BH 2002.2.50 A gyermekelhelyezési perben hozott bírói ítéletnek a felek egészségi állapotára, mentális betegségére utaló pszichológus szakértőtől származó megállapításai magántitoknak minősülnek. Ezek nyilvánosságra hozatala személyhez fűződő jogot sért [Ptk. 75. § (1) bek., 81. §].

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes akkor, amikor a megyei bíróság ítéletét teljes terjedelemben átadta a sz.-i óvoda vezetőjének, illetve a sz.-i iskola pedagógusának, a II. és III. r. felperesek személyhez fűződő jogát megsértette. Az alperest a fenti magatartástól a jövőre nézve eltiltotta. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a megyei bíróság ítéletével a III. r. felperes és az alperes házasságából született két kk. gyermeket a jelen per alperesénél helyezte el. A gyermekelhelyezés tárgyában meghozott ítélet indokai a beszerzett pszichológiai szakértői véleményen alapultak, amely szakértői vélemény felperesekre vonatkozó megállapításait az indokolás 7. oldala részletesen tartalmazta. A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a jogerős ítéletet teljes terjedelmében átadta az O. utónevű gyermek iskolai oktatását biztosító sz.-i Z. iskolának, illetve az A. utónevű gyermek óvodai nevelését ellátó óvodának. A jogerős ítélet az alperes magatartásával kapcsolatban jogellenességet kizáró okot, így szükséghelyzet fennálltát, illetve a bírósági iratok kézbesítésének szabályain alapuló indítékot nem látott megállapíthatónak, ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a II. r. és a III. r. felperesek személyiségét hátrányosan érintő és magántitoknak minősülő adatait tartalmazó ítéleti megállapítások kiadásával a II. r. és III. r. felperes személyhez fűződő jogát megsértette. Minthogy azonban a jogerős ítéletben meghatározott tényállítások nem tekinthetőek valótlan tényeknek, egyúttal arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperesek jó hírnevét az ítélet átadásával, nyilvánosságra hozásával nem sértette meg. Ennek megfelelően az erre vonatkozó kereseti kérelmet elutasította.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a felperesek keresetének elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Nem vitatta, hogy a bontóperben hozott jogerős ítélet a II. r. és a III. r. felperes egészségi, pszichés állapotára vonatkozó, negatív megítélés alá eső adatokat tartalmazott, de álláspontja szerint az adott esetben jogellenességet kizáró ok állott fenn. A bontóperben meghozott és a gyermekek elhelyezésére vonatkozó jogerős ítéletből ugyanis megállapítható, hogy a bontóperi eljárás során a felperesek többször, hosszabb időszakra elszakították tőle gyermekeit, illetve azt is megakadályozták, hogy kapcsolattartási jogát gyakorolja. Megállapítható ennek az ítéletnek az alapján az is, hogy a felperesek a gyermekeket kifejezetten ellene hangolták, és őt tettleg is bántalmazták. Emiatt került sor arra, hogy átmenetileg a gyermekeket intézetben kellett elhelyeznie, illetve a gyermekek átadására karhatalom igénybevételével került sor. Ilyen rendkívüli körülmények között kellett a gyermekek oktatását, illetve nevelését biztosító intézményekben igazolnia, hogy a bíróság a gyermekeket az ő gondozásában helyezte el. Ez a helyzet szükségessé tette azt is, hogy a pedagógusok az ítélet teljes terjedelmét megismerjék. Tudomást kellett szerezniük arról, hogy miért tilos a gyermekeket a III. r. felperesnek, illetve szüleinek - az I. r. és a II. r. felperesnek - akár egyetlen esetben is az intézményből kiadni. A jogerős ítélet átadása tehát részéről szükséghelyzetben történt. A birtokában lévő ítéletkiadmány rendelkező részének átadása pedig annak hitelességét nem igazolta volna, ugyanis azon aláírás, illetve bélyegző nem volt. Hivatkozott arra is, hogy, az ítéletben írt megállapítások vonatkozásában a pedagógusokat is titoktartási kötelezettség terhelte. E kötelezettségük elmulasztása pedig az ő terhére nem róható.

A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.

A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmét a peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján [Pp. 274. § (4) bek.] tárgyaláson kívül bírálta el.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő.