A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21192/2015/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §, 30. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.192/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (címe) által képviselt Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (felperes címe) felperesnek a dr. Vesztergom Imre ügyvéd (címe) által képviselt Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. július 17. napján kelt 8.P.21.761/2015/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa másodfokú költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes az Infotv. 31. § (7) bekezdése alapján az alperes kötelezését kérte közérdekű adatként kiadni az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gytv.) 15/B. § (3) bekezdésében foglalt előzetes szakmai értékelése, valamint új pszichoaktív anyaggá minősítését követő kockázatértékelése során keletkezett dokumentumokat, amelyeket a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint azon anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm.rendelet hatályba lépése óta értékelt az alperes keretei között működő Országos Addiktológiai Centrum (OAC), beleértve az egyes anyagok előzetes szakmai értékelésének a magyar hatóságok és szakértői intézmények általi vizsgálatát, a kockázatértékeléshez bekért szakértői válaszlapokat és a kockázatértékelés eredményeit összefoglaló dokumentumokat.

Megítélése szerint a kiadni kért adatok az alperes kezelésében lévő, tevékenysége során keletkezett közérdekű adatok. Hivatkozott arra, hogy a Btk. 184. §-a bűncselekménnyé nyilvánítja az új pszichoaktív szerekkel való visszaélést, a kért előzetes minősítési és kockázatértékeléssel kapcsolatos szakmai anyagok végső következtetése kriminalizálja az ilyen anyagokhoz kapcsolódó egyes magatartásokat, így az alperes feladatellátása során jogalkotáshoz kapcsolódó, illetőleg azt döntően befolyásoló tevékenységet végez. A jogalkotás átláthatósága kiemelten fontos társadalmi érdek, a perbeli esetben a büntetőjog által értékelt magatartási szabályokat megalapozó szakmai háttéranyagokról van szó.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes által kért adatok az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerinti, az OAC feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített, döntést megalapozó adatok. Mindemellett fennállnak az Infotv. 27. § (6) bekezdésében foglalt megtagadási feltételek is, hiszen az adatnyilvánosság esetén az alperes törvényes működési rendje, így az illetéktelen befolyástól mentes működésének ellátása kerülne veszélybe, illetőleg az adatot keletkeztető álláspontjának jövőbeni szabad kifejtése.

Kifejtette, hogy az új pszichoaktív anyagok megjelenése és variábilis formái a piacon fokozott népegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az élet és az egészség az a védendő alapjog, amelyet az alperesi intézet és a társszervek, szakértő közreműködők befolyásmentes működése véd és amelyet a közösség érdekében erősebb védelemben kell részesíteni más jogoknál.

Munkatársai olyan anyagokat vizsgálnak, értékelnek folyamatosan, amelyek szerkezetileg jellemzően csak kis mértékben térnek el egymástól, így a döntéselőkészítés gyakorlatilag folyamatos, az egyes döntések alapjai hasonlóak és folyamatában csak csekély mértékben különülnek el egymástól. Működése egyebekben kellően átlátható, hiszen rendeleti formában a közvélemény értesül az új pszichoaktív szerekről, vagy azok további minősítéséről. Kiemelte, hogy a döntést megalapozó adatok körében garanciális jelentősége van annak, hogy a köztisztviselők döntés előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen történjen. Ellenkező esetben a nyilvánosság véleménye a szakértők figyelmét az alapjog védelmét illető feladatuk elől vonná el és a feladat irányához mérten kedvezőtlen irányba is befolyásolhatná.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 forint perköltséget.

Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Btk. 176-178. §-a és a 182. §-a szerint büntetendő cselekmények elkövetési tárgya a kábítószer, amely alatt a Btk. 459. § (1) bekezdésének 18. pontjának a) pontjában meghatározott anyagot, b) pontjában meghatározott veszélyes pszichotrop anyagot, továbbá a c) pontjában meghatározott pszichotrop anyagot kell érteni.

Kifejtette, hogy a Btk. 184. §-184/C. § szerinti szabályozás figyelemmel volt arra, hogy az utóbbi időben teret nyertek az ún. dizájner drogok, amelyek egyes kábítószerek kémiai modifikálásával hozhatók létre és hatásuk hasonló az alapvegyülethez. A Btk. 184/D. § (1) bekezdése alapján az elkövetési tárgyat a Gytv. 1. § 37. pontja definiálja az új pszichoaktív anyag fogalommeghatározásával. Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról, vagy vegyületi csoportokról az 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet szól, azok rendeleti nyilvántartásba történő felvételéről az egészségügyért felelős miniszter határoz.

Tényként rögzítette, hogy a fent megjelölt bűncselekmények jogi tárgya az emberi egészség védelméhez fűződő jogi érdek.

A Gytv. 15/B. § (1)-(3) bekezdése szerint az új pszichoaktív anyagokat, vegyületcsoportokat az egészségügyért felelős miniszter szakmai előzetes értékelést követően minősíti. Az előzetes szakmai értékelést a Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése értelmében az alperes keretei között működő Országos Addiktológiai Centrum (OAC) végzi, a rendőrség, az OGYÉI és a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) előzetes megkeresését követően.

Az új pszichoaktív anyaggá minősítést követő egy évben az anyag kockázatértékelése történik meg, melynek során az OAC vizsgálja, hogy a kérdéses anyag kiválthat-e függőséget és a központi idegrendszer depresszióját, vagy izgalmát, melyek hallucinációkat, vagy motoros, vagy ítélőképességi, magatartásbeli, vagy felfogóképességi, vagy kedélyállapot zavarokat hozhatnak létre, vagy a P1-4 listán szereplő anyagokhoz hasonló visszaélést, káros hatást és okkal feltételezhető-e, hogy az anyag közegészségügyi és szociális problémát jelentő olyan visszaélésre ad, vagy adhat lehetőséget, amely indokolja annak a GYT. Mellékletébe történő felvételét [Gytv. 15/C. § (1) bekezdése, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése]. Az OAC a kockázatértékeléshez bekéri az OGYI és az egészségügy szakmai kollégium véleményét, valamint a Nemzeti Drog Fókuszpont és meghatározott speciális, idevágó szakkérdésekben eljáró és szakvélemény adására kijelölt szervek, valamint a rendőrség birtokában lévő, az adott szer kóros élvezetére utaló információkat, továbbá a KKB állásfoglalását. A kockázatértékelés eredményéhez képest kezdeményezheti a miniszternél az értékelési idő egy évvel történő meghosszabbítását (az anyag GYT mellékletébe történő felvételét), az anyag törlését a vonatkozó EMMI rendeletből és felvételét a Korm. rendelet 1. melléklet D jelű jegyzékére (áthelyezett anyagok jegyzéke).