A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10381/2007/3. számú határozata felmondás jogszerűsége (MUNKAVÁLLALÓI RENDKÍVÜLI felmondás jogszerűsége) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 101. §, 202. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.455/2006/2., Szegedi Törvényszék Mf.22128/2006/2., *Kúria Mfv.10381/2007/3.*

***********

Mfv.I.10.381/2007/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szatmári Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Demeter Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen munkavállalói rendkívüli felmondás jogszerűsége jogkövetkezményei iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságon 4.M.455/2006. szám alatt megindított és a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.22.128/2006/2. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.22.128/2006/2. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek

- tizenöt nap alatt - 45.000 /negyvenötezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes határozott idejű munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában, gazdasági vezető munkakört töltött be. A "meghosszabbított" munkaszerződése 2005. június 30-ától 2006. június 30-ig terjedő, határozott időre szólt. A munkavállaló a munkaviszonyát 2005. augusztus 25-én rendkívüli felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a munkáltató nem tett eleget a munkaszerződésben megfogalmazott azon kötelezettségének, amely szerint a munkabérét 2005. július 1-jétől a 2004. évi KSH által megállapított infláció alapján - minimálisan 32.300 forint/hó összeggel - megemelje.

Az alperes ügyvezetője 2005. augusztus 29-én kelt levelében arról tájékoztatta a munkavállalót, hogy a rendkívüli felmondást "tudomásul vettem, és a rendkívüli felmondásban meghatározott 2005. 08. 31-én a munkaviszonyát megszűntnek tekintem". A munkáltató a vele szemben megjelölt kötelezettségszegést vitatta.

A felperes 2005. november 15-én fizetési felszólítást küldött az alperesnek, melyben - tekintettel arra, hogy a munkáltató a rendkívüli munkavállalói felmondást a bíróság előtt nem támadta meg keresettel - a munkaszerződés alapján még hátralévő időre eső 10 havi átlagkeresetnek megfelelő munkabér kifizetését kérte.

Az alperes 2005. november 23-án a munkavállalót arról értesítette, hogy a követelését nem ismeri el, figyelemmel arra, hogy az alperes ügyvezetője a rendkívüli felmondást 2005. augusztus 26-án "az abban foglaltak elfogadása nélkül" vette át.

A felperes a munkaügyi bírósághoz 2006. január 9-én benyújtott keresetében vagylagosan az Mt. 96. §-ának (7) bekezdésében meghatározottak szerinti juttatás, illetőleg a 2005. szeptember 1-jétől a határozott idő lejártáig, - azaz 10 hónapra - átlagkeresetének megfelelő munkabér, összesen 4.750.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság 4.M.455/2006/2. számú ítéletében 475.000 forint - azaz egyhavi - átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest az Mt. 96. §-ának (7) bekezdése alapján, egyebekben a felperes keresetét elutasította.