kell bejegyezni.

(2)[36] A bejegyzést a jogszabályban meghatározott határidőn belül - ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a felek megállapodásából más nem következik - az köteles kérni, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez a bejegyzett jogát érinti.

(3)[37]

(4)[38] A bejegyzés tárgyát képező jogra vagy tényre vonatkozó határozat alapján az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó) kéri a bejegyzést az ingatlan fekvése szerinti járási földhivataltól.

(5)[39] A kérelmet a benyújtó mindaddig visszavonhatja, amíg abban a földhivatal nem határozott. Ha a bejegyzés folytán más személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges.

(6)[40] A földhivatal a nyilvántartott jogoknak és tényeknek a tényleges állapottal való egyezőségét hivatalból is ellenőrizheti. A hivatalból feltárt eltérés rendezésére - feltéve, hogy ahhoz bírósági eljárás nem szükséges - az érdekelt határozattal kötelezhető.

(7)[41] A földhivatal a jelzálog-hitelintézet jelzálogjog bejegyzésére vagy törlésére irányuló kérelmét soron kívül intézi el.

Bejegyzés alapjául szolgáló okiratok

15. § (1)[42] Bejegyzésnek - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.

(2)[43] A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

(3)[44] Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.

(4)[45] Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti állapot visszaállításához bírósági, vagy más hatósági határozat szükséges. Egyéb esetben a törlésre a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(5)[46] Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.

(6)[47] Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek.

(7)[48] Törvényen alapuló, önkormányzatot megillető tulajdonjog a főpolgármester, a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke kérelmére jegyezhető be. A kérelemhez nem kell okiratot mellékelni, ha a bejegyzéssel érintett ingatlanra az Öt. 107. §-ának (2) bekezdésében említett szerv kezelői joga van bejegyezve és az ingatlan teljes egészében az önkormányzat tulajdona. A tanács és szerve, valamint intézménye kezelői joga helyett a jogutód önkormányzat tulajdonjogát kell bejegyezni.

(8)[49] Ha az ingatlan törvény alapján vagy a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság határozatával részben kerül önkormányzat tulajdonába, az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az ingatlant társasházzá alakították. Ennek költségeit a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában viselik.

16. § (1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton felül a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás szükséges.

(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály előírja.

Közbenső intézkedések

17. § (1) Nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen.

(2)[50] Ha a beadványnak, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt fel kell hívni a hiány pótlására.

(3)[51] Ha a földhivatal megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozatra kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e.

18. § (1)[52] Ha a bejegyzés alapjául szolgáló határozatot - a földhivatal megítélése szerint - nem hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről határozathozatal előtt a vezető ügyészt (a továbbiakban: ügyész) értesíti.

(2)[53] Az ügyész az intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül tájékoztatja a földhivatalt.

(3)[54] Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, a földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.

(4)[55] Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerős befejezéséről értesíti a földhivatalt, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás eredményétől függően dönt.

19. § (1) A tulajdoni lapon a bejegyzések egymásközti sorrendjét (rangsorát) az az időpont határozza meg, amikor az alapul szolgáló beadvány az ingatlan-nyilvántartási iktatóhoz érkezett.

(2) A közbenső intézkedés vagy jogorvoslat az eredeti rangsort nem érinti.

V. Fejezet

Határozat

20. § (1)[56] Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti a földhivatalt.

(2)[57] Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésére irányuló kérelemhez a földhivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kötve van.

(3)[58]

(4)[59]

(5)[60]

A határozat kijavítása

21. § (1)[61]

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

22. §[62]

VI. Fejezet

Jogorvoslat

A fellebbezéssel kapcsolatos eljárás

23. §[63] (1)[64] A földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei, illetőleg a fővárosi földhivatalhoz (a továbbiakban: megyei földhivatal) lehet fellebbezni. A fellebbezést a földhivatalnál kell benyújtani.

(2) A megyei földhivatal határozatának meghozataláig a fellebbezést vissza lehet vonni.

24. § (1)[65] A földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt a 21. § keretei között kijavíthatja vagy kiegészítheti, a jogszabálysértő határozatot pedig saját hatáskörében módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha az ügyfél pótolja az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat. Ez esetben a fellebbezés megtartja az eredeti beadvány rangsorát.

A bírósági jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos eljárás

25. §[66]

26. §[67]

27. §[68]

28. §[69]

29. §[70] A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot.

30. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,

c) a bejegyzés kiigazítását, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.

