A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27467/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10. §, 130. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.467/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. László András és dr. Kiss Elemér ügyvédek által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) beavatkozott a Fővárosi Bíróság 2006. április 28. napján kelt 19.K.33.793/2005/13. számú ítélete ellen a felperesek 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 150.000-150.000 (egyszázötven-ezer- egyszázötven-ezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó ajánlatkérőként, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a (továbbiakban Kbt.) 124. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, közösségi értékhatárt meghaladó, építési beruházás tárgyú, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra tett közzé részvételi felhívást, amely az Európai Unió hivatalos lapjában 2005. február 5-én jelent meg. Az ajánlattételre felhívandó jelentkezők létszámaként minimum 3, maximum 5 fős keretszámot határozott meg. A részvételre jelentkezőnek a műszaki és szakmai alkalmasságot azoknak a szakembereknek a bemutatásával, igazoló okmányaik, szakmai önéletrajzaik csatolásával kellett igazolni, akiket felelős műszaki vezetőként és felelős tervezőként a létesítmény megvalósításába bevonni kívánt. A részvételi határidőre öt részvételi jelentkezés érkezett, köztük a felperesek alkotta konzorciumé, amely a vezető tervezők között jelölte meg vezető műtárgytervezőként ..., csatolva a tervező szükséges okiratait és igazolásait.

Az alperesi beavatkozó a részvételi szakaszt lezárta, a felperesek alkotta konzorcium jelentkezését a Kbt. 114. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a Kbt. 10. §-a szerint fennálló összeférhetetlenség miatt érvénytelennek nyilvánította azzal, hogy a beruházás előkészítő munkában a vele megbízási jogviszonyban álló ... Kft. képviseletében a felperesi jelentkezésben vezető műtárgytervezőként megjelölt ... mérnök járt el. A döntés ellen a felperesek jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Három indokkal kérték a részvételi jelentkezésüket érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés megsemmisítését. Elsődlegesen azért, mert tévesen, (adminisztrációs hibából) csatolták a ... vonatkozó iratokat. Erre már a jelentkezési határidőt követően, de a döntés előtt a kiíró felé is hivatkoztak. Másodsorban, mert nem áll, állt fenn köztük és ... között megbízási jogviszony, és végül azért, mert a felhívásban a felelős vezetőre megkövetelt létszámot ... nélkül is teljesítették. A Kbt. 130. §-ából, 115. §-ából és 130. § (7) bekezdéséből azt a következtetést vonták le, hogyha a három fős minimum határt nem éri el az alkalmas és érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezők száma, a részvételi szakasz eredménytelen, ez okból az alperesi beavatkozó a két alkalmasnak minősített jelentkező ajánlattételre felhívásával jogszerűen nem folytathatta volna az eljárást.

Az alperes a D.568/11/2005. számú határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította. A jogorvoslati érveket vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a részvételi jelentkezésben ... személyének megjelölését nem lehetett adminisztrációs hibának értékelni, mert személyének ilyen indokkal történő figyelmen kívül hagyása a részvételi jelentkezésnek a Kbt. 108. § (3) bekezdése alapján kizárt módosítását jelentette volna; a felperesek és ... közötti jogviszony fennállásának nem tulajdonított jogi relevanciát. Az alperes a Kbt. 130. § (7) bekezdés utolsó mondatát úgy értelmezte, hogy csak akkor kötelező legalább az előírt keretszámnak megfelelő számú jelentkezőt ajánlattételre felhívni, ha a jelentkezők közül marad a keretszámnak megfelelő számú alkalmas jelentkezést benyújtó, ajánlattételre felhívható jelentkező. Nem volt jogsértő ezért az alperesi beavatkozó eljárása, amikor a két alkalmas jelentkezővel az eljárást tovább folytatta.

Az alperes határozatának hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt a felperesek terjesztettek elő keresetet. Jogorvoslati érveik, és az Európai Közösségek Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) 93/37/EGK. Irányelvének (a továbbiakban: Irányelv) 22. Cikk (2)-(3) bekezdésére hivatkozással továbbra is azt állították, hogy a részvételi szakasz eredménytelen volt. Kérelmi indokaikkal egyezően, azt hangsúlyozták, hogy adminisztrációs hibára hivatkozással a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenséget, és emiatt a Kbt. 114. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenséget megállapítani nem lehet.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Indokai szerint a Kbt. 130. § (1) és (7) bekezdése csak a keretszám felső határával kapcsolatos előírást tartalmaz, a közbeszerzési eljárás az ajánlattételi szakasszal akkor is folytatható, ha a részvételi szakasz értékelését követően rendelkezésre álló érvényes jelentkezést benyújtó és alkalmas részvételre jelentkezők száma nem éri el a minimum keretszámot, azaz ilyen esetben az eljárás nem eredménytelen. Az alperesi beavatkozó és a ... Kft. között létrejött megbízási szerződés, és a részvételi felhívás tervezésével kapcsolatosan tartott megbeszélésről készült emlékeztető alapján azt a következtetést vonta le, hogy ..., aki a közbeszerzési eljárás előkészítésének egész folyamatában részt vett, aktívan közreműködött a részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmának kialakításában, a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek minősült. Kifejtette, hogy a Kbt. 10. §-a az ajánlatkérő oldaláról szabályozza az összeférhetetlenséget; az előírások megsértése objektív felelősséget vált ki, közömbös, hogy a sérelem tudatos, vagy gondatlan magatartás eredménye. A Kbt. adminisztrációs hibát nem ismer, ez okból korrekciót nem tesz lehetővé, következésképpen a részvételi jelentkezés vizsgálata során nem volt lehetőség ilyen hiba figyelembevételére. Az alperesi beavatkozónak nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy a felperesek részvételi jelentkezésének elbírálása során az annak részeként benyújtott iratot ne kezelje a jelentkezés részeként, és azt a Kbt. 111. § (1) bekezdés alapján ne vizsgálja meg. Az ilyen irányú kérelem ugyanis a Kbt. szerint csak a részvételi jelentkezés módosítására irányuló kérelemnek lett volna minősíthető, - hiszen a teljesítésbe bevonni kívánt egyik szakember személye változott volna meg -, amelyre az ajánlati kötöttség miatt már nem volt lehetőség. A jogsértés megállapítása szempontjából irrelevánsnak találta, hogy a felperesek a jelentkezésükben túlteljesítették a felelős tervezői létszámra megkövetelt keretszámot.