32006D0683[1]

2006/683/EK,Euratom: A Tanács határozata ( 2006. szeptember 15. ) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. szeptember 15.)

a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról

(2006/683/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 121. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (1) bekezdésére,

(1)

Az Európai Tanács 2006. június 15-16-i ülésén hangsúlyozta, hogy az Európai Unióba vetett bizalmuk növelése érdekében fontos lehetővé tenni a polgárok számára, hogy közvetlen bepillantást nyerhessenek az uniós tevékenységekbe, különösen a nyitottság és az átláthatóság további növelése révén. Ennélfogva az Európai Tanács megállapodása szerint és a Tanács munkahatékonysága biztosításának szükségességét teljes mértékben tiszteletben tartva a tanácsi munkát nyitottabbá kell tenni, különösen amikor a Tanács az együttdöntési eljárás keretében jogalkotási aktusokról tanácskozik. A Tanácsban folyó nyilvános tanácskozásoknak és vitáknak az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, különösen az internet felhasználásával megvalósuló közvetítéséhez használt technikai eszközök jelentős javítása érdekében is intézkedéseket kell hozni.

2006 decemberében a Tanács felülvizsgálja a fent említett nyitásra irányuló intézkedések végrehajtását, azoknak a Tanács munkahatékonyságára gyakorolt hatása értékelésének céljából.

(2)

Helyénvaló továbbá a tanácsi tevékenységek programozásának racionalizálása. Ennek megfelelően az előző rendszer helyettesítésére új rendszert kell bevezetni, amely az adott időszak alatt hivatalban lévő három elnökség által jóváhagyás céljából a Tanács elé benyújtandó 18 hónapos programon alapul.

(3)

Végül helyénvaló az írásbeli eljárásra vonatkozó rendelkezések módosítása és pontosítása az írásbeli eljárás működésének javítása, valamint annak érdekében, hogy az Európai Parlament képviselőinek kérdéseire adott válaszai, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tagjai kinevezéséről szóló határozatok, valamint a más intézményekkel és szervezetekkel folytatandó konzultációra vonatkozó határozatok Tanács általi elfogadása felgyorsulhasson,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács 2004. március 22-i eljárási szabályzata ( 1 ) helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Az ülések összehívása és helyszíne

(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze ( 2 ).

(2) Az elnökség hét hónappal hivatalba lépése előtt, adott esetben az előző és a következő elnökséggel egyeztetve tudatja azokat az általa a Tanács számára előirányzott időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy működési határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania.

(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács Luxembourgban tartja üléseit ( 3 ).

Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy az Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.

2. cikk

A Tanács formációi, az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának szerepe és a munka tervezése

(1) A Tanács a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban ülésezhet. A Tanács az »Általános Ügyek és Külkapcsolatok« formációban (a továbbiakban: az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében eljárva megállapítja e formációk jegyzékét, amelyet az I. melléklet tartalmaz.

(2) Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa a következő két fő tevékenységet látja el, amelyek vonatkozásában más-más napirenddel és esetlegesen különböző időpontokban külön üléseket tart; ezen üléseken a következőkkel foglalkozik:

a) az Európai Tanács üléseinek előkészítése és az üléseket követő tevékenységek elvégzése, ideértve valamennyi előkészítő munka szükséges koordinációját, a politikák átfogó koordinációját, az intézményi és igazgatási kérdéseket, a több európai uniós politikát érintő horizontális kérdéseket, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdést, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait;

b) az Európai Unió külső fellépésének egésze, azaz a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonsági és védelmi politika, a külkereskedelem, a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás.

(3) Az Európai Tanács üléseinek előkészítése céljából a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében eljáró Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa:

a) az elnökség javaslata alapján, legalább négy héttel az Európai Tanács ülését megelőzően, magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet készít;

b) az Európai Tanács ülését megelőző napon egy utolsó előkészítő ülést tart és elfogadja a napirendet.

Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat a (2) bekezdés a) pontjában említett ülés keretében eljáró Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.

Kényszerítő és előre nem látható - például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló - okok kivételével az első albekezdés b) pontjában említett utolsó előkészítő ülés és az Európai Tanács ülése között a Tanács más formációja vagy más tanácsi előkészítő bizottság nem ülhet össze.

Az Európai Tanács tevékenységének gyakorlati megszervezéséhez szükséges intézkedéseket a Főtitkársággal egyeztetve, az Európai Tanács által elfogadott szabályokkal összhangban az elnökség teszi meg.

(4) Tizennyolc havonta a három soros elnökség a Bizottsággal szoros együttműködésben és a megfelelő konzultációkat követően elkészíti az adott időszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. A három elnökség együttesen nyújtja be a programtervezetet, legkésőbb az érintett időszak előtt egy hónappal, annak az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának a (2) bekezdés a) pontjában említett ülése keretében való jóváhagyása céljából ( 4 ).

(5) Az új elnökség megállapítja a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések ideiglenes indikatív napirendjét, bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és működési határozatokat. Ezen indikatív ideiglenes napirendeket legkésőbb egy héttel a hivatalba lépése előtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. Amennyiben szükséges, a korábban tervezetteken felül kiegészítő tanácsi üléseket lehet betervezni.

Az érintett elnökség a Bizottsággal és a következő elnökséggel folytatott konzultációt követően, legkésőbb egy héttel a hivatalba lépése előtt hasonló indikatív ideiglenes napirendet állapít meg az első albekezdésben említettet követő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülésekre.

Amennyiben a féléves időszak során az azon időszakra tervezett ülések egyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nem hívja össze.

3. cikk ( 5 )

Napirend

(1) Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak.

(2) Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(3) Jogalkotási javaslattal vagy az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EU-Szerződés) VI. címe alapján elfogadandó intézkedésre vonatkozó javaslattal kapcsolatos pont nem vehető fel az ideiglenes napirendre jogi aktus vagy közös álláspont elfogadására irányuló határozathozatal céljából mindaddig, amíg le nem telt a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. pontjában előírt hathetes határidő.

A Tanács egyhangúlag eltérhet a hathetes határidőtől, amennyiben a napirendi pont felvétele az említett jegyzőkönyv 3. pontja szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül.

(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb a napirend továbbításáig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.

(5) A Főtitkárság a Tanács tagjaihoz és a Bizottsághoz továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (2) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek a 7. cikk szerinti jogalkotási tevékenységgel kapcsolatosak és amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végére nem fejezte be.

(6) Az ideiglenes napirendet »A« és »B« részre kell felosztani. Az »A« részbe kerülnek azon pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása tárgyalás nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság az ilyen pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.

(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(8) Amennyiben azonban egy, a napirend »A« részébe tartozó pontra vonatkozó álláspont annak további tárgyalásához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.

(9) Bármely kérelmet, amely arra irányul, hogy egy pontot az »egyéb ügyek« között tűzzenek napirendre, magyarázó dokumentum kíséretében kell benyújtani.

4. cikk

A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete

A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.

5. cikk

Ülések

(1) A Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.

(2) A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor az kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.

(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. Nevükről és beosztásukról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.

(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Főtitkárság által kiállított belépő felmutatása.

6. cikk

Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban

(1) A 8. és 9. cikk, valamint a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz történő hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásai - amennyiben a Tanács másképp nem határoz - titkosak.

(2) A Tanács vagy a Coreper a bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz történő hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

7. cikk

Olyan esetek, amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el

A Tanács az EK-Szerződés 207. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében jogalkotói minőségében jár el, amennyiben a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, kerethatározatok vagy határozatok révén olyan szabályokat fogad el, amelyek jogilag kötelező erejűek a tagállamokban vagy a tagállamokra nézve, kivéve azon tanácskozásokat, amelyek belső intézkedések, igazgatási vagy költségvetési intézkedések, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusok vagy nem kötelező erejű jogi aktusok (például következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) elfogadásához vezetnek.

Amennyiben jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be a Tanácsnak, úgy az tartózkodik olyan jogi aktusok elfogadásától, amelyekről a szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetések vagy a 9. cikkben említettektől eltérő nyilatkozatok.

8. cikk

A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták

(1) A Tanácsnak az EK-Szerződés 251. cikke szerinti együttdöntési eljárás szerint elfogadandó jogalkotási aktusokkal kapcsolatos tanácskozásai az alábbiak szerint nyilvánosak:

b) az ilyen jogalkotási aktusokkal kapcsolatos szavazás, valamint a Tanácsnak e szavazáshoz vezető utolsó tanácskozásai és a szavazatok indokolása nyilvános;

c) az ilyen jogalkotási aktusokra vonatkozó valamennyi egyéb Tanácsban zajló tanácskozás nyilvános, kivéve, ha eseti alapon a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz az adott tanácskozás tekintetében.

(2) A Tanácsnak az együttdöntési eljárással összhangban elfogadottaktól eltérő fontos új jogalkotási javaslatokról szóló első tanácskozása nyilvános. Az elnökség meghatározza, mely jogalkotási javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen. Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy egy adott jogalkotási aktusra vonatkozóan a Tanácsban egymást követően zajló tanácskozások nyilvánosak, kivéve, ha a Tanács vagy a Coreper másképpen határoz.

(3) A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel eljárva hozott határozatok alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeit befolyásoló fontos kérdésekről.

Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy speciális tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve a kérdés fontosságát és a polgárok érdekeit a kérdés szempontjából.

(4) A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett ülés keretében eljáró Általános Ügyek és a Külkapcsolatok Tanácsa nyilvános irányadó vitát tart a Tanács 18 hónapos programjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi konfigurációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság beszámolója ötéves programjáról, éves munkaprogramjáról és éves politikai stratégiájáról, valamint a Tanácsban az azt követően tartott vita nyilvános.