31. § (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának, illetőleg a bejegyzés alapjául szolgáló határozat megtámadásának helye van.

(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.

32. § (1)[71] A bíróság az ügyfél kérelmére bejegyzés végett a földhivatalt értesíti

a) a 30. §-ban meghatározott törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjogát érintő,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint

e) a jelzáloggal biztosított követelés érvényesítése iránti per megindításáról.

(2)[72] A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásról a bíróság bejegyzés végett értesíti a földhivatalt.

VII. Fejezet

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és adatszolgáltatás[73]

33. § (1)[74] A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá az államigazgatási szervek határozataiban az ingatlan-nyilvántartás adatait kötelezően kell használni.

(2)[75] Az ingatlan-nyilvántartást bárki megtekintheti és tartalmáról - az 5/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet.

(3)[76] A földhivatal biztosítja a bíróságok és a helyi önkormányzatok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges adatokat.

34. §[77]

VIII. Fejezet

[78]

35. §[79]

36. § (1) A szerkesztéskor pótolni kell a szükséges bejegyzést, ha

a) a tulajdonjogváltozást bejegyzésre alkalmas okirattal,

b) az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását, megszűnését bejegyzésre alkalmas okirattal, illetőleg az eljárás során tett elismerő nyilatkozattal igazolják.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell venni az ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezéseket.

(3)[80] Ha az állapítható meg, hogy valamely hatósági intézkedés (határozathozatal) elmaradt, a földhivatal a hatáskörébe tartozó határozatot pótlólag meghozza. Ha a határozat meghozatala nem a földhivatal hatáskörébe tartozik, kezdeményezni kell az illetékes hatóság eljárását.

37. § (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ha az ingatlant három éve sajátjaként birtokolja és

a) az eljárás során olyan okiratot mutat fel, amely bejegyzésre nem alkalmas, de a felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy

b) a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt örököse vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda elismeri, hogy a tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal korábban már megállapodott.

(2) Ha az ingatlant telekkönyvön kívül többször is átruházták, a tényleges birtokos a közbenső átruházásokat is igazolhatja az (1) bekezdésben és a 36. §-ban szabályozott módon.

(3) Ha a közbenső átruházó hatósági határozattal (bírósági ítélettel, hagyatékátadó végzéssel) szerzett tulajdonjogot, csak ettől a szerzéstől kell a további jogszerzést igazolni.

38. § (1) A tényleges birtokos tulajdonjogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ha

a) az ingatlant több mint tíz éve sajátjaként, szakadatlanul birtokolja és a rendelkezésre álló adatok az elbirtoklás útján való tulajdonszerzést nem zárják ki, továbbá

b) a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos ismeretlen vagy meghalt és örököse ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodik.

(2)[81] Az ismeretlen helyen tartózkodás tényét a települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3)[82]

39. § (1)[83]

(2) Nem kell póthagyatéki eljárást lefolytatni arra az ingatlanra, amely a hagyatéki eljárásban nem szerepelt, feltéve, hogy az egész hagyatékot a törvényes örökösök egyenlő arányban örökölték. Ilyenkor az egyéb vagyontárgyra vonatkozó hagyatékátadó végzés szerint kell az ingatlan tulajdonjogát megállapítani.

40. § (1) Ha a közös tulajdonban levő ingatlant a tulajdonostársak természetben megosztva használják, a tényleges állapotot kell figyelembe venni, feltéve, hogy a tulajdonostársak hozzájárulnak és az önálló ingatlanok kialakítása már megtörtént, vagy azt az építésügyi hatóság az eljárás során engedélyezi.

(2) Vélelmezni kell a tulajdonostársak hozzájárulását, ha a tényleges használat több mint tíz éve fennáll és a rendezést nem kifogásolják.

41. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során tényleges birtokosnak kell tekinteni azt, aki az ingatlant sajátjaként birtokolja és annak tulajdonjogát törvényes jogcímen szerezte meg, vagy a tulajdonjog megszerzésére érvényes jogcímet szerzett, de tulajdonjoga a telekkönyvbe nincs bejegyezve.

(2) A tényleges birtokos a tulajdonjog rendezéséhez szükséges - a végrehajtási rendeletben meghatározott - engedélyeket és igazolásokat köteles beszerezni.

A tulajdoni lapok elkészítése

42. § (1)[84]

(2) Az érdekelt által a 36-40. §-okban írt módon igazolt változást határozat alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Ha az eltérés nem rendezhető, erről az érdekeltet azzal kell értesíteni, hogy igényét perben érvényesítheti.

