A Zalaegerszegi Törvényszék Pf.21125/2018/3. számú határozata járadék tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 357. §] Bírók: Bányai Tamás, Herwerth Szonja, Sifter Ágnes

Zalaegerszegi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

3.Pf.21.125/2018/3. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Cseresnyés Zsolt ügyvéd ügyvéd címe 1 által képviselt felperes elnevezése felperes székhelye felperesnek dr. Hári Tibor ügyvéd ügyvéd címe 2 által képviselt alperes neve alperes címe alperes ellen jövedelempótló járadék fizetési kötelezettség megszüntetése iránt indított perében a Nagykanizsai Járásbíróság 11.P.20.495/2017/14. sorszámú ítélete ellen a felperes által 17., az alperes által 18. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A feljegyzett alperesi fellebbezési illetéket az állam viseli.

A felek saját fellebbezési költségüket viselni kötelesek.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével a Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.566/2010/3. számú ítéletével helybenhagyott, a Nagykanizsai Városi Bíróság 7.P.20.140/2008/39. számú ítéletével megállapított, a felperest terhelő havi 88.120,- Ft összegű jövedelempótló járadék fizetési kötelezettséget 2015. november 30. napjától kezdődően havi 82.850,- Ft-ra leszállította, ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Zalaegerszegi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 30.875,- Ft állam által előlegezett költséget. Akként rendelkezett, hogy a feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli, egyebekben pedig költségeiket a felek viselik.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes 1997. december 3-án gyalogosként közlekedve közúti balesetet szenvedett, a károkozó neve által vezetett forgalmi rendszám forgalmi rendszámú gépkocsi elütötte. A baleset következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A balesetet okozó személy felelősségét a Zalaegerszegi Városi Bíróság 6.B.157/1998/5. sorszámú ítéletével jogerősen megállapította. A károkozó kötelező felelősségbiztosítóját - a felperest - a Nagykanizsai Városi Bíróság 7.P.20.140/2008/39. számú ítéletével kötelezte többek között jövedelempótló járadék címén 2010. június 1. napjától minden hónap 15. napjáig előre esedékesen havi 88.120,- Ft jövedelempótló járadék megfizetésére. A Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.566/2010/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érintve, fellebbezett részében helybenhagyta.

Az 1950. november 30-án született alperes 2015 novemberében elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, 2015. november 1-jétől öregségi nyugdíjban részesül.

A felperes a baleseti járadék után a tb-járulékokat levonta, ugyanakkor azokat a központi költségvetésbe nem fizette be. A bruttó összegben meghatározott jövedelempótló járadék és a felbruttósított összegű szociális járadék a perbeli időszakra jövedelemként elszámolt összegei alapján a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti nyugdíjszámítással a jelenlegi 127.950,- Ft nyugdíjnál 82.850,- Ft-tal magasabb összegű nyugdíjra lenne jogosult az alperes.

Az így megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság a keresetet - amely a nyugdíjjogosultságra tekintettel a jövedelempótló járadék megszüntetésére irányult - csak csekély részben tartotta megalapozottnak. Kifejtette, hogy a Nagykanizsai Városi Bíróság 7.P.20.140/2008/39. számú ítéletével nem keresetpótló, hanem jövedelempótló járadékot ítélt meg, jövedelemnek pedig nem csupán a bérjellegű jövedelem minősül, hanem a nyugdíj is. A teljes kártérítés elvéből ezért az következik, hogy önmagában az a körülmény, hogy az alperes az öregségi nyugdíjra vonatkozó korhatárt betöltötte, a járadék megszüntetésére nem ad alapot, annak összege csupán arra tekintettel volt leszállítható, hogy az alperes nyugdíja és a jövedelempótló járadék, valamint a felbruttósított összegű szociális járadék alapulvételével az alperes jövedelemvesztesége a korábbi ítélet alapján megállapított havi 88.120,- Ft-tal szemben 82.850,- Ft.

Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta az alperes arra alapított viszontkeresetét, hogy a jövedelemveszteség összege megállapításánál abból kell kiindulni, hogy a hozzá hasonló munkakört betöltők milyen összegű öregségi nyugdíjra váltak jogosulttá, miután a felperest az alperes munkaképessége 30%-ának elvesztése miatti jövedelemveszteségért terheli csak felelősség.