(5) A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétől kezdődően:

a) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a »nyilvános tanácskozás« jelölést kapják;

b) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az (3) és (4) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a »nyilvános vita« jelölést kapják.

Az e cikkel összhangban nyilvánossá tett tanácskozások és nyilvános viták audiovizuális eszközök segítségével - különösen egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben -, és az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerülnek közvetítésre. A Tanács weboldalán legalább egy hónapig rendelkezésre áll egy felvétel. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.

A Főtitkárság lehetőség szerint előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e cikk megfelelő végrehajtásának biztosítására.

9. cikk

A szavazások nyilvánossága, a szavazatok indokolása és a jegyzőkönyvek

(1) Azon eseteken túlmenően, amikor a Tanács tanácskozásai a 8. cikk (1) bekezdése szerint nyilvánosak, amennyiben a Tanács a 7. cikk értelmében jogalkotói minőségében jár el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint e jegyzőkönyvnek a jogalkotási aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.

Ugyanezen szabály alkalmazandó a következőkre:

a) a szavazások eredménye és a szavazatok indokolása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és e jegyzőkönyvnek az EK-Szerződés 251. vagy 252. cikke szerinti közös álláspont elfogadásával kapcsolatos pontjai;

b) a szavazások eredménye és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy az EK-Szerződés 251. cikke által létrehozott egyeztető bizottságban részt vevő képviselői által adott indokolása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és e jegyzőkönyvnek az egyeztető bizottság ülésével kapcsolatos pontjai;

c) a szavazások eredménye és a szavazatok indokolása, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok és e jegyzőkönyv azon pontjai, amelyek valamely egyezménynek az EU-Szerződés VI. címe alapján a Tanács által történő létrehozásával kapcsolatosak.

(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:

a) amennyiben a Tanács az EU-Szerződés V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;

b) amennyiben a Tanács az EU-Szerződés VI. címe értelmében közös álláspontot fogad el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;

c) egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján.

Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az első albekezdés a), b) és c) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.

A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.

(3) Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 8. cikkel összhangban nyilvánosak.

10. cikk

A nyilvánosságnak a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférése

A nyilvánosságnak a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésére vonatkozó különös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.

11. cikk

A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség

(1) A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.

Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.

(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az EK-Szerződés 203. cikke és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 116. cikke szerint megállapított sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.

(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat ( 6 ).

(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

(5) Amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minősített többséggel eljárva kell elfogadnia, és amennyiben a Tanács egy tagja azt kéri, igazolni kell, hogy a minősített többséget alkotó tagállamok a III. melléklet 1. cikkében foglalt lakossági számadatok szerint számolva kiteszik az Európai Unió összlakosságának legalább 62 %-át.

12. cikk

Rendes írásbeli és egyszerűsített írásbeli eljárás

(1) A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.

A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét.

(2) Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerűsített írásbeli eljárást, úgynevezett »silence procedure«-t is alkalmazhat:

a) írásbeli kérdésre vagy adott esetben a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet ( 7 );

b) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet;

c) más intézményekkel vagy szervezetekkel folytatandó konzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a szerződések ilyen konzultációt kívánnak meg;

d) a közös kül- és biztonságpolitikának a »COREU«-hálózaton keresztüli végrehajtása érdekében (»COREU egyszerűsített írásbeli eljárás«) ( 8 ).

Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidő leteltével kell elfogadottnak tekinteni, amelyet az ügy sürgősségére való tekintettel az elnökség megállapít, kivéve ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogást emel.

(3) Az írásbeli eljárás lezárultát a Főtitkárság állapítja meg.

13. cikk

Jegyzőkönyv

(1) Minden ülésről jegyzőkönyv készül, majd azt, jóváhagyását követően, a főtitkár/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője (a továbbiakban: a főtitkár) vagy a főtitkárhelyettes írja alá. Aláírási jogukat átruházhatják a főtitkárság főigazgatóira.

A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében főszabályként a következőket kell feltüntetni:

- a Tanácsnak benyújtott dokumentumok,

- a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,

- a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.

(2) A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.

(3) Az ilyen jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Corepernél lehet előterjeszteni.

14. cikk

Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján

(1) Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.

(2) A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.

15. cikk

Jogi aktusok aláírása

A Tanács által, valamint az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes írja alá. A főtitkár és a főtitkárhelyettes aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

16. cikk ( 9 )

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya

Ezen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkal összhangban kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.

17. cikk

A jogi aktusok közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(1) A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedik a következők közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):

a) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett jogi aktusok;

b) az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok;

c) az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárások szerint a Tanács által elfogadott közös álláspontok, indokolásukkal együtt;

d) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok;

e) a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően létrehozott egyezmények.