(3)[85] A szerkesztés befejezése után a tulajdoni lapokat, a földkönyvet és az ingatlan-nyilvántartási térképet a helyi önkormányzatnál harminc napig közszemlére kell tenni. Erről az érdekelteket hirdetmény útján azzal kell értesíteni, hogy a közszemle utolsó napjától számított harminc napon belül a földhivatalnál fellebbezést nyújthatnak be.

(4) A szerkesztés során hozott határozat ellen az érdekeltek a VI. fejezetben szabályozott jogorvoslattal élhetnek.

(5) Az ingatlan-nyilvántartás a közszemle utolsó napját követő napon válik érvényessé. Egyidejűleg a telekkönyv és az állami földnyilvántartás továbbvezetése megszűnik.

43. §[86]

44. §[87]

IX. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

A tulajdoni lapok pótlása

45. § (1) Ha a község ingatlan-nyilvántartása, vagy annak egy része megsemmisült, illetőleg bármilyen okból használhatatlanná vált vagy elveszett, azt újra kell szerkeszteni.

(2) Ha a község egész területét vagy annak jelentős részét érintő olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell alakítani.

(3)[88] Az ingatlan-nyilvántartás újraszerkesztéséhez, illetőleg átalakításához a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előzetes engedélye szükséges.

Záró rendelkezések

46. §[89] A földhivatal e törvényerejű rendeletben szabályozott eljárása - a 33. § (2) bekezdésében, valamint a VIII. fejezetben foglalt kivétellel - illetékköteles.

47. §[90] Ez a törvényerejű rendelet 1973. év január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik.

48. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg - a 49. §-ra figyelemmel - hatályát veszti

a) az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. számú törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott és az 1/1969. (I. 8.) Korm. számú rendelettel módosított 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet,

b) a földreform során házhelyhez juttatottak részére folyósított építési kölcsönök telekkönyvi biztosításáról szóló 9300/1947. (VIII. 7.) Korm. számú rendelet,

c) a pengőben, vagy forgalomban nem levő más belföldi pénznemben meghatározott követelések biztosítására szolgáló telekkönyvi bejegyzések törléséről szóló 4283/1949. (X. 16.) MT számú rendelet,

d) a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. számú rendelet és annak végrehajtásáról rendelkező 2/1960. (XII. 25.) IM számú rendelet, továbbá a telekkönyvre vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló 29/1971. (IX. 29.) Korm. számú rendelet,

e) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 101. §-a,

f) a zártkertekben és egyes községekben a földtulajdoni és használati viszonyokra vonatkozó adatok rendezéséről szóló 46/1970. (XI. 11.) Korm. számú rendelet,

g) a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges adóigazolásról szóló 5/1970. (XII. 31.) IM számú rendelet,

h) a vasutak és csatornák központi telekkönyvére, a bányatelekkönyvre, valamint az ipari vállalatok központi telekkönyvére vonatkozó jogszabályok.

(2)[91]

(3)[92] A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú tvr. 48. §-ában megjelölt értékhatár ötezer forintra módosul.

(4)[93]

(5) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendelet 12. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A használati jogot a megyei (fővárosi) földhivatal megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni."

(6)[94] A Polgári Törvénykönyvben és más jogszabályban a telekkönyvre, a központi telekkönyvre és az állami földnyilvántartásra utaló elnevezések ingatlan-nyilvántartásra, a telekkönyvi hatóságra utaló elnevezések pedig földhivatalra módosulnak.

49. § (1) Azokra a községekre, amelyekre vonatkozóan még nem valósult meg e törvényerejű rendeletben szabályozott ingatlan-nyilvántartás, átmenetileg - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az állami földnyilvántartásról, illetőleg a telekkönyvről szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Az e törvényerejű rendeletben szabályozott ingatlan-nyilvántartás teljes megvalósulásáig átmenetileg - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - alkalmazni kell a vasutak, a csatornák és az ipari vállalatok központi telekkönyvére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A IV-VI. fejezetek, valamint a 46. § rendelkezéseit a telekkönyv és az állami földnyilvántartás, illetve a központi telekkönyv átmeneti továbbvezetésénél is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az állami földnyilvántartás továbbvezetése során

a) a földrészletek művelési ágában és minőségében történt változások átvezetésénél e törvényerejű rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

b) az 1963. évi 32. számú tvr. 9. §-át és 11. §-a (2) bekezdésének c) pontját, továbbá a 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 47. §-ának (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

c) a 37/1963. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 29. §-ának (3) bekezdése és 39. §-ának (2) bekezdése szerinti feladatok végrehajtása községben és nagyközségben az egységes szakigazgatási szerv, városban, megyei városban és a fővárosban a földhivatal hatáskörébe tartozik.