Az ilyen egyezmények hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

f) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények.

Az ilyen egyezmények hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

g) a Közösség által kötött nemzetközi megállapodások.

Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

h) az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások, amennyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 4. és 9. cikke alapján eltérően nem határoz.

Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban.

(2) Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedik a következők közzétételéről a Hivatalos Lapban:

a) valamely tagállam által az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

b) valamely tagállam által az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

c) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;

d) az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említettektől eltérő határozatok, továbbá ajánlások és vélemények.

(3) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedjen-e az EU-Szerződés 12. cikkében említett közös stratégiák, együttes fellépések és közös álláspontok közzétételéről a Hivatalos Lapban.

(4) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes intézkedjen-e a következők közzétételéről a Hivatalos Lapban:

a) az EU-Szerződés 12. cikkében említett együttes fellépéseket végrehajtó intézkedések;

b) az EU-Szerződés 23. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében előírtak szerint valamely közös stratégia alapján elfogadott együttes fellépések, közös álláspontok vagy bármilyen más határozat;

c) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett határozatokat végrehajtó intézkedések, továbbá a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott egyezményeket végrehajtó intézkedések;

d) a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a sui generis határozatok vagy az állásfoglalások.

(5) Amennyiben a Közösségek és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács az ilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.

18. cikk

Értesítés a jogi aktusokról

(1) Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő irányelvekről és az EK-Szerződés 254. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő határozatokról a főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.

(2) A főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit, amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban:

a) ajánlások;

b) az EU-Szerződés 12. cikkében említett közös stratégiák, együttes fellépések és közös álláspontok;

c) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;

d) az EU-Szerződés 12. és 34. cikke alapján elfogadott jogi aktusokat végrehajtó intézkedések.

(3) A főtitkár, a főtitkárhelyettes vagy a nevükben eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő tanácsi irányelvekről, valamint a Tanács határozatairól és ajánlásairól.

19. cikk ( 11 )

A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok

(1) A Coreper feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Tanács által adott megbízatások teljesítése. Minden esetben ( 12 ) biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:

a) a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;

b) az Unió intézményeinek és szerveinek hatáskörét meghatározó szabályok;

c) költségvetési rendelkezések;

d) az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.

(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat mutat be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik.

(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.

A Főtitkárság gondoskodik az előkészítő szervek jegyzékének naprakésszé tételéről és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.

(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében a Tanács elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese. Amennyiben a Tanács másképp nem határoz, a szerződésekben előírt különböző bizottságokban is e tagállam küldöttje elnököl. Ugyanez vonatkozik a (3) bekezdésben említett bizottságokra és munkacsoportokra is, amennyiben a Coreper másképp nem határoz.

(5) A Tanács azon formációi üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein az elnöki posztot be fogja tölteni.

(6) Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy az abban az időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.

Az Európai Közösségek költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szervei (a Coreper kivételével) ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik, a másik elnökséggel egyetértésben, a Tanács üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.

(7) Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következő eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidőtől való bármilyen eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges ( 13 ):

a) a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése);

b) a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése);

c) a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat (a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése);

d) a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;

e) az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése);

f) a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése);

g) határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése);

h) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő;

i) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;

j) az EK-Szerződés 251. cikkének (7) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;

k) a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.

20. cikk

Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolyása

(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a viták megfelelő lefolyására. Az elnökség különösen ügyel a kibővített Tanács munkamódszereiről szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.

Ezenkívül a viták megfelelő lefolyása biztosításának érdekében, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, így különösen:

a) korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelenlévők küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;

b) megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát;

c) beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, így különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét és meghatározhatja sorrendjüket;

d) felkérheti a küldöttségeket, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással;

e) felkérheti azon küldöttségeket, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére.

(2) A 19. cikk (4)-(6) bekezdésének, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül az elnökséget azon tagállam képviselője segíti, amely a legközelebbi elnökséget betölti. Ez utóbbi az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.

21. cikk ( 14 ) ( 15 )

A bizottságok és munkacsoportok jelentései

Ezen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt rendelkezésre álljanak.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja azokat a 7. cikk szerinti jogalkotási tevékenységgel kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.

22. cikk

A szövegezés minősége ( 16 )

Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i, a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás ( 17 ) alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára.

A jogalkotási folyamat egésze során azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.

23. cikk

A főtitkár és a Főtitkárság

(1) A Tanácsot a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti; a főtitkárt a Főtitkárság működéséért felelős főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárt és a főtitkárhelyettest a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.

(2) A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg ( 18 ).

A főtitkár és a főtitkárhelyettes a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.

(3) A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.

Az EU-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően a főtitkár segíti a Tanácsot és az elnökséget a közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekben, többek között a különleges képviselők munkájának koordinálásában.