(5) Azokban a községekben, ahol az 1967. évi IV. törvény 27. §-a szerinti zártkertrendezés még nem fejeződött be, a 46/1970. (XI. 11.) Korm. számú rendeletet átmenetileg azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 8. §-ának (1) és (4) bekezdésében megjelölt hatósági bizonyítványt a községben és nagyközségben az egységes szakigazgatási szerv, városban a városi, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városban a kerületi hivatal adja ki.

Az ingatlan-nyilvántartás átállítása elektronikus gépi adatfeldolgozásra[95]

50. §[96] Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy elrendelje az ingatlanok adatainak, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó jogoknak és tényeknek (a továbbiakban: az ingatlan-nyilvántartás adatai) elektronikus gépi adatfeldolgozással történő kezelését azoknál a földhivataloknál, amelyeknél ehhez a személyi és tárgyi feltételek az adott költségvetési év kiadási (támogatási) előirányzatai között a központi költségvetésből, illetőleg egyéb forrásból biztosítottak.

51. § (1) Az ingatlan-nyilvántartást községenként kell gépi adatfeldolgozásra átállítani. A földhivatal illetékességi területén lévő községek ingatlan-nyilvántartásának adatait - az irattár kivételével - földhivatalonként közös adatbankban kell kezelni. Budapesten az ingatlan-nyilvántartási adatok kezelésére több adatbank is létrehozható.

(2) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartáshoz fűződő joghatások azonosak azokkal, mint amelyeket az e törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) és más jogszabályok a hagyományos ingatlan-nyilvántartáshoz fűznek.

(3) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartásra a Tvr. rendelkezéseit a 11. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltak kivételével és az 52-62. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. § (1)[97] A község ingatlan-nyilvántartásának gépi adatfeldolgozásra történt átállítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában, valamint egy országos és a helyi napilapban megjelenő hirdetménnyel teszi közzé. A hirdetménynek meg kell jelölnie azt a napot, amelytől kezdve a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni (az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitása), és utalni kell az átállított adatok elleni jogorvoslati lehetőségekre.

(2) Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásával egyidejűleg a korábbi tulajdoni lapok és földkönyvek továbbvezetése megszűnik. Ezek megőrzéséről a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell gondoskodni.

53. § (1) Az adatbanknak - megnyitásakor - a tulajdoni lapon lévő és a földkönyvben nyilvántartott érvényes adatokat kell tartalmaznia.

(2) Az adatbankban az ingatlanok területére, határvonalára és térbeli elhelyezkedésére, ábrázolására vonatkozó és digitális formában rendelkezésre álló földmérési alaptérkép adatait kell kezelni, ha az említett térképet az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették.

(3) Az adatbankban meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket, adatokat és a tulajdoni lapon lévő bejegyzések (adatok) törlésére vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés, illetve változás alapjául szolgáló okirat az irattárból visszakereshető (törölt bejegyzések adatállománya).

(4)[98] A bejegyzések, törlések, valamint a lekérdezések időpontjának, jogalapjának, az adatigénylő nevének és a műveletet végző személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel és a személyi azonosítóval - feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.

(5) A törölt bejegyzések állománya, valamint az adatváltozások átvezetése és jogok és tények bejegyzése alapjául szolgáló iratok, továbbá a (4) bekezdés szerinti napló a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik.

54. § (1) A tulajdoni lapon lévő adatokat és jogi bejegyzéseket megfogalmazásban és terjedelemben úgy kell a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartásba átvinni, ahogy azokat a tulajdoni lap tartalmazza.

(2) Ha a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás adatai nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, az adatokat kérelemre vagy hivatalból a földhivatal kijavítja, illetőleg a hiányos bejegyzést kiegészíti, vagy saját hatáskörben módosítja.