Szükség esetén a főtitkár felkérheti az elnökséget egy bizottság vagy munkacsoport összehívására, különösen a közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekkel kapcsolatban vagy egy pontnak valamely bizottság vagy munkacsoport napirendjére történő felvételére.

(4) A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet kellő időben annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.

(5) A főtitkár a főtitkárhelyettes támogatásával teljes mértékben felel a költségvetés »II. szakasz - Tanács« részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Európai Közösségek költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

24. cikk

Biztonság

A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.

25. cikk

Feladatok a megállapodások és egyezmények letéteményeseként

Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött megállapodás vagy a Közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás, egy, a tagállamok között megkötött egyezmény vagy az EU-Szerződés 34. cikke alapján létrehozott egyezmény letéteményeseként, úgy az említett megállapodásokat vagy egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.

Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások vagy egyezmények hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban közzétegyék.

26. cikk

Képviselet az Európai Parlamentben

A Tanácsot az Európai Parlamentben vagy bizottságaiban az elnökség vagy annak hozzájárulásával a következő elnökség vagy a főtitkár képviselheti. E bizottságokban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljáró főtitkárhelyettes vagy a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.

27. cikk

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.

28. cikk

A Tanácsnak címzett levelek

A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:

Az Európai Unió Tanácsa

Rue de la Loi/Wetstraat 175

B-1048 Brüsszel

I. MELLÉKLET

A TANÁCS KÜLÖNBÖZŐ FORMÁCIÓINAK JEGYZÉKE

1. Általános Ügyek és Külkapcsolatok ( 19 )

2. Gazdasági és Pénzügyek ( 20 )

3. Bel- és Igazságügy ( 21 )

4. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem

5. Versenyképesség (Belső Piac, Ipar és Kutatás) ( 22 )

6. Közlekedés, Távközlés és Energia

7. Mezőgazdaság és Halászat

8. Környezetvédelem

9. Oktatás, Ifjúság és Kultúra ( 23 ).

Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EK-Szerződés 203. cikkével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.

Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kell igazítani ( 24 ).

Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa esetében e tanácsi formáció különböző ülésein az egyes kormányokat a saját választásuk szerinti miniszter vagy államtitkár képviseli.

II. MELLÉKLET

A NYILVÁNOSSÁGNAK A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvekre, feltételekre és korlátozásokra, valamint az e mellékletben meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel.

2. cikk

Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés

(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintett harmadik féllel, ha:

a) a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum;

b) a dokumentum valamely tagállamtól származik, és

2001. december 3-a előtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy

az érintett tagállam kérte, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne hozzák nyilvánosságra.

(2) Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félnek a birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik féllel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.

(3) A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni, és ésszerű határidőt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.

(4) Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.

Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább 10 munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EK-Szerződés 243. cikkére.

3. cikk

A többi intézménytől vagy a tagállamoktól kapott egyeztetés iránti kérelem

Egy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történő - egy tanácsi dokumentumot érintő - egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 281 63 61 számra.

A Főtitkárság - figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt - a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.

4. cikk

A tagállamokból származó dokumentumok

Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani a Főtitkársághoz.

5. cikk

Kérelmek továbbítása a tagállamok által

Amennyiben egy tagállam kérelmet továbbít a Tanácshoz, úgy azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges megerősítő kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.

6. cikk

A kérelmek címzése

A dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárához/a főképviselőhöz kell címezni, levélben a rue de la Loi/Wetstraat 175, B-1048 Bruxelles, e-mailen az access@consilium.europa.eu címre, vagy faxon a (32-2) 281 63 61 számra.

7. cikk

Az alapkérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.

8. cikk

A megerősítő kérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a megerősítő kérelmekről a Tanács határoz.

9. cikk

Díjak

A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkárság állapítja meg.

10. cikk

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása

(1) A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.

(2) A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát - a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 25 ) és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel - elérhetővé kell tenni az interneten.

11. cikk

A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

(1) E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azokat nem minősítették titkosnak, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet lehessen benyújtani.

(2) E cikk alkalmazásában:

- »szétosztás«: egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek,

- »jogalkotási dokumentum«: olyan dokumentum, amelyet az eljárási szabályzat 7. cikkének értelmében jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amely ilyen eljárásban érkezett be.

(3) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:

a) azon dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra;

b) a Tanács különböző formációi üléseinek ideiglenes napirendje;

c) a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg.

(4) Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, úgy a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:

a) a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;

b) egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, időközi jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések, amelyek nem tükrözik a küldöttségek egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

(5) A Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára a (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett:

a) az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy - az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel - valamely tagállam által a Tanácsnak címzett, jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai;

b) a Tanács elé terjesztett, a napirendben olyan napirendi pont alá tartozó dokumentumok, amely az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban »nyilvános tanácskozás« vagy »nyilvános vita« szavakkal van megjelölve;

c) a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott feljegyzések (»I./A« rész alá és »A« rész alá tartozó naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei, amelyekre vonatkoznak;

d) a Tanács által az EK-Szerződés 251. cikkében említett eljárás során elfogadott határozatok és az egyeztető bizottság által elfogadott közös szövegtervezetek.