(3) Ha az ingatlan-nyilvántartás adatainak kijavítása, kiegészítése vagy módosítása olyan harmadik személyt érintene, akinek az ingatlan-nyilvántartás átállítását követő jóhiszemű jogszerzését a 2. § (1) bekezdése szerint vélelmezni kell, kijavításnak, kiegészítésnek, illetőleg módosításnak az érdekelt harmadik személy hozzájárulása nélkül földhivatali eljárásban is helye van, ha a helyesbítés iránti kérelmet az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitását követő hat hónapon belül nyújtották be, vagy a helyesbítésre hivatalból ez időszakon belül került sor.

(4)[99] A (3) bekezdésben meghatározott időszakon belül a földhivatal a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról a jogosult kérelmére hitelesítés nélkül, díjmentes másolatot szolgáltat az eredeti tulajdoni lap tartalmával történő összehasonlítás céljából. Egyéb célra az átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról a másolat csak hitelesítéssel ellátva szolgáltatható.

(5) A földhivatal a hitelesítés nélküli tulajdoni lap másolat szolgáltatásán túlmenően hivatalos helyiségében egyéb módon is biztosítja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehetőségét.

55. § Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitása időpontjában elintézetlen és az 54. § (3) bekezdésében meghatározott időszak alatt a földhivatalhoz érkezett beadványok és bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmát össze kell hasonlítani az átállítás előtt érvényes tulajdoni lap tartalmával. Ha a beadvány elintézésének az átállított ingatlan-nyilvántartás hibájára visszavezethető akadálya van, a beadvány elutasítása helyett az 54. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. § A földhivatal a bíróságok, a helyi önkormányzati és más közigazgatási hatóságok részére biztosítja, hogy bírósági, illetőleg hatósági ügy ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - csatlakozási díj fizetése nélkül - saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak. Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal saját gépi adatfeldolgozó eszközzel - csatlakozási díj fizetése nélkül - statisztikai célú felhasználásra, személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti.

57. § (1)[100] A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén működő földhivatal adatbankjához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzők közös gépi adatfeldolgozó eszközt működtethetnek. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a közjegyző részére a csatlakozás lehetőségét a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.

(2) Az átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörben eljárva az átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról hiteles másolatot állíthat ki, és egyébként is felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

58. § (1)[101] A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a technikai lehetőségek függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy

(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi adatfeldolgozó eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

(3)[102] Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnéséről az illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, aki a csatlakozási engedélyt visszavonja.

59. §[103] (1) A földművelésügyi és vidékfejleszési miniszter kérelemre, a technikai lehetőségek függvényében, az 56-58. §-okban nem említett más személyek, illetőleg szervezetek részére is engedélyezheti, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a földhivatal adatbankjához csatlakozzanak, feltéve, hogy a tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak kielégítése a fennálló keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a földhivatali adatbankhoz történő csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet.

(2) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megvonja a csatlakozási engedélyt, ha az annak alapjául szolgáló igény megszűnik.

60. § (1)[104] Az ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének jogosultsága a személyi azonosítóra nem terjed ki. Az államtitkot képező adatok lekérdezésének lehetőségét technikai megoldások alkalmazásával ki kell zárni.

(2) A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

60/A. §[105] Az ingatlan-nyilvántartásból történő - természetes személyazonosító adatokat is tartalmazó - adatszolgáltatást mágneses adathordozón az 56-59. §-okban megjelölt szervek és személyek részére lehet teljesíteni.

61. § (1)[106] Az adatbankban tárolt adatok a nemzeti vagyon részét képezik, amelynek működtetése és fejlesztése állami feladat. Az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül, önálló címként.

(2) Az adatbankból lekérdezés útján szolgáltatott adatokat hitelesnek kell tekinteni. A lekérdezett adatok harmadik fél felé való szolgáltatása csak törvényi felhatalmazás alapján lehetséges.

62. §[107] Adatbiztonsági célból a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számítógépes központi történeti archívumot is felállíthat, amelyből a szolgáltatás az 56-60. §-okban szabályozott módon történhet.

63. §[108] (1) Az ingatlan-nyilvántartásból adatigénylés - a hagyatéki eljárás lefolytatása, valamint törvény eltérő rendelkezése alapján - csak az ingatlan címe vagy helyrajzi száma alapján történhet.

(2) A bíróságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozó hatóságok - törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - természetes személyazonosító adatok, illetőleg személyi azonosító alapján is igényelhetnek adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.

(3) Az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához természetes személyazonosító adatok alapján is igényelhet adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.

(4)[109] Az ingatlan-nyilvántartást kezelő szerv a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.

64. §[110] Az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatal a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.