(6) Az (5) bekezdés d) pontjában említett határozatok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az e jogi aktusra vonatkozó mindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen határozat elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az időközi jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket (a tanácskozások eredményei), a Jogi Szolgálat véleményeinek és hozzájárulásainak kivételével.

Valamely tagállam kérelmére e határozat szerint nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam küldöttségének egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.

III. MELLÉKLET

A TANÁCSBAN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS SORÁN A SZAVAZATOK SÚLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAI

1. cikk

A 2009. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozóan az EK-Szerződés 205. cikke (4) bekezdésének, az Euratom-Szerződés 118. cikke (4) bekezdésének, valamint az EU-Szerződés 23. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából az egyes tagállamok össznépességi adatai a következők:

2. cikk

(1) A tagállamok minden év szeptember elsejéig továbbítják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának az össznépességükre vonatkozó, folyó év január elsejei adatokat.

(2) A Tanács minden évben január elsejei hatállyal az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az 1. cikkben szereplő számadatokat. Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.

IV. MELLÉKLET

(1) Ezen eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait:

a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása);

b) a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre);

c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan »A« pont »B« pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről);

d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenlétére tekintettel (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül);

e) a 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (az EU-Szerződés VI. címe szerinti közös állásponttal kapcsolatos szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak, valamint a jegyzőkönyv közös álláspont elfogadásával kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala; a szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv a (2) bekezdésben említettektől eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);

f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése);

g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);

h) a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozásra és határozathozatalra vonatkozó határozat) ( 26 );

i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja (az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése vagy az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

j) a 17. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja (az EU-Szerződés 34. cikkének alapján elfogadott közös álláspontok vagy bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

k) a 17. cikk (4) bekezdésének c) pontja (az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett határozatokat vagy egyezményeket végrehajtó esetleges intézkedések közzététele a Hivatalos Lapban);

l) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való közzététele vagy közzé nem tétele).

(2) A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárási szabályzat következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban:

a) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy »A« pont levételét kérje a napirendről);

b) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);

c) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon);

d) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).

V. MELLÉKLET

A KIBŐVÍTETT TANÁCS MUNKAMÓDSZEREI

Az ülések előkészítése

1. Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktól vagy bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhető vissza a munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges, és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott probléma megoldására irányuló megbízással együtt.

2. Az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésével például a lehető leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedi kérdéseket érintő szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy az érintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetleges megoldási lehetőségekről. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyek során azzal keresi meg a küldöttségeket, hogy azok a munkacsoport vagy bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak egy javaslatra.

3. A küldöttségek adott esetben előzetesen írásban előterjesztik azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szöveg módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a küldöttségek javaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő küldöttségek közös írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be.

4. A Coreper nem foglalkozik újból az ülése előkészítése keretében már véglegesen megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az »I« napirendi pontokra, a szervezésre és a feldolgozott napirendi pontok sorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövőbeli üléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra. Lehetőség szerint az »egyéb ügyek« alá tartozó napirendi pontokat a küldöttségek a Coreper üléseinek előkészítése keretében és nem magában a Coreperben terjesztik elő.

5. Az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a küldöttségeknek az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérni szándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a küldöttségeket, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassák az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektől függően az elnökség gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő csoportokat.

Az ülések lebonyolítása

6. Nem vehetők fel olyan pontok a Tanács napirendjére, amelyek csupán a Bizottság vagy a Tanács valamely tagja beszámolójának ismertetésére szolgálnak, kivéve, amennyiben jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik.

7. Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat (például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetve más szervekkel folytatott tanácskozások eredményeiről, eljárási vagy szervezési kérdésekről szóló információk stb.) ehelyett a Coreper üléseinek előkészítése keretében kell a küldöttségeknek - lehetőség szerint írásban - továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nem kell újra foglalkozni.

8. Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyását érintő további szükséges információkat és különösen azon időkeretet, amelyet előreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a küldöttségek számára már ismert információk megismétlésétől.

9. A tartalmi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség - a szükséges tárgyalási forma függvényében - ismerteti a küldöttségekkel a kérdéses napirendi ponthoz történő hozzászólásaik maximális időtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások időtartama nem haladhatja meg a két percet.

10. Elvben kerülni kell azt, hogy a jelenlévők mindegyike hozzászóljon az adott tárgyalási ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható, amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximális időtartamát.

11. Az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a küldöttségeket, hogy azok kompromisszumon alapuló szövegtervezetekről, illetve egyedi javaslatokról nyilvánítsanak véleményt.

12. Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől, és ez irányú tevékenységét csupán az elért - tartalmi és/vagy eljárási - eredmények rövid összefoglalására korlátozza.

13. A küldöttségeknek kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek, érdeminek és lényegre törőnek kell lenniük.

14. Az ugyanazon véleményt képviselő küldöttségeket ösztönözni kell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozó közös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék.

15. A szövegek megtárgyalásánál - egy adott javaslat puszta elutasítása helyett - a küldöttségek írásban konkrét szövegezési javaslatokat terjesztenek elő.

16. Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egy meghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a küldöttségek tartózkodnak a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvben beleegyezésnek kell tekinteni.

VI. MELLÉKLET

A JOGI AKTUSOK FORMÁJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. A rendeletek formája

1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek és a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell:

a) a címben a »rendelet« szót, a sorszámot, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését;

b) az »Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa«, illetve az »Európai Unió Tanácsa« megjelölést;

c) a hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták, és amelyeket a »tekintettel« szóval kell bevezetni;

d) a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekre és a lefolytatott konzultációkra;

e) a rendelet indokolását, amelyet a »mivel« szóval kell bevezetni; a preambulumbekezdéseket számozni kell;

f) az »elfogadták ezt a rendeletet«, illetve »elfogadta ezt a rendeletet« megjelölést, amelyet a rendelet rendelkező része követ.

2. A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba kell csoportosítani.

3. A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

4. A rendeletek utolsó cikkét a következők követik:

i. az »Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban« megjelölés,

vagy

ii. az »Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően« megjelölés azon esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban ( 27 );

b) a »Kelt ...-ban/-ben« megjelölés, amelyet a rendelet elfogadásának időpontja követ,

és

i. az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeletek esetében a következő megjelölés:

»az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök«

amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ;

ii. a Tanács rendelete esetében a következő megjelölés:

»a Tanács részéről

az elnök«

amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ.

B. Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények formája (EK-Szerződés)

1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainak a címben tartalmazniuk kell az »irányelv«, illetve »határozat« szót.

2. A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címben tartalmazniuk kell az »ajánlás«, illetve »vélemény« szót.

3. A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket - az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel - az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell.

C. Az EU-Szerződés 12. cikkében említett, az Európai Tanács közös stratégiáinak, az együttes fellépéseknek és a közös álláspontoknak a formájában

Az EU-Szerződés 12. cikke szerinti közös stratégiáknak, együttes fellépéseknek, illetve közös álláspontoknak a címében értelemszerűen fel kell tüntetni a következőket:

a) »Az Európai Tanács«, a sorszám (év/szám/KKBP), a »közös stratégia« kifejezés, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;

b) »A Tanács«, a sorszám (év/szám/KKBP), az »együttes fellépés« kifejezés, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;

c) »A Tanács«, a sorszám (év/szám/KKBP), a »közös álláspont« kifejezés, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.

D. Az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok, kerethatározatok, határozatok és egyezmények formája

Az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése szerinti közös álláspontoknak, kerethatározatoknak, határozatoknak, illetve egyezményeknek a címében értelemszerűen fel kell tüntetni a következőket:

a) »A Tanács«, a sorszám (év/szám/IB), a »közös álláspont« kifejezés, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;

b) »A Tanács«, a sorszám (év/szám/IB), a »kerethatározat« szó, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;

c) »A Tanács«, a sorszám (év/szám/IB), a »határozat« szó, az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése;

d) »A Tanács által az EU-Szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény« és a tárgy megjelölése."

2. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Tanács első 18 hónapos programját a 2007 januárjában kezdődő időszakra kell megalkotni.

( 1 ) A Tanács 2004. március 22-i 2004/338/EK, Euratom határozata (HL L 106., 2004.4.15., 22. o.) az eljárási szabályzat elfogadásáról. A legutóbb a 2006. január 23-i 2006/34/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 22., 2006.1.26., 32. o.) módosított eljárási szabályzat.

( 2 ) E bekezdés megegyezik az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 204. cikkével.

( 3 ) E bekezdés megegyezik a szerződésekhez csatolt, az Európai Közösségek és az Europol intézményeinek, egyes szerveinek és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének b) pontjával.

( 4 ) Lásd az alábbi a) nyilatkozatot:

a) A 2. cikk (4) bekezdéséhez:

»A 18 hónapos program tartalmaz egy általános bevezető szakaszt, amely a programot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainak összefüggésébe helyezi. Ebben a szakaszban a három elnökség, amelynek a 18 hónapos programtervezet elkészítése a feladata, konzultál az őket követő három elnökséggel, a (4) bekezdés első mondatában említett »megfelelő konzultációk« részeként.

A 18 hónapos programtervezetnek többek között a Bizottság kezdeményezésére folytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédből fakadó főbb pontokat is tekintetbe kell vennie.«

( 5 ) Lásd az alábbi b) és c) nyilatkozatot:

b) a 3. cikk (1) és (2) bekezdéséhez

»Az elnök törekszik annak biztosítására, hogy elvben a Tanács minden egyes, az EK-Szerződés harmadik része IV. címének és az EU-Szerződés VI. címének végrehajtásával foglalkozó ülésének ideiglenes napirendje, továbbá a napirendi pontokkal kapcsolatos minden dokumentum legalább 21 nappal az ülés kezdete előtt eljusson a Tanács tagjaihoz.«

c) az 1. és 3. cikkhez

»Az EU-Szerződés 22. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül - amely kimondja, hogy gyors döntést igénylő esetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid időn belül összehívható - a Tanács tudatában van annak, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni. A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését.«

( 6 ) E bekezdés megegyezik az EK-Szerződés 206. cikkével.

( 7 ) Lásd az alábbi d) nyilatkozatot:

d) a 12. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjához

»A Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidő általában három munkanap.«

( 8 ) Lásd az alábbi e) nyilatkozatot:

e) a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjához

»A Tanács rámutat arra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek (7896/95) megfelelően kell használni.«

( 9 ) Lásd az alábbi f) nyilatkozatot:

f) a 16. cikkhez és a IV. melléklethez

»A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az EU-Szerződés 7. cikkének alkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki.

Az EU-Szerződés 43. és 44. cikkének első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása.«

( 10 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 11 ) E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EK-Szerződés 114. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.1., 71. o.).

( 12 ) Lásd az alábbi g) nyilatkozatot:

g) a 19. cikk (1) bekezdéséhez

»A Coreper biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt elvek összhangját és figyelembevételét, különösen azon ügyekben, amelyek lényegi előkészítése más fórumokon van folyamatban.«

( 13 ) Lásd az alábbi h) nyilatkozatot:

h) a 19. cikk (7) bekezdéséhez

»Amennyiben a Tanács valamely tagja úgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet, amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Corepernek nyújtottak be elfogadásra, tartalmi kérdést vet fel, a határozattervezetet a Tanács elé kell terjeszteni.«

( 14 ) E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EK-Szerződés 114. cikkében megállapított szerepét, és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.1., 71. o.).

( 15 ) Lásd az alábbi i) nyilatkozatot:

i) a 21. cikkhez

»A munkacsoportok jelentéseit, továbbá minden más, a Coreper tanácskozásainak alapjául szolgáló dokumentumot olyan időben kell megküldeni a küldöttségeknek, hogy azokat meg tudják vizsgálni.«

( 16 ) Lásd az alábbi j) nyilatkozatot:

j) a 22. cikkhez

»A Tanács Jogi Szolgálatának feladata az is, hogy segítséget nyújtson az EK-Szerződés 67. cikkének (1) bekezdése vagy az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdése szerinti kezdeményezést tevő tagállamnak, különösen az ilyen kezdeményezések szövegezése minőségének ellenőrzésében, amennyiben az érintett tagállam ilyen segítségnyújtásra felkéri.«

Lásd az alábbi k) nyilatkozatot:

k) a 22. cikkhez

»A Tanács tagjai a jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknak a Főtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket.

A Tanács tagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az előző jogi aktusból tartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatok vizsgálatára meghatározott elveknek megfelelően vizsgálják meg.«

( 17 ) HL C 73., 1999.3.17., 1. o.

( 18 ) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés első albekezdése megegyezik az EK-Szerződés 207. cikkének (2) bekezdésével.

( 19 ) Ideértve az európai biztonsági és védelmi politikát és a fejlesztési együttműködést is.

( 20 ) Ideértve a költségvetést is.

( 21 ) Ideértve a polgári védelmet is.

( 22 ) Ideértve az idegenforgalmat is.

( 23 ) Ideértve az audiovizuális ügyeket is.

( 24 ) Lásd az alábbi l) nyilatkozatot:

l) az I. melléklet második albekezdéséhez

»Az elnökség a Tanács napirendjét az összefüggő napirendi pontok csoportosításával úgy szervezi meg, hogy elősegítse az illetékes nemzeti képviselők részvételét, különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosan elkülöníthető témacsoportokkal kell foglalkozni.«

( 25 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 26 ) Lásd az alábbi m) nyilatkozatot:

m) A IV. melléklet (1) bekezdésének h) pontjához

»A Tanács megerősíti, hogy továbbra is alkalmazni kell azon jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a tanácskozásai alapjául szolgáló szövegeket minden nyelven el kell készíteni.«

( 27 ) Lásd az alábbi n) nyilatkozatot:

n) A VI. melléklet A. szakasza (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjához

»A Tanács emlékeztet arra, hogy a szerződésekben előírt olyan esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát az érintett jogi aktus indokolásában és tartalmi részében.«